Párizs: biztonsági garanciákra van szükség az amerikaiaktól a területi kérdések megvitatása előtt

Az európaiak és az ukránok "biztonsági garanciákat" kérnek az amerikaiaktól, mielőtt bármilyen tárgyalást folytatnának az oroszokkal a területi kérdésekről - közölte péntek este a francia elnökség.

"Teljes átláthatóságra van szükség a biztonsági garanciák tekintetében, amelyeket az európaiak és az amerikaiak adhatnak az ukránoknak, mielőtt bármilyen megállapodás születne a vitatott területi kérdésekben" - hangsúlyozta újságírókkal folytatott háttérbeszélgetésen Emmanuel Macron államfő egyik tanácsadója.

"Az európaiak amerikaiakkal szembeni elvárásai (...) valami olyasmire hasonlítanak, mint amit legkönnyebben ötödik cikkelynek (mint a NATO-ban) nevezhetünk, azaz amerikai garanciának a tettrekészek koalíciójában részt vevők számára" - tette hozzá.

A koalíció több mint harminc, főként európai országot foglal magában, amelyek hajlandóak valamilyen módon biztonsági garanciákat nyújtani Kijevnek - ha tűzszünetet vagy békét köt Moszkvával -, egy újabb orosz offenzíva megakadályozása céljából.

Ennek az amerikai garanciának "teljesen egyértelműen és világosan tudatnia kell az oroszokkal, hogy ha ismét Ukrajna megtámadását fontolgatják, akkor nemcsak az európaiakkal és az ukránokkal, hanem az amerikaiakkal is szembe kell nézniük" - vélte a tanácsadó, aki egyben cáfolta, hogy a Washingtonnal folytatott tárgyalásaik során az ukránok bármilyen területi engedményt tettek.

Sajtóhírek ugyanis azt sugallták, hogy az ukránok nyitottak lennének az általuk még ellenőrzött, oroszok által követelt területek demilitarizációjára.

"Az ukránok nem kötöttek megállapodást a területekről, ma sem terveznek megállapodást a területekről, és nem terveznek demilitarizált övezetet" - mondta.

A szerdai egyeztetés Emmanuel Macron, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök között ebből a szempontból "nehéz" volt - ismerte el a francia elnöki tanácsadó, utalva az amerikaiakkal való "nézeteltérésekre a következő napok, hetek megszervezését illetően".

A francia elnökség ismét hangsúlyozta, hogy az amerikaiaknak előzetesen meg kell egyezniük az európaiakkal és az ukránokkal annak érdekében, hogy közösen mutassanak be egy béketervezetet az Oroszországgal folytatott tárgyalások előtt.

"Ebbe a közös alapba be kell vonni az ukránokat, az amerikaiakat és az európaiakat. Ennek lehetővé kell tennie mindannyiunk számára, hogy közösen tárgyalási ajánlatot tegyünk, egy szilárd, tartós, a nemzetközi jogot és Ukrajna szuverén érdekeit tiszteletben tartó békeajánlatot"

- mutatott rá az elnöki tanácsadó.

"És az amerikaiak feladata lesz, hogy gyakorolják hatalmukat, tehetségüket, hogy meggyőzzék az oroszokat arról, hogy ez a szilárd opció, az európai-ukrán-amerikai közös alap az, amelyre a béke épül" - hangsúlyozta a francia elnökség.

Ebben a kontextusban Emmanuel Macron még nem döntötte el, hogy részt vesz-e hétfőn az európai vezetők Berlinben tervezett találkozóján.

"Lehetnek megbeszélések a jövő héten Európában, és Berlin kiváló opció. A köztársasági elnöknek még döntenie kell" - közölte az elnöki hivatal.

Belgium kész lenne hozzájárulni Ukrajna megsegítéséhez, ha ez a segítségnyújtás arányos, és az orosz vagyon befagyasztása jelentette kockázatokban más országok is osztoznak - jelentette ki a belga kormányfő Londonban pénteken azt követően, hogy az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács úgy döntött, meghatározatlan időre megtiltja az EU területén befagyasztott, az Orosz Központi Bankhoz tartozó pénzeszközök visszautalását.

Bart De Wever, aki brit kollégájával, Keir Starmerrel találkozott Londonban, újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a belgák készek hozzájárulni ahhoz, hogy Ukrajna szabad ország maradjon, feltéve, hogy más európai országok és szövetségeseik hajlandóak erre közösen és azonos szinten.

Az Európai Unió Tanácsának pénteki közleménye szerint a döntést sürgősségi eljárás keretében hozták meg annak érdekében, hogy korlátozzák az unió gazdaságát érő károkat.

