A karácsonyi terror Magdeburgban átalakíthatja Németországot

Németországban a lakosság többsége már a magyar állásponttal ért egyet a migrációval kapcsolatban, a magdeburgi terrortámadás hatására pedig azok a pártok számíthatnak nagyobb támogatásra, amelyek a bevándorlási válság kezelése helyett annak megoldását tűzik ki célul – mondta a hirado.hu-nak Kiszelly Zoltán politológus, aki a támadás körülményei mellett annak lehetséges belpolitikai hatásairól is beszélt.

Nyolc évvel a 2016-os berlini kamionos merényletet követően ismét egy bestiális terrortámadás rázta meg Németországot a karácsonyi időszakban. December 20-án a kora esti órákban egy ötven éves szaúd-arábiai születésű férfi terepjáróval hajtott a tömegbe a magdeburgi karácsonyi vásáron.

A német nyelvterületek országainak kritikus biztonsági helyzetét jól mutatja, hogy csak az idei évben folyamatos volt a terrorfenyegetettség, elég ha a Taylor Swift koncert elleni meghiúsított bécsi merényletkísérletre, vagy a mannheimi és solingeni késes támadásokra gondolunk Németországban.

A magdeburgi ámokfutó ellen még zajlik a nyomozás, aki ellen többrendbeli gyilkosság, gyilkossági kísérlet és súlyos testi sértés miatt emeltek vádat. Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég politikai elemzési igazgatója három fontos tényezőt emelt ki a támadással kapcsolatban:

• Egy új típusú merénylőről beszélünk, aki gyökeresen más irányvonalat képvisel, mint az eddigi támadók.
• A támadó céljai ismeretlenek, azonban üzleti érdekei és pszichés állapota részben magyarázhatják az indítékokat.
• A német hatóságokat akár politikai szempontok is befolyásolhatták, amikor a szaúdi figyelmeztetést figyelmen kívül hagyták.

A Talib A. néven azonosított elkövető egy szaúd-arábiai ateista disszidens, aki 2006-ban költözött Németországba, ugyanakkor tíz évvel később, a bevándorlási válság 2016-os tetőpontján menekültként regisztrálták. Pszichiáterként praktizált és nem volt benne a német bűnügyi nyilvántartásokban. Kiszelly Zoltán is megerősítette azokat a szakértői érveléseket, hogy a nyomon követése ezért is jelentett problémát a német hatóságok számára.

Az elkövetővel kapcsolatban annyi bizonyosnak tűnik, hogy Szaúd-Arábiát ellenségének tekinti.

A szakértő szerint amennyiben a német hatóságok ezzel tisztában voltak, úgy felmerülhet, hogy Berlin ezért nem kezelhette megfelelő súllyal a rijádi figyelmeztetést, mondván a szaúdiak politikai okokból igyekeznek valakit befeketíteni. Mindez elméleti lehetőség, csupán.

A Der Spiegel szerint Szaúd-Arábia már 2023-ban figyelmeztette Németországot, ahogyan arról is írtak, hogy a női menedékkérők megmentésének a szándéka motiválhatta az iszlám elhagyására. Ugyanebben a cikkben írnak arról, hogy Talib A. rendszeresen került konfliktusba a német hatóságokkal, valamint a bejegyzett németországi ex-muszlim szervezetekkel. Az interneten gyűjtött forrásokat iszlámellenes könyvének kiadásához, amely végül soha nem jelent meg. Kiszelly Zoltán szerint a merénylő az AfD-nél is „házalt” az említett irománnyal, de a párt sem mutatott érdeklődést iránta. Mindezek fényében a deklarált politikai célt helyettesítheti a pszichés állapot keveredése az írói és üzleti életben vallott kudarccal.

Németországot már a merénylet előtt is számtantalan gond sújtotta, elég csak a kibontakozó gazdasági válságra, vagy a tomboló belpolitikai krízisre gondolni – a kormányválság miatt a kancellár is megbukott, jövőre pedig előre hozott választások lesznek.

A várható belpolitikai hatásokat még nehéz megbecsülni, mivel az ország – beleértve a politikai elitet is – sokkos állapotban van, bizonyos jelek már látszanak arra, hogy a választási versenyben milyen irányban is mozdulhat el az inga. Bár vannak kísérletek, hogy a már tárgyalt körülmények miatt összeköthessék a támadót a bevándorlásellenes jobboldallal, csekély esély mutatkozik rá, hogy az AfD-nek politikai kárt okozzanak. Ez látszik abból is, hogy a támadás után remigráció ellenes tüntetést is tartottak a német nemzeti és jobboldali érzelmű emberek, amelyen a migránsok Németországból való kitoloncolását követelték. Ráadásul látszik egy további fontos tényező is.

A mainstream pártok elképzelésével szemben a migráció ismét a kampány központi témájává vált.

Kiszelly Zoltán szerint ugyanis Németországban a többség a magyar álláspontot képviseli a migrációval kapcsolatban, amely a fősodor pártjai számára problémát jelent, amelyek előre akarják hozni a migrációs paktum végrehajtását, ami eredetileg csak 2026-tól lépett volna életbe. Ráadásul állandóvá akarják tenni a migránsok kötelező kvóták szerinti szétosztását. A németek számára ezt úgy akarják elfogadhatóvá tenni, hogy Közép-Európa – benne Magyarországgal és Csehországgal – is kiveszi részét a terhek elosztásában.

„Ugyanakkor a németeknek abból van elege, hogy az országban van 2 millió migráns, aminek csak 30 százaléka dolgozik”

– mondta Kiszelly Zoltán.

