POLITIK
Erről nyilatkozott az orosz követ.
A budapesti orosz nagykövet részletes interjúban beszélt Oroszország és Magyarország viszonyáról és nyíltan elmondta, mi most a helyzet az energetikai megállapodásokkal-írta a vg.hu.
Oroszország kész a pragmatikus együttműködés folytatására Magyarországgal – erről is beszélt Evgeny Sztanyiszlavov budapesti nagykövet az Iz.ru-nak adott interjújában. A diplomata a Paks II. projektről és az ország új kormányával való első kapcsolatfelvételről is nyilatkozott.
Orosz képviselők már megkezdték a párbeszédet Magyarország új kormányának néhány tagjával, és ez a kommunikáció „reménykeltő” volt. Ugyanakkor az energetikai együttműködés jövője attól függ majd, hogy Budapestnek sikerül-e megőriznie az uniós szankciók alóli mentességeket, megvédenie a Barátság kőolajvezetéket, és változtatásokat elérnie az Európai Unió gázszabályozásában.
Orosz nagykövet: vallott Magyarországról, elmondták, lesz-e olaj a Barátság vezetéken
Emlékeztetett rá, hogy az orosz energetikai vállalatok a nyersanyagok fő beszállítói Magyarországra, és erre vonatkozóan hosszú távú szerződéses kötelezettségekkel rendelkeznek. A közös munka évtizedei alatt megbízható partnerekként bizonyítottak, akikkel kifizetődő üzletet kötni. „Oroszország kész az ilyen pragmatikus együttműködés folytatására Magyarországgal a kölcsönös tisztelet alapján és egymás érdekeinek figyelembevételével,
de sajnos nem minden tőlünk függ.”
Felidézte, hogy az Európai Unió számos korlátozó intézkedést fogadott el, amelyek Magyarországra vetítve az Oroszországból származó vezetékes gáz szállításának tilalmát jelentik majd 2028. január 1-jétől. Brüsszelnek hasonló tervei vannak az orosz kőolajjal kapcsolatban is, amely a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkezik Magyarországra.
Ha a jelenlegi szállításokról beszélünk, egyelőre érvényben van a Magyarország által 2022-ben kapоtt mentesség az uniós szankciórendszerek alól. „A kőolajvezetéket azonban Kijev nemrégiben kitalált ürügyekkel majdnem három hónapra lezárta. Az Európai Bizottság pedig, amely korábban garantálta a segítségét az ilyen kérdések megoldásában, a kisujját sem mozdította, hogy bármiféle nyomást gyakoroljon az ukrán hatóságokra” – értékelt az orosz nagykövet.
Ennek eredményeként Magyarországon érezhetően csökkentek az üzemanyag-tartalékok, és a piacon általánosságban is nehéz helyzet alakult ki. Ilyen körülmények között szerinte az új magyar kormánynak döntéseket kell hoznia az oroszokkal való energetikai együttműködés kilátásairól.
A Tisza Párt programja az ország energiaellátási forrásainak és útvonalainak diverzifikálását tűzte ki célul az orosz olaj- és gázimport 2035-ig történő fokozatos leépítése mellett.
Kapitány István, Magyarország új gazdasági és energiaügyi minisztere szerint az orosz kőolaj részarányának elmúlt években tapasztalt növekedése a magyar piacon „szerencsétlen döntés” volt. Ezzel egyidejűleg elismerik, hogy a hazánkkal való együttműködésre szükség van, mivel – Magyar Péter, Magyarország új miniszterelnökének szavaival élve – „a földrajzot nem lehet megváltoztatni”. Emellett kijelentették, hogy az új magyar vezetésnek nem áll szándékában aláásni saját versenyképességét, és „lábon lőnie magát”.
Ezt tervezi a Paks II. atomerőművel Oroszország
Arra a felvetésre, hogy Magyarország új kormánya bejelentette: átvilágítást (auditot) kíván végezni a Paks II. projektben és ez érintheti-e Oroszország szerepét az atomerőmű építésében, hosszan reagált.
Szerinte Magyarország új kormánya általánosságban elkötelezett az atomenergia fejlesztése mellett. Prioritásként bejelentett feladatai közé tartozik a Paks I. atomerőmű jelenleg működő négy blokkja üzemidejének újabb meghosszabbítása.
Ami a készülő Paks II. atomerőművet illeti, az új magyar hatóságok szeretnék alaposan áttanulmányozni a szerződést, a pénzügyi dokumentumokat és az építési területen végzett munkálatokat, majd ezen audit eredményei alapján meghatározni a további lépéseket.
