A túszok kiszabadítása elsőrendűen fontos Izraelnek

A radikális iszlamista Hamász kezében lévő túszok kiszabadítását nevezte első és legfontosabb feladatnak Jichák Hercog izraeli elnök kedden, amikor a Fehér Házban találkozott Joe Biden amerikai elnökkel.

Izrael államfője a megbeszélés sajtónyilvános részén úgy fogalmazott, hogy a közel-keleti biztonság és béke megteremtése, valamint a túszok szabadságának elérése az iráni fővárosban, Teheránban kezdődik.

Úgy vélte,

Irán és a hozzá kapcsolódó közel-keleti fegyveres csoportok mindent elkövetnek, hogy kisiklassák a stabilitás, biztonság és béke érdekében tett erőfeszítéseket,

Izrael eltörlésére szólítanak fel, és atomfegyver előállításán dolgoznak.

Az izraeli elnök kijelentette, hogy az Irán jelentette fenyegetés leküzdése kiemelt célkitűzés kell, hogy legyen a jelenlegi és a következő elnöki adminisztráció számára az Egyesült Államokban, és hozzátette: az iráni törekvések jelentik az antiszemitizmus fő motorját.

Jichák Hercog egyben köszönetet mondott Joe Bidennek az Izrael melletti kiállásáért, kiemelve azt, hogy a 2023. október 7-i Hamász terrortámadást követően ellátogatott Izraelbe, valamint megemlítve a leköszönő amerikai elnök erőfeszítéseit a tűzszünet elérése érdekében és fellépését az antiszemitizmus ellen.

Joe Biden a találkozón azt hangoztatta, hogy Izrael melletti kiállása és elkötelezettsége megingathatatlan,

és emlékeztetett arra, hogy az izraeli államfőhöz régi, személyes barátság fűzi.

Az amerikai elnök rövid hozzászólásában felidézte évekkel korábban, még szenátorként tett kijelentését, miszerint „nem kell zsidónak lenni ahhoz, hogy az ember cionista legyen”, majd hozzátette: „én egy cionista vagyok”.

Az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet videófelvételt tett közzé szerdán Szasa Trufanovról, az egyik, tavaly október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszról.

Már a harmadik felvétel jelent meg a Nir Óz kibucban foglyul ejtett Trufanovról elrablása óta. Trufanov a napokban tölti be huszonkilencedik évét. „Megkönnyebbültem, hogy élve láttam a fiamat, de nagyon aggaszt, amit mond” – mondta az övezetből mintegy ötven nap után tavaly kiszabadult édesanyja az egyetlen gyermekét bemutató felvételről szerdán.

„Egy éve vagyok fogságban, hiány van ételből, vízből, áramból, és már az alapszükségletek is kifogytak”

– mondta a túsz a családja engedélyével az izraeli médiában bemutatott felvételen.

Trufanov tiltakozásra, tüntetésre és sztrájkra szólította fel az izraelieket kiszabadításuk előmozdítása érdekében. Arra figyelmeztetett, hogy a kormány továbblépett, és „elfelejtette” a gázai túszokat a libanoni, és az Irán elleni harcok nyomán.

A 2023 októberében elhurcolt túszok közül még több mint százan nem szabadultak ki, és sokan közülük valószínűleg már nincsenek életben.

Az övezet szomszédságában fekvő, mintegy négyszáz lakosú Nir Óz kibucban 117 embert megöltek vagy elraboltak tavaly október 7-én a Hamász terrortámadásában.

A jeruzsálemi körzeti bíróság elutasította Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kérését, hogy tíz héttel halasszák el bíróság előtti vallomástételét korrupciós ügyében – jelentette a bíróság szerdán.

Az előzetes terveknek megfelelően december 2-án fog megkezdődni a pernek azon szakasza, amelyben Netanjahu vallomást tesz, és kérdéseket tesznek fel neki a vád, a védelem, és a bíróság képviselői.

„Nem győződtünk meg arról, hogy lényegi változás történt, mely igazolná megjelenésének elnapolását”

– vélekedett a bíróság a védelem kérésének elutasításakor. A kormányfő védőügyvédei már július 9-én is megpróbálták elhalasztani a meghallgatást, de akkor is elutasították, hogy csak 2025 márciusában kezdődjön meg a pernek ez a szakasza.

Az eljárás terv szerinti folytatását kérte az ügyész is, indoklása szerint azért, mert a halasztás „a közérdekkel ellentétes”. Az ügyészség azt is állította, hogy a Netanjahu kérelmében szereplő összes indok már a bíróság elé került, „és figyelembe vették a vallomás kezdő időpontjának meghatározásakor”.

Az arab és muszlim országok törekedni fognak Izrael felfüggesztésére az ENSZ Közgyűlésében – áll az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) és az Arab Liga Rijádban tartott rendkívüli együttes ülésének zárónyilatkozatában.

