Mi van most Ausztriában?

A Herbert Kickl vezette Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyerte a szeptemberi parlamenti választásokat Ausztriában, az államfő egy héttel ezelőtt mégis a néppárti Karl Nehammert bízta meg a kormányalakítással. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a bevándorlásellenes FPÖ a bejelentés hatására tovább erősödött, és már 32 százalékos támogatással bír.

A Blickwechsel című hírháttérműsor (amelyet a Red Bull GmbH tulajdonában lévő Servus TV készít) megbízásából az OGM közvélemény-kutató intézet arról kérdezte a választókat, hogy melyik pártra szavaznának, ha vasárnap lennének a választások. A felmérés szerint a bevándorlásellenes FPÖ fölényesen, 32 százalékkal nyerne, megelőzve a mérsékelt jobboldali Osztrák Néppártot (ÖVP, 25 százalék) és az előző választáshoz képest jelentősen visszaesett Osztrák Szociáldemokrata Pártot (SPÖ, 20 százalék).

Kickl a legnépszerűbb kancellárjelölt

A Heute.at gyorselemzése szerint a választópolgárok kifejezték egyet nem értésüket azzal kapcsolatban is, hogy Alexander van der Bellen államfő a legnépszerűbb FPÖ helyett a második helyen végzett ÖVP elnökét, Karl Nehammert – a jelenlegi ügyvivő kancellárt – bízta meg kormányalakítással. A közvetlen kancellárválasztásra vonatkozó kérdés szerint az FPÖ vezetője most először végzett az élen (25 százalékkal), míg Nehammerre 24 százalék, a szociáldemokrata Andreas Bablerre pedig 14 százalék voksolna.

Az egy hónappal ezelőtti parlamenti választáson az FPÖ 28,9 százalékot ért el Ausztriában.

Pártok támogatottsága Ausztriában
(forrás: OGM, 2024. október 29.)

1. Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) – 32 százalék
2. Osztrák Néppárt (ÖVP) – 25 százalék
3. Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) – 20 százalék
4. Új Baloldal (NEOS) – 10 százalék
5. Zöldek – 8 százalék
6. Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) – 2 százalék

Többi párt összesen: 3 százalék

Több mint egy hónapja tartanak a koalíciós tárgyalások, de egyelőre se új kormánya, se új kancellárja nincs Ausztriának. Tenisz hasonlattal úgy tűnik, szerva itt, csere ott: marad a Karl Nehammer kancellár vezette jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) és a balközép szociáldemokraták szövetsége, viszont a liberális Új Ausztria és Liberális Fórum (Neos) veheti át a Zöldek helyét. Életképes-e ez a fajta együttműködés, és vajon beteljesülhet-e az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) vezető Herbert Kickl álma? Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója nyilatkozott a hirado.hu-nak.

– Van realitása az FPÖ, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a Neos együttműködésének?

– Hogyne, hiszen Bécsben is ugyanez történt, illetve két németországi tartományban, Hessenben és Berlinben is. Annyira népszerűtlenek a zöldek a német nyelvterületen – hiszen a zöldek köztudottan be akarják tiltani a gázfűtést, a húsevést, a tejivást, az autózást, ráadásul közben a genderideológiát is tolják –, annyira meg akarják mondani az embereknek, hogyan éljenek, hogy az már tarthatatlan. A szeptemberi választások után láttuk is a számokat, a Zöldek támogatottsága 10 százalék alá esett. A liberális Neos bevétele a koalícióba abszolút logikus lenne, ez illeszkedne is ebbe a sorba.

– A konzervatív FPÖ szempontjából nézve miért jelentene jobb alternatívát a liberális Neos, mint a Zöldekkel kötött korábbi koalíció?

– A Neos nem politikai alapon, hanem inkább gazdasági alapon liberális. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ugyan nyitottak a woke-eszmék iránt, de nem tolják túl annyira ezt a baloldali agendát, mint a Zöldek. Úgy vélem, tanultak a Zöldek hibájából. Azon kívül Beate Meinl-Reisinger, a Neos vezetője pénzügyminiszter akar lenni – hasonlóan, ahogy a német liberális FDP-től Christian Lindner pénzügyminiszter volt a múlt hét közepéig Németországban. Ausztriában is van adósságfék. Azért is lenne jó a nagy pártoknak, ha bevennék a Neost a koalícióba, mert akkor az ÖVP és az SPÖ vezetői azt mondhatnák, hogy „mi akarnánk több pénzt adni az embereknek, de a pénzügyminiszter nem ad”.

– Nem tartja furcsának, hogy az SPÖ meglehetősen gyengén szerepelt a választáson, mégis maradhat a háromlábú szék egyik lába?

