Túl sokat lopott: korrupciós vádak miatt őrizetbe vettek egy ukrán minisztert

Korrupciós vádak miatt őrizetbe vették és felfüggesztették hivatalából Mikola Szolszkij ukrán mezőgazdasági minisztert kedden. Amennyiben a tárcavezető elleni gyanúsítás megerősítést nyer, Szolszkij lesz az első miniszter, aki ellen korrupciós bűncselekmények miatt emelnek vádat Volodimir Zelenszkij elnök hivatalba lépése óta - jelentette a helyi sajtó. 

Az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) közleménye szerint a hatóságok azzal gyanúsítják Szolszkijt, hogy papíron mintegy 7 millió dollár (2,5 millárd forint) értékű állami földet játszott át a saját cégeinek fillérekért. A tárcavezető ügyeskedése 2017-ben kezdődött és az őrizetbe vételéig tartott, ez idő alatt pedig 1250 telket vett birtokba, melyek összterülete 2493 hektár volt. A gyanú szerint Szolszkij további 3282 hektárnyi föld birtokba vételére is kísérletet akart tenni, ezt azonban már megakadályozták a NABU nyomozói.

Mikola Szolszkij mellett őrizetbe vették az ukrán Állami GeoKataszter két kurátorát is, akiket bűnsegédlettel gyanúsítanak. A miniszter és tárcája a Reuters hírügynökség megkeresésére egyelőre nem kommentálta az ügyet.

Szolszkij a Volodimir Zelenszkij nevével fémjelzett "Nép Szolgája" párt képviselője, 2019-ben választották be az ukrán parlamentbe. Ugyanebben az évben az agrár- és földpolitikai bizottság elnökévé választották, 2022 márciusában pedig agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter lett.

Ukrajnában szinte minden hétre jut egy hasonló kaliberű korrupciós botrány, a hónap elején például Volodimir Zelenszkij elnöki hivatalának egyik vezető tanácsadóját vették őrizetbe korrupciós bűncselekmények és sikkasztás gyanúja miatt. Mindez jól mutatja: az ukrán kormány határozott lépései ellenére továbbra is burjánzik a rendszerszintű korrupció az országban.  Ezt igazolja egy, a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség által végzett  felmérés, amely szerint az orosz–ukrán háború után a magas szintű korrupció áll a második helyen az ukránok fő problémái között. A lakosság 87,9 százaléka és a vállalkozások 81,3 százaléka szerint emelkedett a sikkasztások szintje az országban a 2022-es mértékhez viszonyítva. Sokan ebben Volodimir Zelenszkij felelősségét is látják, ugyanis a válaszadók mintegy 50 százaléka úgy gondolja, hogy a korrupció leküzdése az elnök és hivatalának a felelőssége.

Mielőtt Moszkva 2022 februárjában támadást indított volna Kijev ellen, Ukrajna folyamatosan ott szerepelt a világ legkorruptabb országainak toplistáján. A háború kirobbanása után azonban a nyugati sajtóorgánumok és befolyásos közszereplők varázsütésre a szabadság és a demokrácia bástyájaként kezdték el beállítani az országot. Az ukrajnai korrupció mértéke azonban továbbra is aggodalomra ad okot, és jelentősen akadályozhatja az ország európai uniós csatlakozási szándékát.

Nem csitul a korrupciós botrány Ukrajnában a lőszerbeszerzési ügyben sem. Korábban elbocsátották a védelmi minisztérium egy magas rangú beosztottját, aki ellen büntetőeljárás indult. A botrány amiatt robbant ki, mert a tárca megrendelt százezer aknavetőgránátot egy ismeretlen cégtől, ki is fizetett érte 14 milliárd forintnyi hrivnyát, de a gránátokat soha nem szállították le.

Felfüggesztették tisztségéből Tomas Nakhkurt, az Ukrán Védelmi Minisztérium Fegyver- és Katonai Felszerelésfejlesztési Főosztályának megbízott igazgatóját – jelentette be néhány hete közösségi oldalán az ukrán védelmi minisztérium. A bejegyzésben azt írták: a felmentés oka az, hogy a főosztályvezetőt egy büntetőeljárásban meggyanúsították. A rövid, alig pár soros közleményben arra azonban nem tértek ki, hogy – az említett eljárásban – a védelmi minisztérium több vezetőjét is, átszámítva 14 milliárd forint elsikkasztásával vádolják.

