Évforduló: A közelmúlt legnagyobb szégyenére emlékezünk

Tizennégy éve, hogy kiszivárgott az őszödi beszéd, amelynek következtében Magyarország a rendszerváltás utáni legsúlyosabb politikai válságát élte át. Maga a beszéd 2006. május 26-án hangzott el Balatonőszödön, ahol Lendvai Ildikó vezetésével a szocialisták képviselőcsoportja tartott zárt ülést. Záróbeszédében Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök az azt megelőző másfél év kormányzásáról, az ország helyzetéről beszélt. Heves és időnként trágár szavaiból kiderült, hogy a régi-új kormánykoalíció hazugságokkal, a valós adatok és a tervezett megszorítások eltitkolásával, lényegében csalással nyerte meg a választást, miközben az országot a csőd szélére sodorta.

A legfőbb gyurcsányi „gondolatok”

Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. Amit meg lehetett csinálni az elmúlt egy hónapban, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogyha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt.

Tüntetések kezdődtek

A beszéd szeptember 17-i nyilvánosságra kerülésének napján Budapesten a Kossuth téren és több vidéki városban is tüntetések kezdődtek, amelyeken Gyurcsány Ferenc lemondását követelték. Mivel ennek az akkori kormányfő nem tett eleget, országszerte megkezdődött az utcai tüntetések és rendőrattakok időszaka, amely egészen november elejéig tartott. Leghíresebbé a Magyar Televízió 2006. szeptember 18-i ostroma vált, amire azért került sor, mert a televízió vezetése az akkorra már több tízezres tiltakozó tömeget 900 fősnek nevezte, és nem volt hajlandó beolvasni a tüntetők petícióját. Ők ezután elkezdték kővel dobálni az MTV épületét, több autót felgyújtottak, végül összecsaptak a rendőrökkel is, és elfoglalták a székházat. Később a megerősített rendőri alakulatok kiürítették a Szabadság teret, a következő napokban-hetekben pedig egyre brutálisabb módon fojtották el a rendre megújuló utcai tüntetéseket. A legvéresebb események október 23-án történtek a belvárosban, a Deák tér és az Astoria környékén, amikor a Fidesz ünnepi megemlékezésére érkezett több tízezres tömegre lovasrohamot vezényeltek, majd könnygázgránátokkal, sőt gumilövedékekkel támadtak a békés demonstrálókra, súlyos, esetenként maradandó sérüléseket okozva sokaknak.

Így látták az országos politikai napilapok

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének a 14. évfordulóján érdemes felidézni, hogy milyen címlappal jelentek meg szeptember 18-án az országos napilapok. A Magyar Nemzet „Hazudtunk reggel, éjjel meg este„ gyurcsányi idézettel került az újságosokhoz a címlapján. A lap rámutatott arra, hogy Gyurcsány beismerte, évekig nem csináltak semmit. Az MSZP lapja, a Népszabadság „Végighazudtunk másfél évet” – címmel közölt valójában Gyurcsányt mentegető összeállítást az akkori szocialista kormányfő beszédéről. A lap kiszámíthatatlannak nevezte a várható következményeket, közben pedig „önkritikusnak” a titkos beszéddel lebukó Gyurcsányt, és megpróbálta megmagyarázni – sikertelenül -, hogy a „Végighazudtunk másfél évet” mondat miért nem jelenti azt, hogy a választások előtt másfél évig tartó Gyurcsány-kormányzás hazugságra épült. A Népszava pedig a „Tavaszi felvétel – őszi vihar” jelentéktelen címmel kommentálta a történteket az első oldalán. Jellemző, hogy Gyurcsánytól nem a beszédből vett idézetet, hanem egy azt magyarázót, relativizálót választott az MSZP-hez közelálló lap, amelyben egy baloldali politológus egyenesen „ritka és szép pillanatnak” nevezte Gyurcsány beszédét, és azt várta, hogy a választásokon a beszéd pozitív hatással lesz a szocialisták szereplésére.

Majdnem három évig még húzta Gyurcsány

Gyurcsány Ferenc végül 2009. márciusban kényszerült lemondani egyrészt az általa folytatott gazdaságpolitika teljes csődje, valamint az akkorra már óriásira nőtt társadalmi ellenszenv hatására. 2010-ben kétharmados többséget szerzett a Fidesz-KDNP, míg az MSZP a teljes eljelentéktelenedés útjára lépett. Gyurcsány 2011 októberében otthagyta a szocialistákat, és megalapította új pártját, a Demokratikus Koalíciót. A DK a 2014-es országgyűlési választáson egy baloldali összefogás révén jutott be a parlamentbe, de frakciót nem tudott alakítani. 2018-ban önállóan indult, és éppenhogy átlépte az ötszázalékos küszöböt. A párt a legjobb eredményét a tavalyi EP-választáson érte el, több mint 16 százalékos eredménnyel. Azóta Gyurcsányékat hol a legerősebb, hol a második legerősebb pártként mérik a baloldalon. Gyurcsány pedig egyértelműen újra a baloldal vezére lett.