Már kevesebb mint 7 hetet kell várni Trumpig

Kevesebb mint hét hét múlva véget érhet az orosz-ukrán háború aktív szakasza. Donald Trump január 20-i beiktatása után reális lehetőség nyílhat a béketárgyalásra, addig azonban a háború legveszélyesebb szakaszával kell szembenézni.

Kevesebb mint 7 hét múlva véget érhet az orosz-ukrán háború aktív szakasza – erről ír a Politico brüsszeli kiadása. A lap szerint, harcoló felek Donald Trump januárig jelentős áttörést szeretnének elérni, mielőtt elindulhatnak a tűzszüneti és béketárgyalások. Ezzel együtt a Politico is elismeri, hogy veszélyesebb szakaszába léphet a háború.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök megnevezte Keith Kellogg tábornokot leendő békeköveteként, a pozíciót a januárban hivatalba lépő elnök kifejezetten az ukrajnai háború rendezése érdekében hozhatja létre. Addig azonban lassan kevesebb, mint 7 hét van hátra, ezért mind az ukránok, mind az oroszok folytatják a harcokat, hogy jobb taktikai és stratégiai pozícióból kiindulva ülhessenek majd tárgyalóasztalhoz.

Az eszkalációs spirál megléte miatt azonban tapintható a növekvő feszültség Kijev és nyugati szövetségesei, valamint Moszkva között. Ukrajna ATACMS-rakétákkal támadott mélységi orosz célpontokat miután a hasonló hadműveletek végrehajtását Joe Biden hivatalban lévő elnök jóváhagyta, Oroszország pedig Oresnyik ballisztikus rakétákkal támadta a közép-ukrajnai Dnyipropetrovszkot.

Az orosz csapatok mellett már észak-koreai katonák ukrajnai jelenlétéről is érkeztek hírek, ennek hatására pedig újfent felmerült a francia katonák bevetése, ezúttal a britekkel együtt.

Éppen ezért nem véletlen, hogy egyre többen várják a hivatalba lépő elnöktől a tárgyalások megkezdését. Azonban ez sem tűnik egyszerűnek, valamint létezik egy másik oldala is a konfliktusnak, ez pedig egyes nyugati vezetők motivációiban keresendő, amint arra a cikkben is kitérnek.

A Politico szerint a Nyugat eleve azzal a feltevéssel egyezkedne, hogy szerintük Putyin nem tárgyalna majd komolyan. Ehhez a gondolatmenethez csatlakozott Mélanie Joly, kanadai külügyminiszter aki arról beszélt, hogy „Putyinnak nincsenek vörös vonalai”, valamint szerinte az egész eleve csak arra jó, hogy az oroszok újra támadjanak majd.

A következő két hónap kulcsfontosságú lehet

Orbán Viktor miniszterelnök már korábban is hangsúlyozta, hogy soha nem volt még ennyire veszélyes a háborús helyzet.

„Soha ilyen közel nem voltunk a békéhez, és soha ennyire nem volt veszélyes a háborús helyzet. Ez egyszerre van így ”- mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A kormányfő az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban úgy fogalmazott, nagyon nehéz és furcsa helyzetben vagyunk. Két olyan hír is volt a közelmúltban, ami megdöbbentő, és ami az európai politikusok felelősségére hívja fel a figyelmet.

Az egyik, hogy az oroszok mégiscsak kilőtték azt az interkontinentális ballisztikus rakétát, amely alkalmas arra, hogy nukleáris robbanófejeket szállítson.

Ez rendkívül veszélyes pillanat – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: nagyon reméli, hogy ez a „fegyverbemutató” óvatosságra inti a nyugatiakat is.

A miniszterelnök lehangolónak nevezte az Európai Parlamentben (EP) csütörtökön történteket. Úgy fogalmazott: jól látható, hogy az EP és számos európai kormányfő továbbra is folytatni akarja a háborút, sőt növelni akarja az intenzitását. Erről elfogadtak egy határozatot, amiben kimondták, „igaz, hogy Amerikában békepárti elnök nyert, de most még háborúpárti adminisztráció van.”

A „Trump-hatás még nem érződik”, hiszen a választást elveszítő amerikai kormány döntött arról, hogy újabb hatalmas összeget küld Ukrajnába – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, „túl kell élnünk ezt a másfél-két hónapot”. Kiemelte, intenzív diplomáciai munkát folytatnak a tűzszünet és a béke érdekében.

Kim Dzsongün észak-koreai vezető Oroszország további támogatásáról biztosította a Phenjanba látogató Andrej Belouszov orosz védelmi minisztert.

Kimet az észak-koreai média idézte szombat reggel. Eszerint kijelentette, hogy a nyugati hatalmak az Egyesült Államok vezetésével kényszerítették arra a kijevi vezetést, hogy hosszú hatótávolságú rakétával támadja Oroszország területét.