Korábban a Paks II. atomerőmű építésének kérdéseivel a Külgazdasági és Külügyminisztérium foglalkozott. Az új kabinetben ezek a funkciók átkerültek a Gazdasági és Energiaügyi Minisztériumhoz. Nyilvánvaló, hogy az új felelősöknek szükségük lesz némi időre ahhoz, hogy képbe kerüljenek ennek a rendkívül összetett projektnek a részleteivel – mutatott rá.
Az orosz fél kész megadni ehhez minden szükséges segítséget a magyar partnereknek, hogy a projekt leltározása a lehető leggyorsabban lezáruljon, és a megvalósítás a tervezett ütemben folytatódhasson. Alekszej Lihacsov, a Roszatom állami konszern vezérigazgatója nemrégiben kijelentette: kész tényekkel alátámasztva megindokolni a projekt összes műszaki, gazdasági és pénzügyi paraméterét.
„Nagyon számítunk rá, hogy ez a szakmai párbeszéd már a közeljövőben megkezdődik.”
Megismétlem: a Roszatom képviselői készek haladéktalanul megkezdeni az ilyen konzultációkat
– zárta interjúját az orosz nagykövet.
Mint beszámoltunk róla, a Mol tiszaújvárosi üzemében történt pénteki robbanásnak egy halálos áldozata és több súlyos sérültje van. A hatóságok szerint mérgező anyag nem került a levegőbe, az anyagi kár azonban jelentős lehet. A helyszínre érkezett Hernádi Zsolt, a Mol-csoport vezérigazgatója és Kapitány István, a Tisza-kormány energetikáért felelős minisztere.
Fontos tisztázni egy elterjedt félreértést: Tiszaújvárosban a Mol-csoportnak nem klasszikus üzemanyag-gyártó kőolajfinomítója, hanem egy hatalmas petrolkémiai komplexuma van – írta Tóth Máté energiajogász. A telephely fő profilja nem az üzemanyag-előállítás, hanem a műanyagipari alapanyagok gyártása. A komplexumban etilént és propilént állítanak elő, amelyekből később polietilén és polipropilén készül. Ezeket az anyagokat az autóipar, az építőipar és a csomagolóipar is használja.
A reggeli robbanás az Olefin–1 üzem újraindításakor történt. Ami biztos, hogy a pirogázfolyamat eszközéről van szó, belső forrásból úgy tudni, hogy a pirogáz benzinvezeték repedése miatti robbanás történt.
A pirogáz rendkívül veszélyes anyag, amely magas hőmérsékletű vegyi folyamatok során keletkezik. Az energiajogász rámutatott:
az ilyen üzemek egyik legnagyobb kockázata az úgynevezett gázfelhőrobbanás,
amikor a kiszivárgó etilén vagy propilén a levegővel keveredve robbanásveszélyes elegyet alkot. Ha ez gyújtóforrást talál, nemcsak ég, hanem detonál.
A szakember arra is emlékeztetett, hogy a tiszaújvárosi üzemben nem ez az első súlyos eset. Mint felidézte, 2003-ban már történt egy jelentős tűzeset ugyanebben az olefinüzemben, akkor egy csőtörés okozott technológiai meghibásodást. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen létesítmények kiemelten érzékenyek lehetnek szabotázsra és kibertámadásokra. Az olefinüzemek és a kőolajfinomítók a nemzetközi jogban a kritikus nemzeti infrastruktúra kategóriájába tartoznak.
Európában több olyan eset is történt, amely kimeríti a terrorizmus fogalmát, az Északi Áramlat gázvezeték 2022-es felrobbantásán kívül is – idézte fel. A dél-franciaországi Berre-l’Étang petrolkémiai üzemében 2015-ben két tározónál is dzsihadista robbanások történtek. Az Egyesült Államokban a Colonial Pipeline leállítása is ide sorolható, ott kibertámadás történt. Európai olajfinomítók és logisztikai központok tucatjait érte 2022 elején nagyszabású kibertámadás. Tavaly októberben szinte egy időben rázta meg robbanás a romániai Petrotel–Lukoil finomítót Ploieștiben és a magyarországi Mol Dunai Finomítót Százhalombattán, ezeket balesetnek sorolták be, de nagyon bizonytalan tényállás alapján – tette hozzá.
Tóth Máté szerint az ukrajnai háború óta különösen felértékelődött az energetikai és petrolkémiai létesítmények védelme.
Szóval itt lenne az ideje a kiemelt műszaki, katonai és kiberbiztonsági védelemnek a kiemelt hazai iparlétesítményeknél, így Tiszaújvárosban is
– mutatott rá a szakértő.
Ripost hírek