Az ukrán védelmi tárca tisztviselői 2022-ben ugyanis százezer aknavetőgránát megvételéről állapodtak meg egy eddig ismeretlen céggel, összesen több mint 14 milliárd forint értékben. A Lviv Arsenal nevű vállalat azonban a tavalyi februári végső határidőig egyetlen gránátot sem szállított. Az előlegként átutalt teljes vételárat viszont ukrajnai és balkáni bankszámlákra továbbították.

„Visszautasítom a vádakat. A törvényeknek megfelelően jártam el” – így védekezett a tárgyaláson újságíróknak nyilatkozva az ukrán védelmi minisztérium egy korábbi osztályvezetője. Olekszandr Lijevet ezután az ügyészség megdöbbenésére a kijevi bíróság nem helyezte előzetes letartóztatásba, dacára annak, hogy példátlan korrupciós bűncselekménnyel vádolják. Eddig összesen öt ember ellen emeltek vádat az ügyben, akik mind az ukrán védelmi minisztérium, vagy a fegyvergyártó cég emberei.

Szakértők szerint azonban nem csak a korrupció az egyetlen aggasztó tényező az Ukrajnának küldött nyugati fegyverek körül. Rengeteg eszköz ugyanis a feketepiacon köt ki, vagy éppen a Közel-Keleten. A fegyvercsempészet miatt az EU és a NATO is riasztást adott ki. Mindeközben a kijevi kormány folyamatosan azért lobbizik, hogy a nyugat újabb és újabb fegyverszállítmányokat küldjön.

Volodimir Zelenszkij négy évvel ezelőtt még a korrupció felszámolásának ígéretével nyerte meg az elnökválasztást. Az ukrán elnök arra tett ígéretet, hogy megtisztítja Ukrajna oligarchák uralta gazdasági-társadalmi rendszerét. Ezzel szemben folyamatosak a korrupciós botrányok. Sőt, egy tavaly ősszel végzett közvélemény-kutatás szerint, az ukrán lakosság 78 százaléka Volodimir Zelenszkij elnököt hibáztatja az országban elharapódzó korrupció miatt, sokak szerint az általánossá vált állami korrupció jobban hátráltatja az ország gazdasági fejlődését, mint az Oroszországgal folytatott háború.

A korrupciós ügyek az ukrán elnököt sem kerülték el. A sajtó szellőztette meg, hogy Volodimir Zelenszkijnek csaknem négymillió eurós, 15 szobás, medencés villája van Toscanában, amit orosz oligarcháknak adott bérbe 2022 nyarán.

De az ukrán kormány tagjai sem élnek sokkal szerényebb körülmények között. A napokban nyilvánosságra kerültek a 2021 és 2022-re vonatkozó vagyonnyilatkozatok – amit a Magyar Nemzet szemlézett. Kiderül, hogy az ukrán politikusok hatalmas fizetéseket vesznek fel. Az agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszter, Mykola Solskij például két év alatt átszámítva több mint 480 millió forintot keresett. 2021-ben a havi fizetése majdnem 30 millió forint volt.

De a közösségfejlesztésért, területekért és infrastruktúráért felelős miniszter, Olekszandr Kubrakov sem járt rosszul. Ő a bevallása szerint két év alatt csaknem 220 millió forintnyi fizetést kapott az államtól. Mindezt abban az országban, ahol a minimálbér idén január 1-jétől 7100 hrivnya, azaz 63 900 forint.

Az ukrán lakosság többsége szerint Volodimir Zelenszkij elnök a felelős az országban tapasztalható nagymértékű korrupcióért – derül ki egy új felmérésből, amelyet a Sky News ismertetett.

A Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány által végzett közvélemény-kutatásban

a megkérdezettek 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elnök közvetlen felelősséggel tartozik a kormányban és a regionális közigazgatásban tapasztalható korrupcióért.

Sokan közülük az ukrán vállalkozói szféra előtt álló kihívásokkal kapcsolatban úgy vélekedtek, a korrupció még az Oroszországgal folytatott háborúnál is komolyabb gátat jelent a fejlődés szempontjából.

Az országot hátráltató tényezőként említették a korszerűtlen adórendszert, valamint a kiszolgáltatott helyzetben levők gyenge állami támogatását is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy beszédében hazaárulásnak nevezte a kenőpénzek elfogadását és elbocsátotta a toborzóirodák vezetőit. A csúszópénzek egészen a védelmi minisztériumig értek egy vizsgálat szerint, ahogy a nyugati fegyverszállítmányokat is bűnözők dézsmálják óriási hasznot szerezve. Ezek után az államfő mélyreható reformokba kezdett, melyek célja az államapparátusbeli korrupció visszaszorítása, majd megszüntetése. Nem sokkal a bejelentés után távozott pozíciójából Olekszij Reznyikov védelmi miniszter.

