Macron is szeretne megszabadulni Ursula von der Leyentől?

Emmanuel Macron francia elnök Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök leváltására törekszik, és jelenleg más uniós vezetőkkel tárgyal a lehetőségekről – jelentette szerdán a Bloomberg.

Von der Leyen most a kevesebb mint két hónap múlva esedékes választásokra készül, hogy újabb ötéves mandátumot szerezzen. Macron, aki az egyik kulcsfigura volt Ursula uniós csúcspozícióba emelése mögött, nyíltan bírálta az elnök asszony hozzáállását az EU Bizottság vezetéséhez.

A francia elnök más uniós vezetőkkel is kapcsolatban állt a hivatalban lévő bizottsági elnök helyére tervezett potenciális jelöltekkel, nevezetesen Mario Draghi volt olasz miniszterelnökkel és az Európai Központi Bank elnökével – jelentette a Bloomberg a megbeszéléseket ismerő személyekre hivatkozva.

Brüsszeli források, köztük a Von der Leyen hivatalában dolgozók is úgy nyilatkoztak, hogy továbbra sem világos, hogy Macron valóban a leváltására törekszik-e, vagy csupán azért gyakorolt nyomást, hogy a jövőben engedményeket csikarjon ki belőle.

Macron az akkori német kancellárral, Angela Merkellel együtt 2019-ben kulcsszerepet játszott abban, hogy Von der Leyen akkori német védelmi minisztert indította az uniós bizottsági elnökválasztáson.

Von der Leyen továbbra is egyértelmű favoritja a közelgő választásoknak, tekintettel arra, hogy ő a jobbközép Európai Néppárt (EPP) fő jelöltje, amely a legtöbb mandátummal rendelkezik az Európai Parlamentben, és várhatóan tovább erősíti pozícióit a júniusi szavazás során. Az EPP által indított jelöltnek azonban még mindig szüksége van a parlamenti abszolút többségű támogatására.

A hivatalban lévő uniós elnök pozícióját több nagy visszhangot kiváltó botrány is rontotta, a legutóbbi a hónap elején robbant ki, amikor is kritikák vihara érte, amiért német képviselőtársának, Markus Piepernek „különleges tanácsadóként” jövedelmező állást adott, havi 17 ezer eurós fizetéssel.

A kinevezés „kérdéseket vetett fel a kinevezési folyamat átláthatóságával és pártatlanságával kapcsolatban” a tömbön belül – jelentette ki több magas rangú tisztviselő, köztük Josep Borrell, az EU vezető diplomatája és Thierry Breton biztos, akik közösen panaszt tettek Von der Leyen ellen. A bizottság azonban tagadta a vádakat, és kijelentette, hogy „teljes mértékben bízik abban, hogy a folyamat az eljárásoknak megfelelően zajlott”.

Egyre  inkább erősödnek azok a hangok, amelyek szerint egyáltalán nem lesz olyan könnyű dolga, ha újrázni akar az Európai Unió élén. Közeleg a végjáték Von der Leyen számára?

                                                                                                     Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)

A legnagyobb európai pártcsalád, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltjeként és az Európai Bizottság jelenlegi elnökeként minden adott ahhoz, hogy Ursula von der Leyen újabb öt évre az unió élén maradjon. Azonban a látszat csal: a színfalak mögött repedezik Von der Leyen támogatása, az újabb ciklus elnyerése pedig egyre kevésbé tűnik sima menetnek – mutat rá a Politico brüsszeli hírportál cikke.

Bár Emmanuel Macron francia elnöknek öt éve kulcsszerepe volt Von der Leyen pozícióba juttatásában, most egyáltalán nem egyértelmű a támogatása. Sokatmondó, hogy pártjának EP-listavezetője, Valerie Hayer vonakodott válaszolni arra a kérdésre, hogy támogatná-e a jelenlegi elnököt.

Az EPP márciusi bukaresti kongresszusán – ahol nagy többséggel megszavazták, hogy ő legyen a pártcsalád csúcsjelöltje – szintén egy francia okozott fejfájást Von der Leyennek: Michel Barnier, az EPP alelnöke nem volt hajlandó támogatásáról biztosítani pártcsaládja csúcsjelöltjét. A francia uniós biztos, Thierry Breton pedig szinté kritikákat fogalmazott meg „főnöke” alkalmasságával kapcsolatban.

Még nagyobb probléma lehet Von der Leyen számára az Európai Parlament támogatásának megszerzése. Már öt éve is csak szűk többséget kapott, a júniusi európai parlamenti választások utáni, várhatóan teljesen más összetételű testületben pedig még nehezebb lesz összekaparnia a szükséges mennyiségű szavazatot. 

Ráadásul úgy tűnik, hogy a bizottsági elnöknek most kell szembesülnie az elmúlt években elkövetett kisebb-nagyobb ballépéseinek a következményeivel. A legfontosabb ezek közül a vakcinabeszerzési botrány, amelynek ügyében nemrég az Európai Ügyészség is vizsgálatot indított. Jóval frissebb, de annál nagyobb felháborodást váltott ki brüsszeli berkekben, hogy Von der Leyen annak ellenére egy német konzervatív képviselőt nevezett ki egy jövedelmező uniós pozícióba, hogy a pozícióért zajló versengésben két másik jelölt is magasabb pontszámot ért el nála. 