– Furcsa, de matematikailag a néppártnak szüksége van rájuk, mert kell az a 20 százalékos támogatottság, amit a szocdemek hoznak a koalícióba. Igazából az történt, hogy a 2019-es Ibiza-botrány után az FPÖ-től elpártolt félmillió szavazó, és azok most visszamentek. Herbert Kickl vezetésével a párt annyira megerősödött, hogy nem jön ki máshogy a „matek”. Ugyanazt látjuk Ausztriában, mint korábban Horvátországban, Hollandiában vagy a cseheknél.

– Mondhatjuk, hogy a Szabadságpárt túlnyerte magát? 

– Tulajdonképpen igen. Óriási az elégedetlenség a mainstream politikával szemben. Az osztrák néppárti kormány alatt az elmúlt években beléptek a Single European Sky-ba (SES – egységes európai légi irányítási rendszer – a szerk.), aztán megpróbálták bevinni Ausztriát a NATO-ba, a finnekkel és a svédekkel egyszerre. A Szabadságpárt sikere abban is rejlett, hogy a migránsok betelepítésére vagy a NATO-csatlakozásra nemet mondtak, ezzel sok támogatót szereztek maguknak azok közül, akik Svájcot tartják példaképnek, nem Németországot.

– Herbert Kickl, az FPÖ elnöke már letett arról, hogy kancellár legyen?

– Semmiképp sem. Ő a „nép kancellárjaként” hirdette magát, és kezdettől fogva azt remélte, hogy kancellár lehet. Csakhogy az ÖVP nem fogadja el őt. Karl Nehammer már kijelentette, hogy egy Kickl nélküli FPÖ-vel alkut kötött volna, de hát tudjuk, hogy a Demokratikus Koalíció Gyurcsány Ferenc nélkül olyan, mint a szilva mag nélkül. Ugyanez a helyzet Ausztriában is. További érv velük szemben, hogy a Szabadságpárt támogatja az orosz energiahordozók vásárlását, tehát „jóban van Moszkvával”, s már csak ezért sem akarja őket kormányra engedni az osztrák politikai elit, ahogy a globalista brüsszeli elit sem. Ausztria nem táncolhat ki a sorból, épp elég baj nekik, hogy Magyarország kitáncolt.

Herbert Kickl, az ausztriai választáson győztes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője korábban bejelentette: közölte Alexander Van der Bellen államfővel azt az álláspontját, hogy őt kell megbíznia kormányalakítással.

Herbert Kickl pártelnök azt követően nyilatkozott a sajtónak, hogy egyeztetett a köztársasági elnökkel, aki a választások után megszokott módon minden parlamentbe jutott párt vezetőivel konzultál, mielőtt dönt arról, kit bíz meg kormányalakítással.

Az FPÖ vezetője egyúttal a többi pártot is felszólította arra, hogy fogadják el őt kancellárnak, és ne alakítsanak olyan koalíciót, amely az FPÖ-t kizárva választási „vesztesekből” állna. Mint nyilatkozott, az utóbbi figyelmeztetését

Van der Bellen államfőnek is elmondta, hozzátéve, hogy ez „arculütés, végzetes jelzés lenne a választók felé”. A választók a szabadságpártot hatalmazták fel arra, hogy kormányozzon

– szögezte le.

Azt is kijelentette, hogy az FPÖ elé emelt fal a választási eredmény tükrében a „demokrácia elé emelt fal” is lenne.

A radikális jobboldali FPÖ a szavazatok közel 29 százalékát szerezte meg a választáson, és mindenképpen koalíciós partnerre van szüksége ahhoz, hogy kormányozhasson. A parlamentbe bejutó főbb pártok azonban mind ez idáig elzárkóztak attól, hogy szövetségre a lépjenek az FPÖ-vel, legalábbis amíg azt Kickl vezeti.

Kickl most megismételte, hogy pártja nem zárkózik el az együttműködés elől egyetlen más parlamenti erővel sem. Hozzátette, hogy olyan koalíciót szeretne, amely stabil többséggel rendelkezik, és a legfontosabb aktuális témákban meg tud egyezni.

A választáson a jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) lett a második 26,5 százalékkal, a harmadik legtöbb voksot (21,1 százalék) pedig a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) kapta.

Az SPÖ nevében Klaus Seltenheim szövetségi igazgató szombaton úgy nyilatkozott:

Kickl egyértelműen értésre adta, hogy az Osztrák Néppárttal kíván kormányozni, így az ÖVP-é a feladat, hogy megakadályozza az FPÖ kormányra kerülését.