Orbán Viktor után a lengyel elnököt fogadta magánrezidenciáján Donald Trump

Donald Trump korábbi amerikai elnök, és a Republikánus Párt idei elnökjelöltje a New York-i magánrezidenciáján fogadta Andrzej Duda lengyel elnököt szerdán - jelentette a helyi sajtó. A közös vacsorával egybekötött találkozóról kiadott közlemény szerint a két "nagyszerű barát" megvitatta Duda azon javaslatát, hogy a NATO-országok a bruttó hazai termékük (GDP) legalább 3 százalékát fordítsák védelmi beruházásokra a jelenlegi 2 százalékos iránymutatás helyett. 

A CNN hírportál beszámolója szerint Andrzej Duda már hosszabb ideje kampányol amellett, hogy a NATO országok növeljék a GDP-arányos védelmi kiadásaikat. Ezt a kérdést már Joe Bidennek is felhozta a lengyel államfő a március közepi találkozójuk során.

- nyilatkozta akkor a lengyel államfő.

Donald Trump kampánycsapatának közleménye szerint "a korábbi és leendő elnök szeretettel emlékezett vissza 2017-es, mérföldkőnek számító lengyelországi útjára, és dicsérte a lengyel népet, amiért szilárdan védi szuverenitását és elkötelezettségét Európa határainak biztonsága iránt minden fenyegetéssel szemben".

Trump korábban kritikus hangvételt ütött meg a NATO védelmi kiadásaival kapcsolatban. Februárban például azt mondta, hogy arra bátorítaná Oroszországot, hogy "azt tegyen, amit akar" bármelyik NATO-tagországgal, amelyik nem tartja be a GDP 2 százalékát előíró irányelveket. A félreérthető nyilatkozat számos nyugati vezető haragját kiváltotta.

Duda látogatása kapcsán mindenképp érdemes felidézni, hogy március kilencedikén Orbán Viktort fogadta Donald Trump a Mar-a-Lago-i birtokán Floridában. A CNN forrásai a találkozót napirend nélküli, baráti beszélgetésnek minősítették.

A találkozóról Orbán is beszámolt saját Facebook-oldalán: „Trump elnök a béke elnöke volt, tiszteletet parancsolt a világban, és ezzel megteremtette a béke feltételeit” – mondta a magyar miniszterelnök a találkozóról közzétett videójában. A béke kérdése mellett abban is egyetértettek, hogy az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatokban még sok lehetőség van. 

Továbbra is Donald Trump a legnépszerűbb elnökjelölt a 2024-es amerikai elnökválasztások előtt, mégis jól látható a választói igény egy harmadik politikai erő iránt is, amelyet a függetlenként induló Robert F. Kennedy Jr. képvisel. A választási verseny jelenlegi állásáról és a jelöltek támogatottságáról a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatóját, Kozma Klementinát kérdezte a hirado.hu.

Az idei amerikai választások során érdekes fordulatnak ígérkezik, hogy 1992-óta nem volt még ilyen nagymértékű támogatottsága független jelöltnek, mint jelenleg Robert F. Kennedy Jr.-nak, aki 10 százalékos támogatottságot élvez. A jelölt az egykori Robert F. Kennedy szenátor fia, John F. Kennedy elnök unokaöccse – fogalmazott  Kozma Klementina, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója.

A kutató emlékeztetett, hogy Robert F. Kennedy Jr. eredetileg demokrata színekben indult volna a választáson, azonban idén januárban Utah államban sikerült összegyűjtenie ezer aláírást, ami alapján független jelöltként indulhat. A kutató kiemelte: az eddigi választásokhoz képest nagyobb figyelem összpontosul a független jelöltekre. „A közvélemény-kutatások alapján a választók 37 százaléka szeretne több politikai pártot látni a versenyben, mint a hagyományos két nagy párt” – tette hozzá.

A kutató elmondta, hogy bár a többpárti képviseletet hagyományosan a fiatal demokraták támogatják, de a republikánus szavazók között is számottevő az elképzelés támogatottsága. Mint mondta, március végén Kennedy bejelentette, hogy alelnökjelöltje a vállalkozóként és jogászként ismert Nicole Shanahan lesz, „kampánya pedig elsősorban a demokrata pártot gyengítheti, de egyes államokban, mint például Nevada, Donald Trumpot is.” Kennedy győzelmi esélyei azonban nagyon alacsonyak.

Nem jön Michelle Obama

Azt is megkérdezték, elképzelhető-e, hogy az egészségügyi állapota miatt az utóbbi időben egyre többet kritizált Joe Biden elnököt lecserélik a kampányban. A sajtóban megjelent híresztelések alapján a legesélyesebb személy Michelle Obama korábbi first lady lett volna. Az MCC kutatója azonban emlékeztetett: „Michelle Obama és a mögötte álló csapat is többször cáfolta a feltételezést.”

A kutató kiemelte, hogy a demokrata szavazók között ugyan sokan szeretnék a korábbi first ladyt látni jelöltként, azonban az Obama-család biztosította Joe Biden elnököt a támogatásáról, valamint Michelle Obamában sincs hajlandóság, hogy elnökjelöltté váljon.

Trump a legnépszerűbb

„Demokrata elemzők szerint paradox az a helyzet, hogy Trump, akitől korábban szabadulni szerettek volna az amerikai választók, újra a legnépszerűbb jelölt a 2024-es elnökválasztáson” – fogalmazott Kozma Klementina. Az elemző rámutatott: noha a különböző elemzések szerint a válaszadók 52–56 százaléka nem Donald Trumpot tartja a legideálisabb jelöltnek, mégis 42–48 százalékos támogatottságot élvez.