Az elfogadott dokumentum szerint az

OIC és az Arab Liga államai megállapodtak abban, hogy „megkezdik a munkát a nemzetközi támogatás mozgósítására egy közös határozattervezet előkészítéséhez a közgyűlésben Izrael részvételének felfüggesztése céljából (…)

az ENSZ Alapokmányának megsértése, a nemzetközi békére és biztonságra jelentett fenyegetés és az ENSZ-tagságból eredő kötelezettségek be nem tartása címén, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2024. július 19-i konzultatív határozatának alapján”.

A nyilatkozat aláírói egyben felszólították az ICC-t, hogy adjon ki elfogatóparancsokat izraeli civil és katonai tisztségviselőkkel szemben, akiket bűnösnek tartanak a palesztin néppel szemben elkövetett bűncselekmények elkövetésében, s elítélték az ENSZ dél-libanoni ideiglenes békefenntartó missziója (UNIFIL) elleni izraeli támadásokat.

„Felszólítjuk a nemzetközi közösséget, hogy haladéktalanul tegyen gyakorlati lépéseket, véget vetve az agresszió által kiváltott humanitárius katasztrófának, ideértve Izrael rákényszerítését arra, hogy elhagyja a Gázai övezetet, és nyissa meg az összes határátkelőt a térséggel” – tették hozzá az OIC és az Arab Liga országai.

A nyilatkozat mindemellett felszólítja a nemzetközi közösség tagjait, hogy tiltsák meg a fegyverek és lőszerek exportját Izraelbe.

Elítélte az Egyesült Államok „destabilizáló jelenlétét” a Közel-Keleten Irán azt követően, hogy Washington bejelentette, B-52-es stratégiai bombázókat telepít a térségbe Izrael védelmére.

A teheráni külügyminisztérium szóvivője, Eszmáil Bagad heti sajtótájékoztatóján kijelentette: Irán mindig is úgy vélte, hogy az Egyesült Államok jelenléte a térségben destabilizáló.

Az amerikai védelmi minisztérium szombaton bejelentette, hogy amerikai B-52-es bombázók érkeznek a Közel-Keletre, egy nappal az után, hogy a Pentagon újabb katonai bevetéseket jelentett be az Egyesült Államok közeli szövetségesének számító Izrael védelmére és Irán figyelmeztetésére.

„A megnövekedett amerikai jelenlét még nagyobb feszültséget fog okozni, és bizonyára nem fogja befolyásolni az elszántságunkat, hogy megvédjük magunkat” – fogalmazott a szóvivő.

Október 26-án izraeli harci repülőgépek csapásokat mértek iráni katonai létesítményekre, megtorlásul az Izrael elleni október 1-jei iráni rakétacsapásokra. Irán „korlátozott károkról” számolt be, valamint arról, hogy négy katona és egy civil meghalt.

Irán az október elsejei támadást válaszlépésnek minősítette a libanoni Hezbollah síita mozgalom és a Gázai övezet területén tevékenykedő Hamász palesztin iszlamista szervezet vezetőinek meggyilkolására.

Izrael figyelmeztette Iránt, hogy ne torolja meg a támadást, Teherán viszont válaszlépéseket ígért.

Maszúd Peszeskján iráni elnök vasárnap azt mondta, hogy egy esetleges tűzszünet Teherán szövetségesei, a gázai Hamász, valamint a libanoni Hezbollah és Izrael között befolyásolhatja országa válaszát az izraeli csapásokra.

Nem lesz tűzszünet Libanonban, amíg Izrael el nem éri háborús céljait – közölte az X-en  Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter.

„A hadsereg és a biztonsági szervek Hezbollah elleni figyelmeztető és erőteljes tevékenysége, valamint Haszan Naszrallah főtitkár megölése a győzelmet jelzi, és folytatni kell az offenzívát és a katonai tevékenységet a Hezbollah képességeinek csökkentése, valamint a győzelem gyümölcsének elérése érdekében” – tudatta Kac.

„Libanonban nem lesz tűzszünet és nem lesz fegyvernyugvás”

– tette hozzá.

„Továbbra is teljes erővel támadjuk a Hezbollahot, Izrael nem fog beleegyezni semmilyen rendezésbe mindaddig, amíg a háborús célokat el nem érjük, ami biztosítja Izrael jogát a terrorizmus letörésére és megelőzésére, a Hezbollah leszerelését és visszavonulását a Litáni folyón túlra, és az észak-izraeliek biztonságos visszatérését otthonaikba”- hangsúlyozta Kac.

A Gázai övezetben is tovább folynak a harcok. Kedd reggel bejelentették, hogy páncéltörő rakétával megöltek négy 21 éves izraeli katonát az övezet északi részén, Dzsabálijában.

A háború kezdete óta 787 elesett izraeli katona nevét hozta nyilvánosságra a hadsereg, közülük 373-an a Gázai övezetben folytatott szárazföldi hadműveletben vesztették életüket. A sebesült katonák száma 5325, közülük 779-en súlyosan sebesültek meg.