Ukrajna már diplomácia eszközökkel akarja visszaszerezni a területeit

Ukrajna diplomáciai úton törekszik az Oroszországgal vívott háború mielőbbi befejezésére és megszállt területei visszaszerzésére, de ezekre a lépésekre csak akkor kerülhet sor, ha az ország NATO-tagsága biztossá válik – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Kyodo japán hírügynökségnek.

Zelenszkij a vasárnap Kijevben adott interjúban hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg egyre gyorsabb előrenyomulása miatt „nem elégséges” a jelenleg Ukrajnának nyújtott külföldi támogatás. Egyúttal Ukrajna túlélése egyik fontos elemeként újfent sürgette hazája meghívását az észak-atlanti szövetségbe.

Az ukrán elnök szerint a háború „bonyolult időszakba” lépett, és elismerte, hogy diplomáciai úton történő lezárására azért volna szükség, mert az ukrán hadseregnek nincs elég ereje visszafoglalni az ország egyes megszállt részeit, köztük az Oroszország által 2014-ben annektált Krím félszigetet.

Úgy vélte, tárgyalásokra azonban csak akkor kerülhet sor, ha Ukrajna elég erőt tud felmutatni ahhoz, hogy Oroszországot eltántorítsa az újabb agressziótól. Az ország biztonsága és jóléte szempontjából pedig nélkülözhetetlen az ország NATO-tagsága – hangsúlyozta.

Zelenszkij kitért arra is, hogy a kurszki régió visszafoglalására Nyugat-Oroszországba vezényelt mintegy 12 ezer észak-koreai katona közül már volt, aki meghalt vagy megsebesült, de az észak-koreaiak veszteségeinek pontos mértékéről Kijev egyelőre nem rendelkezik bizonyítékokkal. Zelenszkij úgy vélte, Moszkva megsegítésére Phenjan további csapatokat is biztosít, akiket az oroszok „vitathatatlanul ágyútöltelékként” vetnek majd be a harcokban.

Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy

hosszú távon Ázsiában és a világ más részein is hatása lehet annak, hogy az észak-koreai katonákat az orosz hadsereg tényleges háborús körülmények között képezte ki, így a modern hadviseléssel kapcsolatos ismeretekkel és harci tapasztalatokkal térnek majd haza.

Zelenszkij szerint Donald Trump megválasztott amerikai elnök és csapata is jól ismeri a háború lezárását illető ukrán állaspontot és Kijev októberben ismertetett, úgynevezett győzelmi tervét. „Jelenleg tanulmányozzák a tervet, és hallani fogunk róluk. De Ukrajna részéről nem lesz kapituláció. Ez tény, és azt hiszem, ezt Donald Trump is megérti” – fogalmazott. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy legutóbbi, szeptemberi találkozójukat további megbeszélések is követik majd, amelyeken lehetősége lesz arra, hogy „bizonyos dolgokat részletesebben elmagyarázzon” Donald Trumpnak.

A kijevi vezetés ugyan belátja, hogy nincs konszenzus a szövetségesek között Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban, ennek ellenére levelet küldött az észak-atlanti szövetségnek, hogy megmutassa, a csatlakozás kérdése nem került le a napirendről – jelentette ki pénteken Olha Sztefanyisina euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes.

„Levelet küldtünk a szövetségeseknek, hogy a NATO-csatlakozás nem került le a napirendről, dacára az ezt övező különböző manipulációnak és találgatásnak” – hangoztatta Sztefanyisina a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.

A hírügynökség, amely betekintést kapott a levélbe, korábban közölte, hogy abban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter arra kérte hivatali partnereit a NATO-tagállamoknál, hogy a szövetség december 3-án kezdődő kétnapos, brüsszeli tanácskozásán hívják meg Ukrajnát a NATO-ba.

Még mindig maradt idő, hogy az Egyesült Államok meggyőzze az európai „szkeptikusokat” arról, hogy Ukrajnát meg kell hívni a NATO-ba – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap kijevi sajtótájékoztatóján.

Mint elmondta: a NATO-meghívásnak Ukrajna egész területére kell vonatkoznia, de elfogadja, hogy az észak-atlanti szövetség védőernyője nem lenne alkalmazható a megszállt térségekre, amíg a háború zajlik.

Zelenszkij kifejtette azt is, hogy nem lehet szó hazája NATO-tagságáról a megszállt területek nélkül. Úgy vélte, ez

egyenértékű lenne az Oroszország által ellenőrzött területek elvesztésének elismerésével. „Ukrajna sosem egyezne ebbe bele” – szögezte le.

Mindemellett az ukrán elnök hazája meghívását az észak-atlanti szövetségbe Ukrajna túlélése egyik fontos elemeként említette és világossá tette: Kijev azt kívánja, hogy a NATO-tagállamok december 3-4-i külügyminiszteri tanácskozásán ilyen döntés szülessék. Zelenszkij ugyanakkor elismerte, hogy ezt nem tartja valószínűnek, s ezzel összefüggésben mindenekelőtt az Egyesült Államok, Németország és Magyarország vonakodását említette.

Ukrajna meghívása a NATO-ba részét képezi Zelenszkij októberben ismertetett, úgynevezett győzelmi tervének.

A kijevi látogatáson lévő António Costa, az Európai Tanács elnöke gyors előrelépést helyezett kilátásba az európai uniós csatlakozási folyamatban Ukrajnának. Az ígérte, hogy 2025 első félévében legalább két tárgyalási fejezetet megnyitnak. Costa mindemellett további uniós segítséget és Oroszország elleni szankciókat is ígért. Közölte, hogy jövőre a zárolt orosz vagyon hozamainak terhére havonta 1,5 milliárd euró támogatást akarnak nyújtani.