A kutató kiemelte, hogy a korábbi republikánus elnök annak ellenére is népszerűbb a demokrata Joe Biden elnöknél, hogy bizalmatlansági indítványok és bírósági eljárások zajlanak ellene.

„Trump támogatói között találjuk a magukat nagyon konzervatívnak valló szavazókat és a vidéki, vagy vidékies környezetben élőket. Emellett a fiatalok körében is növekedett a támogatottsága: a 25–44 év közötti republikánus szavazók 44 százaléka jelölte meg az első helyen” – fejtette ki a kutató. Ráadásul Donald Trump támogatottsága növekedett a latino lakosság körében (46 százalék), a fekete lakosság körében pedig 18 százalékon áll.

Romló gazdasági mutatók

Egy, a The Wall Street Journalon (WJS) megjelent elemzés szerint az amerikai választókat leginkább megosztó témák között szerepel az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye. Erről szólva Kozma Klementina elmondta, hogy a Biden-adminisztrációnak sikerült ugyan alacsonyan tartani az infláció és a munkanélküliségi ráta mértékét, valamint éves 3 százalékkal növelni a GDP-t, a lakosság többsége mégis elégedetlen a demokrata elnök gazdaságpolitikájával.

Az elemző rámutatott, hogy az elégedetlenség egyik oka, hogy a reáljövedelmek nem emelkedtek jelentősen, a háztartások adósságában pedig növekedést jeleznek 2024-ben.

„Emellett a Biden-adminisztráció több mint 74 milliárd dollárt költött Ukrajna támogatására az orosz–ukrán háború kitörése óta és további támogatásokat tervez háborús kérdésekre szánni, miközben rekordot döntött az USA államadóssága, ami 2024 áprilisában már több mint 34 ezer milliárd dollár” – fejtette ki. Az elemző arra is rámutatott, hogy idén év elején növekedett az áruk és szolgáltatások kereskedelmének hiánya, és csökkent az USA exportja is.

Megosztó abortusz kérdés

A WJS által kérdezett témák közül a gazdasági helyzet, a bevándorlás és határvédelem, valamint az elnökjelölt mentális és fizikai alkalmasságának megítélése kérdéseiben egyértelműen Donald Trumpot támogatják a válaszadók. Azonban az abortusz kérdése kapcsán a jelenlegi elnök, Joe Biden élvez nagyobb támogatottságot. Erre vonatkozóan az MCC elemzője rámutatott, hogy már 2022-ben, a Trump-adminisztráció alatt is nagy port kavart a republikánus párt drasztikus fellépése az abortusz ellen. „A Legfelsőbb Bíróság Dobbs vs. Jackson Women’s Health Organization ügy kapcsán kvázi megszüntette szövetségi szinten az abortuszhoz való alkotmányos jogot” – mutatott rá Kozma Klementina.

A kutató azonban emlékeztetett, hogy még a hagyományosan republikánus államokban is, mint Kansas, Kentucky és Ohio is „az abortuszjog mellett álltak ki a szavazók.” Mint mondta, a 2024-es elnökválasztási viták során is fontos szerepet játszott az abortusz kérdése, ezért úgy tűnik, hogy Donald Trump is hajlandó volna engedményeket tenni. „Abban az esetben, ha nemi erőszak, vérfertőzés vagy az anya élete kerül veszélybe és a magzat nem idősebb 16 hétnél.”

Háború vagy béke?

Arról is megkérdezték az MCC kutatóját, hogy amennyiben Donald Trump nyeri a 2024-es amerikai elnökválasztást, érhet-e el változást az ukrajnai háború kapcsán. Mint ismert, a NATO külügyminiszterinek április eleji találkozója után a szövetség arról számolt be, hogy elkötelezi magát Ukrajna kapcsán egy hosszú távú, 100 millió dollár értékű támogatás mellett. Ugyanakkor Donald Trump korábbi republikánus jelölt többször kijelentette, hogy napokon belül véget vetne az ukrajnai vérontásnak, és amennyiben még mindig ő volna az Egyesült Államok elnöke, sosem tört volna ki a háború.

Válaszában Kozma Klementina hangsúlyozta: „az Egyesült Államok elnökének hangsúlyos szerepe van abban, hogy a szövetség fő stratégiai irányvonalát befolyásolni tudja.” Arra is emlékeztetett, hogy a korábbi elnök már 2017-ben tudtára adta szövetségeseinek, hogy „nagyobb mértékű védelmi kiadást vár el tőlük.” A volt elnök békepárti kijelentéseire vonatkozóan az elemző pedig úgy fogalmazott: „ezen kijelentései alapján arra következtethetünk, hogy Trump nem szeretne további erőforrásokat és finanszírozást juttatni Ukrajna számára az Oroszországgal szembeni háború folytatására és mielőbbi béketárgyalásokat sürgetne a felek között”.

Az elemző arra is emlékeztetett, hogy Donald Trump a szövetségeseivel kapcsolatban is maradhat eredeti álláspontjánál. „Egy nyilatkozata során megerősítette, hogy amennyiben az európaiak is képességeikhez mérten veszik ki részüket a transzatlanti védelem biztosításában, úgy nem vonja ki az Egyesült Államokat a NATO kötelékéből” – tette hozzá.