A magasabb hőmérséklet és a magasabb páratartalom megritkítja a koronavírust

Az ugyan nem igaz, hogy a magasabb hőmérséklet, a tavaszias időjárás automatikusan elpusztítja a koronavírust, de azért mégis van némi ok a reménykedésre.

Az ugyan nem bizonyosodott be, amit korábban állítottak, hogy 25 fokos napi átlaghőmérséklet elpusztítja a koronavírust, de azért nem valószínű, hogy ez a gonosz kórokozó nagyon is szeretné, ha melegebbre fordul az idő.

Így aztán Trump elnök sem mondott feltétlen butaságot amikor azt állította, hogy a jó idő beköszöntével javulni fognak a megbetegedési statisztikák.

Kínai virológusok most alapos kutatások után arra a következtetésre jutottak, hogy minden egyes foknyi melegedés az időjárásban, valamint a relatív páratartalom egyszázaléknyi emelkedése kimutathatóan rontja a koronavírus terjedési lehetőségeit.

A kínai kutatók szerint a vírus továbbfertőzési képessége 20-25 fokos napi átlaghőmérséklet esetén a negyedére esik vissza.

A 100 kínai város időjárását és a koronavírus terjedési sebességét tanulmányozva a Beihang Egyetem és a Tsinghua Egyetem kutatói úgy találták, hogy koronavírus terjedési sebessége szoros összefüggésben áll a napi átlaghőmérséklettel és a relatív páratartalommal.

A kutatók a tanulmányban azt állítják, hogy a koronavírus terjedési sebessége a viszonylag alacsony hőmérsékletű és alacsonyabb páratartalmú országokban (pl. Korea, Japán és Irán) sokkal gyorsabb volt, mint a melegebb és nedvesebb országokban (pl. Szingapúr, Malajzia és Thaiföld).

Ráadásul köztudomásúlag a hidegebb évszakokban az emberek immunrendszere általában rosszabbul működik, mint tavasszal vagy nyáron. Bizonyos immunsejtek, az úgynevezett fagociták, szintén kevésbé aktívak az emberi testben hidegebb hőmérsékleteken.

Dr. Gregory Gray, a Duke Egyetem Fertőző Egészségügyi Intézetének Fertőző Betegségek Osztályáról kissé borúlátóbb. Ő azt mondja, hogy a nyári hónapok a fertőzés kis mértékű csökkenéséhez (-10-20%) vezethetnek, de valószínűleg teljes mértékben nem akadályozzák meg a koronavírus terjedését.

A NEJM (New England Journal of Medicine) szaklapban megjelenő tanulmány szerzői is részint más következtetésekre jutottak, mint a kínaiak, de azért nem teljesen.

A hőmérsékletet nézve szerintük 4 °C-on 28 napig, de 4-20 °C között is 5-28 nap közötti ideig életképes a vírus. Ahogy emelkedett a hőmérséklet, ugyan csökkent a vírus életképessége, de a tanulmány eredményei alapján a vírus szobahőmérsékleten (20-23 °C között) még napokig életképesnek bizonyult, 40 °C-on azonban már lényegesen csökkent az aktív vírusok száma.

Hasonlít az influenzára és a SARS-ra A 2002 végén elterjedő SARS vírus (mely 90%-ban megegyezik a jelenleg terjedő vírussal) novembertől júliusig fertőzte az embereket, ami szezonális jellegre utal. Javíthat a helyzeten az is, hogy a nyár közeledtével jellemzően kevésbé tömörülünk zárt helyeken, a napsütésből származó UV-sugárzás pedig szintén hatékony a baktériumok és vírusok elpusztításában. A koronavírus – a fizikai ellenálló képességét tekintve – nagyjából az influenzához hasonlít. Egy úgynevezett burkos vírusról van szó, ami a nyirkos, hűvös időt szereti, érzékeny a beszáradásra és az UV-re. Ezért a szakemberek abban reménykednek, hogy az egyre melegedő időjárás miatt alábbhagy majd a vírus terjedése. Télen azért is terjednek jobban a légúti megbetegedések, mert a hideg irritálja az orr járatokat, légutakat, ami hajlamosabbá tesz minket a vírusfertőzésekre. Tovább fokozza a kockázatot, hogy a száraz, hűvös időben messzebbre repülnek az emberek által kiköhögött kórokozók, és hosszabb ideig megmaradnak a levegőben, következésképp nagyobb „sikerrel” fertőzhetnek.