A CBS amerikai hírportál korábban arról számolt be, hogy a Nyugat által küldött fegyvereknek csupán a 30 százaléka kerül ténylegesen a frontvonalra, a maradékról pedig semmit sem tudni.

Ezzel kapcsolatban az amerikai hírszerzés egy neve elhallgatását kérő forrása azt mondta a CNN-nek, hogy a fegyverek lényegében „egy nagy fekete lyukban” tűnnek el, miután beléptek Ukrajnába.

Volodimir Zelenszkij négy évvel ezelőtt a korrupció felszámolásának ígéretével nyerte meg az elnökválasztást. Ennek ellenére továbbra is egymást érik a súlyos botrányok, amelyek az államfő környezetét sem kerülik el.

Újabb korrupciós botrány rázta meg Ukrajnát: letartóztatták a legfelsőbb bíróság elnökét. A nyomozók tetten érték, amikor több millió dolláros kenőpénzt vett át egy ismert oligarcha közvetítőitől. A hatóságok szerint az ügy a bíróságok többségét érinti. Ukrajnában az utóbbi időben több súlyos korrupciós eset is napvilágra került, több ügy szálai Volodimir Zelenszkij elnök közvetlen környezetébe vezettek. Nagyon úgy tűnik, hogy a magas rangú ukrán tisztviselők a háborúból próbáltak hasznot húzni maguknak és az országnak.

Kötegekben álló százdolláros bankjegyek, vastag borítékok és teli páncélszekrény  voltak látható az ukrán korrupcióellenes hatóság által korábban közzétett felvételeken, amelyek azon a rajtaütésen készültek, amely során egy csaknem hárommillió dolláros vesztegetési ügy szereplőit érték tetten. A hatóságok szerint egy széles körre kiterjedő korrupciós ügyet tártak fel az ukrán legfelsőbb bíróságon.

Őrizetbe vették a legfelsőbb bíróság elnökét

„A korrupcióellenes hatóság nyomozói tavaly az év elején kaptak információt a legfelsőbb bírósághoz kapcsolódó csoport létezéséről. A nyomozók hatalmas munkát végeztek a jogi szolgáltatásnak álcázott tevékenység felderítésében. Egy ügyvédi csoportról van szó, amely közvetített a bírósági vezetők és azok között, akik meg akarták oldani az ügyeiket”– mondta Olekszandr Klimenko, az ukrán korrupcióellenes ügyészség vezetője, aki bejelentette, hogy őrizetbe vették a legfelsőbb bíróság elnökét, aki a vádak szerint több millió dollár értékben fogadhatott el kenőpénzt.

Vszevolod Knyazevet 2021 decemberében nevezték ki Ukrajna legfőbb bírájává. Tevékenységét azonban a nyomozók kezdettől fogva gyanakodva figyelték. Tavaly szeptemberben Knyazev az igazságszolgáltatás reformjának veszélyeztetésével vádolta meg a hatóságokat, miután azok kockázatosnak nevezték a legfelsőbb bíróság új tagjainak kiválasztását.

Volodimir Zelenszkij négy évvel ezelőtt a korrupció felszámolásának ígéretével nyerte meg az elnökválasztást. Röviddel hivatalba lépése után a parlament meg is szavazta a képviselők mentelmi jogának eltörlését. Ennek ellenére továbbra is egymást érik a súlyos botrányok, amelyek az államfő környezetét sem kerülték el.

Hasznot húztak a háborúból

Korábban több magas rangú ukrán tisztviselő is kénytelen volt lemondani, miután kiderült, hogy jelentősen túlárazva vásároltak ellátmányt a hadseregnek. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy a magas rangú ukrán tisztviselők a háborúból próbáltak hasznot húzni maguknak és az országnak.

A botrányba belebukott a védelmiminiszter-helyettes, aki a logisztikai támogatásért felelt, de távoznia kellett Olekszij Szimonenk ukrán főügyészhelyettesnek is.

És korrupciós ügy miatt mondott le  még tavaly Zelenszkij elnök hivatalának helyettes vezetője is. Sajtóértesülések szerint Kirilo Timosenko a háború kitörése után nyugati segítségként kapott, nagy értékű terepjárót foglalt le saját használatra, de többször látták egy üzletember tulajdonában levő sportkocsival is közlekedni.