Eddig mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyására volt szükség félévente ahhoz, hogy az uniós szankciók keretében befagyasztva maradjanak az orosz pénzeszközök, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni, 2022-ben indított teljes körű inváziója miatt vezettek be.

A mostani döntés érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkére hivatkoznak a megállapodásban. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy súlyos gazdasági nehézségek esetén egyhangúság helyett minősített többséggel fogadjanak el intézkedéseket.

A most, írásos eljárásban elfogadott határozatot minősített többséggel hozták meg Magyarország és Szlovákia ellenében.

Magyarország többször kilátásba helyezte, hogy nem támogatja a szankciók rendszeres meghosszabbítását.

Az EU mintegy 210 milliárd euró értékben fagyasztott be orosz állami vagyont az ukrajnai invázió kezdete óta. Ebből 185 milliárd eurót belga, a maradék összeget főként francia és luxemburgi bankszámlákon tárolják. Az Ursula von der Leyen által előterjesztett terv értelmében a befagyasztott orosz jegybanki vagyon egy részét adnák Ukrajnának kölcsön formájában, hogy Kijev védelmi és költségvetési szükségletekre használja fel.

A brit miniszterelnök korábban "alapvetően hibásnak" nevezte a javasolt jóvátételi hitelprogramot, mondván, hogy az elhamarkodott, és járulékos kárként azt eredményezné, hogy az Európai Unió megakadályozza egy esetleges békemegállapodás létrejöttét.

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács úgy döntött, hogy meghatározatlan időre megtiltja az EU területén befagyasztott, az Orosz Központi Bankhoz tartozó eszközök Oroszországba történő visszautalását - közölte a testület pénteken.

A testület által kiadott sajtóközlemény szerint a döntést sürgősségi eljárás keretében hozták meg annak érdekében, hogy korlátozzák az unió gazdaságát érő károkat.

Mint írták, a "tilalom hiányában az esetlegesen felszabaduló további forrásokat Oroszország közvetlenül az Ukrajna elleni agressziós háború finanszírozására használná fel, ami súlyos következményekkel járna az Európai Unió és tagállamai gazdaságára nézve". Ez növelné az uniós tagállamok és az EU területét célzó hibrid ellenséges tevékenységek eszkalációjának kockázatát, tovább mélyítve az unió gazdasági nehézségeit. Emellett fennállna annak veszélye is, hogy elhúzódik és súlyosbodik a gazdasági bizonytalanság, ami a tagállamok részéről még nagyobb költségvetési beavatkozást tenne szükségessé - tették hozzá.

Eddig mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyására volt szükség félévente ahhoz, hogy az uniós szankciók keretében befagyasztva maradjanak az orosz pénzeszközök, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni, 2022-ben indított teljes körű inváziója miatt vezettek be.

Magyarország többször kilátásba helyezte, hogy nem támogatja a szankciók rendszeres meghosszabbítását.

A mostani döntés érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkére hivatkoznak a megállapodásban. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy súlyos gazdasági nehézségek esetén egyhangúság helyett minősített többséggel fogadjanak el intézkedéseket.

A most, írásos eljárásban elfogadott határozatot minősített többséggel hozták meg Magyarország és Szlovákia ellenében.

Az EU-ban befagyasztott orosz állami vagyon értékét mintegy 210 milliárd euróra becsülik.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en közzétette bejegyzésében üdvözölte a döntést, hangsúlyozva: az EU egyértelmű jelzést küld Oroszországnak arról, hogy az Ukrajna elleni agresszió folytatásának növekvő költségei lesznek. Hozzátette: az intézkedés megerősíti Ukrajna pozícióját a harctéren és a tárgyalóasztalnál egyaránt.

António Costa, az Európai Tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy az uniós vezetők már az októberi EU-csúcson vállalták: az orosz vagyonokat mindaddig befagyasztva tartják, amíg Oroszország véget nem vet a háborúnak, és nem téríti meg az okozott károkat. Mint mondta, a következő lépés Ukrajna 2026-27-es pénzügyi szükségleteinek biztosítása lesz.

Az intézkedések ideiglenesek, és mindaddig fenn kell őket tartani, amíg Oroszország számára jelentős pénzügyi vagy egyéb erőforrások rendelkezésre bocsátása az Ukrajna elleni agressziós háborúval összefüggésben súlyos gazdasági nehézségeket okoz, vagy azzal fenyeget az Európai Unión és tagállamain belül, illetve amíg fennáll a további jelentős gazdasági romlás kockázata az Unióban és a tagállamokban - áll a tanácsi sajtóközleményben.