A Ripost szemtanúja volt a szenzációnak: Rejtett képet találtak egy Szinyei Merse-festmény alatt!

A Ripost7 arra volt kíváncsi, hogyan dolgoznak az új Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban (OMRRK), hol raktározzák a híres műkincseket, és miként folyik a munka a hipermodern restaurálási műhelyekben. Egy Szinyai-Merse festmény bukkant elő a szemünk láttára.

A világszínvonalú múzeumi háttérintézmény, a Liget Budapest Projekt keretében épült fel a Szabolcs utcában, az egykori kórház területén. A 37 ezer négyzetméteres épület­együttesben múzeumi raktárak, restaurátorműhelyek, laborok és kutatószobák működnek, de az épülethez kapcsolódó parkban kapott helyet a Közép-európai Művészettörténeti Kutatóintézet és egy látogatóközpont is. A központi épület a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint háromszázezer műtárgyának biztosít infrastruktúrát. Az épületben Kónya Béla főosztályvezető kalauzolta végig a stábunkat.

Elsőként egy zsiliptérbe léptünk, itt hozzák be a műtárgyakat az épületbe. Itt állandó 20 °C-os hőmérséklet és 47–50 százalékos relatív páratartalom van. „Fontos, hogy a műtárgyak már a beérkezés pillanatától kezdve olyan optimális körülmények között legyenek, ami megakadályozza a tárgyak öregedését és károsodását. A zsiliptéren túl egy óriási logisztikai beálló található, ide érkezhetnek a kamionok„ – magyarázza Kónya Béla. Egy óriási teherlift segítségével a raktárba vagy a restaurálási műhelybe viszik a műtárgyakat.

A teherlift méretét az ajtaja előtti jelölések modellezik, hogy még a műtárgy behelyezése előtt ki lehessen próbálni, hogyan férnek a műtárgymozgatáshoz. Van egy 9×4,5 méteres, külön a festményeknek készült lift is, ahol nagy méretű hengereket lehet szállítani. Teherlift repít fel a restaurátorokhoz. Még nem tudjuk, hogy történelmi pillanatban lesz részünk, a műhelyben ugyanis a szemünk láttára derült ki: az egyik Szinyei Merse-festmény alatt egy másik kép is megbújik.

„A fotótechnikai eljárások során érdekes dologra derülhet fény: ilyen esetben akár egy másik festmény vagy egy aláfestés is lehet a festékréteg alatt, ezért bánnak a műtárgyakkal körültekintően” – magyarázza.

Először úgy tűnt, hogy ennél a festménynél is egy korábbi festett réteg látható, de az egyik restaurátor azt kérte, hogy vegyék le a keretről, mert szerinte két vászon van egymás alatt. Neki lett igaza!

Miután óvatosan kivették a képet, a restaurátor csipesszel felemelte a vásznat, és ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy alatta van egy másik festmény! A szélen zöld festék nyomai látszottak, s mivel a felső kép teljesen más színvilágú, egyértelmű, hogy egy újabb festményre bukkantak.

„Úgy néz ki, hogy nem ragasztózták be teljesen, hanem foltokban kapott egy-egy ragasztóréteget” – mutatta a főosztályvezető. „Vélhetően a korábban gyakran alkalmazott viaszgyanta-keverékkel dolgoztak, ami könnyen elválik, az öregedés hatására is gyengül.”

A képet nem bontották le azonnal a másikról, így nem láthattuk meg, mit ábrázol az alsó kép.

„Ilyenkor több szempontot mérlegelni kell, de valószínűleg külön fogjuk szedni„ – magyarázta a restaurátor. Ilyen esetben a gyűjteményi osztályokkal közösen hozzák meg a döntést a természettudományos és művészettörténeti háttér tanulmányozásával, így még időbe telik, mire megtudhatjuk, mit rejtett Szinyei piros sapkás fiút ábrázoló festménye, ami 1866- ban készült Jernyén, és a festő öccsét, Zsigmondot ábrázolja piros sapkában, csibukkal.

Minden a műtárgyakat szolgálja

A festőrestaurátor műhely akkora, mint egy nagy csarnok, 300 négyzetméteres.

„Úgy kellett kialakítani a műtermet, hogy megfeleljen a műtárgyvédelmi követelményeknek. Például azért északi tájolásúak az ablakok, hogy soha ne jusson közvetlen napfény a műtárgyakra, mégis világos legyen a terem” – magyarázta Kónya Béla. Az itt dolgozók nem panaszkodhatnak a munkakörülményekre: mindig 20 °C és 50 százalékos relatív páratartalom van, persze nem miattuk, hanem azért, hogy ne károsodjanak a műtárgyak, festmények, képkeretek. Az OMRRK-nak külön kártevő-mentesítési programja is van; folyamatosan ellenőrzik, megjelennek-e rovarkártevők. Ez is mutatja, milyen sok mindenre oda kell figyelni.

„Többek között arra is ügyelni kell, hogy egy-egy műtárgy környezetében nem lehet nedvesen és vegyszerrel felmosni, mert az a levegőbe kerülve visszavonhatatlan károkat okozhat” – hívta fel a figyelmet Kónya Béla.

Arról, hogy miért használnak a restaurátor műhelyben aranyat és hogyan dokumentálják a restaurálás folyamatát, a Ripost7 kedden megjelent lapszámában részletesebben olvashatsz. Keresd az újságárusoknál!