A német lakosság tehát nem a bevándorlási válság szétterítésben, hanem megoldásában és felszámolásában érdekelt, a magdeburgi támadás pedig azon pártok felé terelheti a szavazók jelentős részét, amelyek ezt ígérik.

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton „menenetrendszerű karácsonyi merényletekről” beszélt, szerinte a migráció és a terrorizmus összefügg. A hirado.hu összegyűjtötte az adventi időszakban történt terrortámadásokat és merényletkísérleteket az elmúlt évekből.

A gyászolók által a helyszín közelében lévő Szent János-templom előtt elhelyezett virágok és mécsesek 2024. december 21-én, miután az előző este egy szaúd-arábiai származású, Németországban élő orvos autóval a magdeburgi karácsonyi vásár látogatói közé hajtott. Öt ember – az egyikük egy kisgyermek – életét vesztette, negyvenegyen pedig súlyosan megsérültek. A tettest őrizetbe vették (Fotó: MTI/AP/Michael Probst).

2011. december 13., Belgium
Egy fegyveres tüzet nyitott a belga Liège város központjában, legalább négy ember meghalt, és 123-an megsérültek – írta a BBC. A férfi gránátokat is dobált egy zsúfolt térre egy háztetőről, majd a jelentések szerint öngyilkosságot követett el. A 33 éves Nordine Amrani nevű támadót a rendőrség már ismerte fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények miatt.

2016. december 19., Németország
A legismertebb eset 2016. december 19-én történt, amikor egy teherautó hajtott bele a zsúfolt berlini karácsonyi vásárba, amelynek következtében 13 ember életét vesztette, 49-en megsérültek, közülük 18-an súlyosan. A helyszínről megszökött támadót, a tunéziai Anis Amrit, december 23-án az olasz rendőrség lőtte le Milánóban, egy egész Európára kiterjedő hajtóvadászat után. Az Iszlám Állam magára vállalta a támadást. Szemtanúk szerint körülbelül 60 km/h sebességgel haladt, miközben bódékat döntött fel, és törmelékeket, illetve áldozatokat hagyott maga után.

2023. december 19-én, Berlinben megemlékeznek a 2016. december 19-én történt terrortámadásra. Fotó: Christoph Soeder/dpa (Getty Images)

2016. november, Franciaország
Az adventi időszak előtt hét embert állítottak elő egy terrorellenes művelet során. A hatóságok ezzel egy régóta tervezett terrortámadást hiúsítottak meg.

2016. december, Ausztria
Egy 25 éves marokkói menedékkérőt tartóztattak le Ausztriában. A férfi beszélgetései alapján a Salzburg közeli adventi vásár ellen tervezett támadást.

2018. december 11., Franciaország
Lövöldözés történt a Strasbourg főteréhez közel, ahol a karácsonyi vásárt tartották. Két ember életét vesztette és legkevesebb tízen megsérültek. A támadót Chérif Chekattot azonosították, két nappal később pedig agyonlőtték. A terrortámadás elkövetőjét és annak fivérét, a Chekatt testvéreket a strasbourgi iszlamista közeghez tartozó, radikalizálódott személyként tartották nyilván a francia hatóságok. Az Iszlám Állam ezt a merényletet is magára vállalta.

2022. december, Németország
Egy névtelen telefonáló azzal fenyegetőzött, teherautóval belehajt a düsseldorfi városháza előtti karácsonyi vásár tömegébe.

2023. december 2., Franciaország
Egy ember meghalt, két másik pedig megsérült, amikor este egy férfi késsel és kalapáccsal támadt járókelőkre Párizs központjában, a karácsonyi vásár közelében. A támadó azt kiabálta, hogy „Allahu akbar”, és azt mondta a rendőrségnek, hogy azért volt feldúlt, mert „annyi muszlim hal meg Afganisztánban és Palesztinában”. A támadások száma még ennél is magasabb lehetne, ha a hatóságok nem léptek volna közbe időben, és nem akadályozták volna meg számos tervezett merénylet végrehajtását.

2023. december, Németország
Egy 15 éves afgán származású fiút fogtak el a német rendőrök. Ő és társai – köztük egy 16 éves orosz fiú – a leverkuseni karácsonyi vásár ellen terveztek merényletet. Egy zsinagógát is célpontként határoztak meg, a támadási kísérletet pedig szent háborúnak nevezték. Egy nappal ezután pedig az alsó-szászországi hatóságok vettek őrizetbe egy 20 éves iraki férfit, aki késes támadásra készült egy karácsonyi vásáron az Iszlám Állam támogatásával.

2023. december, egész Európa

• Az Európai Bizottság belügyi biztosa december 5-én elmondta, óriási a terrortámadások kockázata karácsony előtt. A német alkotmányvédelmi hivatal elnöke is arról beszélt, hogy régóta nem volt ilyen mértékű a veszély.
• A németországi Kölnben szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be karácsony előtt: rengeteg rendőr járőrözött a kölni dóm előtt, és még a turisták bejutását is korlátozták a karácsonyi misékre.
• Kölnben december 24-én őrizetbe vettek öt tádzsik bevándorlót, miután egyikük lakásában razziát tartottak a rendőrök. Az öt migrációs hátterű férfi közül egyet már ismertek a német hatóságok az iszlamista kapcsolatai miatt.
• Terrortámadás veszélyére figyelmeztetnek a titkosszolgálatok Európában december 27-én. A hírszerzők szerint Kölnben, Bécsben és Madridban van a legnagyobb esély arra, hogy iszlamista szervezetek megzavarják a szilveszteri ünnepségeket.