Kaja Kallas, az EU új külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki elkísérte Costát Kijevbe, „nagyon-nagyon komoly” helyzetről beszélt az ukrajnai hadszíntéren. „Világos azonban, hogy Oroszország számára is nagyon magas az ár” – tette hozzá.

Kallas kijelentette továbbá, hogy a NATO-tagság volna a legerősebb biztonsági garancia a kijevi vezetés számára. Az EU vezető diplomatája beszélt arról is, hogy egy esetleges tűzszünet ellenőrzésénél nem lenne szabad kizárni európai csapatok Ukrajnába küldését.

December folyamán Németország mintegy 650 millió euró értékű katonai segítséget fog nyújtani Ukrajnának – jelentette be Olaf Scholz német kancellár hétfőn Kijevben.

Scholz váratlanul érkezett Kijevbe, ahol ez már a második látogatása volt a csaknem három éve tartó háború kirobbanása óta.

Németország továbbra is Ukrajna legelszántabb európai támogatója marad – írta a kancellár az X-en, hangsúlyozva, hogy látogatását a szolidaritás jelének szánja. Felidézte, hogy Ukrajna „már több mint ezer napja küzd hősiesen Oroszország könyörtelen agressziójával szemben”.

„Ukrajna számíthat Németországra. Azt mondjuk, amit teszünk, és azt tesszük, amit mondunk” – hangoztatta Scholz, aki a nap folyamán találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Az ukrán légierő eközben azt közölte hétfő reggel, hogy éjszaka az orosz erők 110 drónnal támadták Ukrajnát. A légierő 52 drónt sikerrel lelőtt, másik 50-nek nyomát vesztették. Egy drón továbbra is az ukrán légtérben van, hat pedig Fehéroroszország és Oroszország irányába hagyta el az ukrán légteret – tették hozzá a tájékoztatásban.

A háború folytatására készülnek Ukrajnában, ahol gőzerővel zajlik a kényszersorozás. A toborzó kommandók az utcáról rabolják el a hadköteles korú férfiakat, akiket fegyverrel kényszerítenek arra, hogy velük tartsanak – hangzott el az M1-en.

Munkácson egy térfigyelő kamera rögzítette, amint egy férfi a hadkiegészítők elől bemenekül egy udvarra. Az illetőt egy katona végül elkapja, majd a földre kényszeríti. Az akcióhoz csatlakozik társa is, akivel végül ketten, a sárban maguk után húzva viszik el áldozatukat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosában, Krivij Rihben azt filmezték le, amint a helyi hadkiegészítő parancsnokság udvarán egy férfit vernek, akinek a segítségére a kerítést átmászva, az apja siet. A szülő után egy gépfegyveres szalad, aki figyelmeztető lövéseket ad le. Az emberrablások és a kegyetlenség ellen egyre többen emelik fel a hangjukat.

Volt olyan is, akit kutyasétáltatás közben vittek el és napokig tartottak fogva.

„Elraboltak és most egy kiképzőközpontba visznek, úgy, hogy ráadásul katonai felmentésem van. Ez senkit sem érdekelt. A kiskutyámmal együtt hurcoltak el.

Így működik a hadkiegészítő Zaporizzsjában. Két napon keresztül voltunk egy pincében, végül egy ablaktalan teherautóban kivittek egy erdőbe, ahol buszba szállítottak át minket, hogy tovább vigyenek a kiképzésre”  – mondta egy elrabolt férfi.

Rivne megyében azt filmezték le, amint egyenruhások pisztollyal a kezükben fenyegetőzve kutattak hadkötelesek és olyan helyiek után, akik a fiatal férfiaknak segítenek átjutni illegálisan Fehéroroszországba.

Szintén itt kapták lencsevégre azt is, amint egy anya megpróbálta megakadályozni fia elhurcolását, miközben összeverekedett az egyik tiszttel.

„Az emberek sokszor sértegetik a hadkiegészítőket, és azok emiatt erőszakot alkalmaznak. Így végül a toborzó lesz a felelős. Emiatt jogokkal kell felruházni a toborzókat: a bujkálókkal szembeni fizikai erőszakra, fegyverhasználatra, hiszen nem támadhatnak rájuk hadiállapot idején” – tolmácsolta az egyenruhások álláspontját egy főtörzsőrmester.

Ukrajnában a béke helyett továbbra is a háborúra készülnek, hiszen Kijev közben bejelentette:

2025-től minden 18-25 év közötti fiatalnak kötelező katonai kiképzésen kell átesnie.

Január elsejétől először is a diákok, aztán pedig az összes 18 és 25 év közötti férfi állampolgár kötelezően részt fog venni egy alap szakmai kiképzésen. Ez nem mozgósítás, csak a lakosság felkészítése. – mondta az illetékes.

Közben az ukránok egyre több olyan szomorú felvételt posztolnak a közösségi oldalakon, melyeken végeláthatatlan katonai temetők láthatók. A háborútól és a haláltól való félelem miatt pedig egyre többen választják a szökést: az elmúlt héten több tucat illegális határátkelési próbálkozást akadályoztak meg az ukrán hatóságok az EU-s határszakaszokon.

Rekordot döntött a dezertáló ukrán katonák száma 2024-ben

Minden eddiginél nagyobb számban dezertáltak az ukrán hadseregből az idei év során – írja a Newsweek a Financial Times alapján. A lap hozzáteszi, január és október között többen szöktek el a fegyveres erőktől, mint az elmúlt két év során bármikor.

A kijevi ügyészségek 60 ezer eljárást indítottak pozícióikat elhagyó katonák ellen, ez kétszerese a 2022 és 2023 közötti időszakban indított büntetőeljárásoknak és több mint 100 ezer katonát vádoltak meg összesen dezertálással 2022 februárjától kezdve.