Donald Trump még hivatalba lépése előtt megdönti ezt a három ukrajnai mítoszt

Donald Trump választási győzelmével új, korábban tabunak számító elképzelések is teret nyertek az ukrajnai háború lezárására. Például a területek átadása az oroszoknak egészen mostanáig elképzelhetetlen volt - írja elemzésében a nius.de. 

Donald Trump fellépése három ponton is tabukat dönt

Trump korábban bejelentette, hogy hivatalba lépését követő 24 órán belül véget akar vetni a háborúnak, és vissza akarja szorítani az ukrajnai fegyverszállításokat. Ukrajna és Oroszország különmegbízottjává akarja kinevezni Keith Kellogg volt altábornagyot is, aki régóta szorgalmazza a több diplomáciát a háború lezárása érdekében.

Bárki, aki be akarja fagyasztani a háborút, hazaárulást követ el Ukrajna ellen

Zelenszkij mindig is kizárta a területek feladását a tűzszünet érdekében. Tavaly júniusban Jens Stoltenberg a NATO akkori főtitkára azt mondta a Welt am Sonntagnak : „A béke nem jelentheti a konfliktus befagyasztását és az Oroszország által diktált megállapodás elfogadását. Csak Ukrajna tudja meghatározni az elfogadható feltételeket.”
Azóta egyértelmű, hogy Ukrajna nem tud katonailag nyerni, mert soha nem került olyan helyzetbe, hogy komolyan szembeszálljon Oroszországgal. De aki ezt kimondta, arra rásütötték, hogy Putyin kottájából játszik. Mára változott a helyzet. 
Jens Stoltenberg, a müncheni biztonsági konferencia leendő elnöke vasárnap kijelentette: "Ha a tűzszüneti vonal azt jelenti, hogy Oroszország továbbra is ellenőrzése alatt tartja az összes megszállt területet, az nem jelenti azt, hogy Ukrajnának örökre fel kell adnia a területet. A terület átadásáért cserébe Kijevnek biztonsági garanciákat kell kapnia.”
Egy nappal korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is hasonló kijelentést tett a Sky News-on . Tűzszünet esetén felszólította a NATO-t, hogy védje meg azokat a területeket, amelyeket nem hódított meg Oroszország: "Ha véget akarunk vetni a háború forró szakaszának, meg kell védenünk az általunk ellenőrzött területet. És akkor Ukrajna diplomáciai úton visszakaphatja a többi területet is.”

Az ukránok döntik el, hogy lesznek-e tárgyalások

Az egyik leggyakoribb állítás a háborúval kapcsolatban, hogy az ukránok maguk döntenek a katonai és diplomáciai stratégiáról. Aki eddig hitt ebben, az e hét óta tudja: az ukrajnai háborúról az USA-ban döntenek, és csak ott. Amint az ország megszünteti a fegyverszállításokat vagy akár ezzel fenyegetőzik, Ukrajna nehéz helyzetbe kerül. Olaf Scholz német kancellár azonnal üzent is a CDU/CSU kancellárjelötjének, aki a Taurus rakéták küldését szorgalmazza Ukrajnának. „Ha háborúról és békéről van szó, nem kiszámíthatatlan ellenzéki vezetőre van szükség, hanem hideg fejre." Scholz éppúgy belpolitikai érdekeket követ, mint Donald Trump, aki a háború végét ígérte szavazóinak.

Amíg Putyin nem akar tárgyalni, nincs esély a diplomáciai megoldásokra

A tárgyalások ellen felhozott számos érv közül ez különösen gyakori volt: Amíg Putyin nem küld jelzéseket a tárgyalási hajlandóságról, a diplomácia eredménytelen. Trump most szembeszáll ezzel a logikával „üzletkötési politikájával”. Feltételezhető, hogy Trump Ukrajnával foglalkozó különmegbízottja mindkét félre megpróbál majd nyomást gyakorolni: Ukrajnát a fegyverszállítások beszüntetésével, Oroszországot pedig a szállítások masszív növelésével fenyegeti. Természetesen lehetetlen megjósolni, hogy ez a koncepció működni fog-e. Ami azonban Trumpnak már ma is sikerül, az az, hogy felolvasztott egy teljesen befagyott vitát, és biztosítja a továbblépés lehetőségét a háború lezárása felé.