Ráadásul Von der Leyen a jelek szerint annyira bízott a hivatalban lévő vezetőként birtokolt előnyében, hogy késlekedett a kampánya beindításával. Amikor pedig kinevezte a kampányfőnökét, újabb kritikákat szabadított magára. Björn Seibert ugyanis április elejéig a kabinetfőnöke volt az Európai Bizottságban. Vagyis – mondják a kritikusok – 

Bár egyelőre nem látszik a színen olyan jelölt, aki egyértelműen veszélyes lenne Ursula von der Leyenre, emlékezhetünk rá, hogy öt évvel ezelőtt szinte a semmiből lett a volt német védelmi miniszter az Európai Bizottság elnöke. Vajon idén megismétlődhet az akkori forgatókönyv?

Már az Európai Ügyészség vizsgálja Ursula von der Leyen sms-botrányát – számolt be a brüsszeli Politico. A nyomozás középpontjában az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer főnöke közötti állítólagos szöveges üzenetváltás áll, a koronavírus-járvány kellős közepén ugyanis így állapodott meg az Európai Bizottság elnöke az amerikai óriáscéggel. Saját telefonján, sms-ben mondott igent kétmilliárd oltóanyag beszerzésére, összesen 35 milliárd euró értékben. A Politico szerint különösen kényes pillanatban került az Európai Ügyészség elé az ügy, Von der Leyen ugyanis nemrég jelentette be, hogy újraindulhat a bizottság vezető posztjáért.

Lehet, hogy csengettek Ursul von der Leyennek? A brüsszeli Poltico szerint aggódhat az Európai Bizottság elnöke, mert a botrányos Pifzer-vakcina-beszerzés ügyében az Európai Ügyészség nyomozói az elmúlt időszakban átvették az eddig vizsgálódó belga ügyészek irányítását. A lap információ szerint – amelyet a Mandiner szemlézett – bűncselekményekkel kapcsolatos vádakat vizsgálnak az európai ügyészek Von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója közötti tárgyalásokkal kapcsolatban.

A vádak között szerepel a közfunkciókba való beavatkozás, az ügyet érintő sms-ek megsemmisítése, valamint a korrupció és az összeférhetetlenség.

A cikkben ugyanakkor rámutatnak, hogy ugyan az Európai Ügyészség ügyészei bűncselekmények ügyében nyomoznak, ez idáig még senkit sem vádoltak meg az üggyel kapcsolatban.

A lap szerint a fejlemény kényes pillanatban jött Ursula von der Leyen számára, ugyanis a közelmúltban jelentette be, hogy ismét indul az Európai Bizottság elnöki székéért.

2020 decemberében jelentette be az Európai Bizottság elnöke, hogy jóváhagyták a Pfizer-oltóanyag használatát az unióban. Ettől kezdve folyamatosan érkeztek a szállítmányok. Elsőként 300 millió adag, majd néhány hónappal később 1,8 milliárd vakcina beszerzéséről egyezett meg Brüsszel. Időközben azonban kiderült, hogy a megállapodás igencsak gyanús körülmények között jött létre.

Ursula von der Leyen ugyanis privát telefonján, sms-ben kötötte meg az 35 milliárd eurós üzletet a gyógyszeripari óriás vezérigazgatójával.

A furcsa körülmények miatt 2022 januárjában vizsgálat indult, de az Európai Bizottság elnökének stábja nem találta meg a kérdéses sms-eket. Később kiderült, hogy nem is keresték, mondván, hogy azok túlságosan rövid életűek, így nem tartoznak a dokumentumok megőrzésére vonatkozó jogszabály hatálya alá.

Az ügyészségi vizsgálatot eredetileg a belga igazságügyi hatóságok indították 2023 elején, miután egy belga lobbista büntető feljelentést tett. A feljelentéshez később csatlakozott a magyar és a lengyel kormány is, bár utóbbi, a baloldali Donald Tusk választási győzelme után visszavonta panaszát.

Kétszínű, elfogadhatatlan politikát folytat ma az Európai Unió, korrupt politikusok védenek korrupt politikusokat – így értékelte a Pfizer-botrányt korábban Rotyis Bálint, a Nézőpont Intézet elemzője az M1-en.

„Azok a politikusok, akik ma Brüsszelben ülnek, ők teljesen szabadon azt tesznek, amit akarnak, nincsenek olyan, ténylegesen létező intézmények, amelyek bármiféle ellenőrzést tudnának felettük gyakorolni. Gyakorlatilag ezek a politikusok azt tesznek, amit szeretnének, olyan pénzekre tesznek szert, amik, mondjuk, egy tagállamban teljesen elfogadhatatlanok lennének, és ugye, eközben ezek a politikusok elmennek az európai parlamentbe és minden rosszat elmondanak Magyarországról” – fogalmazott az elemző.

Hozzátette: nagyon fontos lenne, ha az európai intézmények oly büszkén hirdetik a korrupciómentességet és az átláthatóságot, akkor e szerint is járnának el. De pont a kettős mérce miatt látható az, hogy vannak olyan korrupciós ügyek , amelyek – ahogy fogalmazott – beleférnek.