A koreai vezető a támadást „a konfliktusba történő közvetlen katonai beavatkozásnak” nevezte, ami annyit jelent, hogy Oroszország csak az önvédelemhez való jogát gyakorolja, és jogosult határozott lépésekkel megfizettetni az ellenséges erőkkel az árat.

Észak-Korea változatlanul támogatja az Oroszországi Föderáció politikáját, hogy megvédje a szuverenitását és területi épségét a hegemóniára törekvő imperialistáktól – olvasható a sajtójelentésben.

Előzőleg Andrej Belouszov észak-koreai kollegájával, No Kvangcsollal találkozott a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint, és hangsúlyozta, hogy kiterjesztik a két hadsereg közötti hadászati és harcászati együttműködést.

Dél-koreai és amerikai becslések szerint Észak-Korea több mint tízezer katonát küldött Oroszországba. Egyesek már részt vesznek az ukrajnai határ mellett fekvő Kurszki területen folyó összecsapásokban, ahová az ukrán erők augusztus 6-án törtek be.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy az Oroszországba érkező észak-koreai katonák száma akár százezerre is nőhet. Szöuli értesülések szerint Phenjan nehézfegyvereket, köztük önjáró lövegeket és rakéta sorozatvetőket is szállít Moszkvának.

Kim és Vlagyimir Putyin orosz elnök júniusban írt alá megállapodást a két ország kölcsönös katonai segítségnyújtásáról.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy jövőre véget érjen a háború.

Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, teljes részletességében szombaton ismertetett interjúban utalást tett egy olyan lehetőségre, amelynek alapján

tűzszünet jöhetne létre, ha a NATO „védőernyő” alá venné a kijevi kormány által ellenőrzött ukrajnai területeket, az orosz megszállás alatt lévő térségek visszaszerzéséről pedig később diplomáciai úton lehetne dönteni.

Hangsúlyozta: eddig senki nem tett Ukrajnának olyan javaslatot, amelynek értelmében „csak ez vagy az az ukrán terület kerülne be a NATO-ba”.

Mégis tény azonban, hogy egy ilyen megoldás véget vethetne az Oroszországgal vívott háború „forró szakaszának” – fogalmazott az ukrán államfő.

Kijelentette: a NATO-csatlakozásra szóló hivatalos meghívásnak a nemzetközileg elismert ukrán határok közé eső terület egészére vonatkoznia kell, nem csupán egyes ukrán területekre, mivel az utóbbi megoldás elismerné, hogy bizonyos ukrán országrészek Ukrajnához, más térségek Oroszországhoz tartoznak.

Hozzátette: az ukrán alkotmány tiltja annak elismerését, hogy Ukrajna orosz megszállás alatt lévő területe Oroszország része.

Zelenszkij megismételte ugyanakkor, hogy ha

Ukrajna véget akar vetni a háború „forró szakaszának”, akkor a NATO védőernyőjét egyelőre a Kijev által ellenőrzött ukrajnai területekre kell kiterjeszteni, „mégpedig gyorsan”.

Az ukrán elnök szerint ezután lehetőség nyílhat arra, hogy Ukrajna diplomáciai úton szerezze vissza területének többi részét.

Zelenszkij úgy fogalmazott: számos ország javasolta Ukrajnának a tűzszünet elfogadását, de a kérdés az, hogy „ez a tűzszünet hol lenne”. Hozzátette: a tűzszünetnek garantálnia kell, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem jön vissza” újabb ukrán területekért, és éppen ezért lenne szükség a NATO-védőernyő „azonnali” kiterjesztésére a kijevi ellenőrzésű ukrán területekre.

Zelenszkij kijelentette, mindent megtesz annak érdekében, hogy a háború 2025-ben véget érjen. Az ukrán államfő szerint ez elérhető, mégpedig gyorsan, de csak Európával és az Egyesült Államokkal együtt, és úgy, hogy Ukrajna elsődleges szerepet kap az egyezségen belül.

Hozzátette: mindezek érdekében „nagy nyomást” kell gyakorolni Oroszországra.

Zelenszkij szerint Ukrajna szövetségesei egységesebbek, mint Oroszország szövetségesei. Kijelentette: Putyin fő szövetségesei közül Kína és Észak-Korea, illetve Kína és Irán között az a különbség, hogy Észak-Korea katonákat, Irán fegyvereket adott Oroszországnak, Moszkva ugyanakkor nem kapott fegyvereket Kínától.

Az ukrán államfő közölte: nem érte meglepetésként, hogy Olaf Scholz német kancellár a múlt hónapban személyesen beszélt telefonon Putyinnal, de ő nem tudja támogatni az ilyen kezdeményezéseket.

Hozzátette: vannak olyan külföldi vezetők, akik csak azért akarnak tárgyalni az orosz elnökkel, hogy a lapok címoldalára kerüljenek.

Zelenszkij kijelentette: Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel közvetlenül szeretne majd együttműködni, és személyesen vele szeretné megosztani elképzeléseit, mivel Trump környezetéből „egymástól eltérő hangok hallhatók”.