POLITIK

Boldoggá avattak Varsóban egy lengyel bíborost és egy nővért

Az Andrzej Duda lengyel elnök és Mateusz Morawiecki kormányfő részvételével megtartott ceremónián Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter képviselte Magyarországot.
címkék:
  • Szerző: RIPOST

Boldoggá avatták Stefan Wyszynski lengyel bíborost és Róza Maria Czacka ferences nővért vasárnap a Marcello Semeraro bíboros, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusa, több mint nyolcvan püspök és hatszáz pap által celebrált szertartáson Varsóban.

A lengyel főváros legnagyobb templomában, az Isteni Gondviselés-bazilikában, valamint a szentélyhez tartozó kültereken mintegy 7 ezer hívő gyűlt össze. A szertartást az eredetileg kitűzött időponthoz képest egy évvel később tartották meg a koronavírus-járvány miatt, az egyház a megelőző járványügyi intézkedések keretében korlátozta a helyszínen lévő hívők maximális számát.
Semeraro bíboros a homíliában aláhúzta: Wyszynski bátran és határozottan irányította a lengyelországi egyházat, az embert dehumanizáló (kommunista) ideológiával szembeállította Krisztus evangéliumát.Ferenc pápa 2019 októberében, 30 évig tartó boldoggá avatási eljárás után nyitotta meg az utat Wyszynski bíboros boldoggá avatása előtt, elismerve egy, az ő közbenjárására történt csodát. Korábban a Vatikán elismerte, hogy a prímás hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket.
Alojzije Stepinac horvát bíboros, vértanú után Wyszynski a második, a kommunista rendszerrel szembesülő közép-európai prímás, akit boldoggá avattak.

A szellemi jelentőségét tekintve Mindszenty József hercegprímással gyakran párhuzamba állított, a lengyel és az európai katolikus egyház jelképes alakjának számító, a nácizmus, majd a kommunizmus elleni küzdelemben elsőrendű szerepet betöltő Stefan Wyszynski 1901-ben született. 1948-ban lett Varsó és Gniezno érseke, Lengyelország prímása, 1953-ban avatták bíborossá. 1981-ben Varsóban halt meg, három héttel a lengyel pápa, II. János Pál elleni sikertelen merényletet követően. Wyszynski viszonyítási pont volt a katolikus egyház és a kommunista rendszer közötti kapcsolatok, valamint Lengyelország történelmi eseményeinek alakulásában a hidegháború időszakában. Az egyház és az állam viszonyában taktikai okokból személyesen felvállalt bizonyos engedményeket, viszont nem tűrte el a rezsimmel együttműködő békepapok tevékenységét, kiállt az ellenzék, a sztrájkoló munkások követelései mellett, kereste a feszültségek feloldásának lehetőségeit.

1950-ben, annak reményében, hogy sikerül megállítani az egyház ellen irányuló sztálinista megtorlást, Wyszynski prímás aláírt egy, a kommunista állam és az egyház viszonyáról szóló megállapodást.
1953-1956-ban internálták. Abban az időszakban dolgozta ki a nemzet szellemi megújulásának programját, amelyet az 50-es évek végétől a lengyel katolikusok el is kezdtek megvalósítani. 1956-ban, az akkori átmeneti politikai olvadás időszakában Wyszynski egy újabb, az egyház iránti engedményeket tartalmazó megállapodást írt alá az akkori lengyel kormányfővel, Wladislaw Gomulkával. Emlékezetesnek számít az 1978-as pápaválasztás utáni jelenet, amikor az akkor 77 éves Wyszynski bíboros a Szent Péter téren térdre borult az ő hozzájárulásával frissen megválasztott II. János Pál előtt, aki a pápai trónusról felugorva elébe sietett, és átkarolta szellemi atyját.

Az ugyancsak vasárnap boldoggá avatott Róza Maria Czacka ferences nővér (1876-1961) 1911-ben megalapította a varsói Vakokat és Gyengénlátókat Gondozó Társaságot, majd 1922-ben a Varsó melletti Laskiban létrehozta a híres, annak idején úttörőnek számító vakgondozó intézetet. Wyszynski élete során többször ellátogatott a vakok és gondozóik alkotta keresztény közösséghez, itt tevékenykedett a második világháború alatt is a földalatti Honi Hadsereg lelkipásztoraként.

címkék:
Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?