Megsérült egy gát Ukrajnában

Kiömlött mintegy 20 millió köbméter víz a donyecki régióban található kurahovei víztározóból, miután a harcok következtében megrongálódott a gátja – jelentette be Vadim Filaskin, a megye kormányzója egy szerdai tévéműsorban.

A kormányzó szavai szerint a Kurahove városát és környékét hetek óta ostromló orosz erők a felelősek a gát megrongálódásáért. Hivatalának adatai szerint a víztározóban 55 millió köbméter víz volt, vagyis több mint az egyharmada folyt el. A kormányzó mindazonáltal biztosított afelől, hogy eddig lakóépületeket nem öntött el a víz, és emberek nem kerültek emiatt veszélybe.

Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy

mindössze 1300-an maradtak a kurahovei térségben, és körülbelül 800 ember magában a városban, valamennyien olyan lakosok, akik nem hajlandók távozni, az összes gyermeket viszont már elszállították a térségből.

A Donyeck megyei ügyészség a Telegram közösségi oldalon arról tájékoztatott, hogy a megyében szerdán két helyi lakos vesztette életét és nyolc sebesült meg az orosz erők támadási következtében. Az ukrán külügyi tárca a honlapján közölte, hogy Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter kétoldalú megbeszélést folytatott szerdán Brüsszelben amerikai hivatali partnerével, Antony Blinkennel.

A közlemény szerint a megbeszélés középpontjában Ukrajna védelmi képességei, a légvédelem tél előtti megerősítése, az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú fegyverek iránti igénye, Ukrajna euroatlanti integrációja, valamint az átfogó, igazságos és tartós béke elérését célzó törekvések álltak.

Szibiha figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna védelmét nem lehet „felfüggeszteni vagy elhalasztani”,

mert Oroszország minden nap bombázza Ukrajna kritikus infrastruktúráját, energiarendszerét, kikötőit, kórházait és iskoláit. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy nemcsak Ukrajna, hanem a világ más térségei számára is kritikus pillanat jött el.

A miniszter szerint jelenleg Ukrajnában dől el a transzatlanti és a globális biztonság jövője. „Oroszország iráni drónokat, észak-koreai ballisztikus rakétákat és csapatokat vet be Ukrajna ellen, a Kreml pedig segítséget nyújt ezeknek a rezsimeknek. Ez a háború így aláássa a biztonságot Délkelet-Ázsiában és a Közel-Keleten is” – mutatott rá az ukrán külügyminiszter.

Az ukrán külügyminisztérium tagadta azt a médiában megjelent információt, miszerint Ukrajna saját atombombát készíthetne, amennyiben az Egyesült Államok lecsökkenti a katonai segítség mértékét – közölték vezető ukrán hírportálok Heorhij Tihij külügyi szóvivő X-en megjelent bejegyzésére hivatkozva.

Ukrajna elkötelezett az Atomsorompó-egyezmény mellett:

„nem rendelkezünk, nem fejlesztünk és nem szándékozunk nukleáris fegyvereket beszerezni”

– szögezte le a szóvivő.

„Ukrajna szorosan együttműködik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, és teljesen transzparens az ellenőrzés tekintetében, ami kizárja a nukleáris anyagok katonai célú felhasználását”

– áll a bejegyzésben.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál a külügy cáfolata kapcsán közölte: korábban a The Times című brit napilap az ukrán védelmi minisztérium számára készített „állítólagos” feljegyzésre hivatkozva arról számolt be, hogy Ukrajna képes lenne gyorsan létrehozni az amerikaiak által 1945-ben Nagaszakira ledobott bombához hasonló technológiával készült plutóniumbombát.

A Nyugat arra vonatkozó felhívásai, hogy az atomhatalom Oroszországot stratégiailag le kell győzni, határtalan kalandorságról tanúskodnak, és senki sem garantálja, hogy a kockázat növekedése esetén a Nyugat nem fog atomfegyvereket bevetni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub ülésén.

„A nemzetközi konfliktusok és összecsapások kölcsönös elpusztítással fenyegetnek. Hiszen létezik az erre alkalmas fegyver, amelyet folyamatosan tökéletesítenek, és amely a technológia fejlődésével új formákat nyer” – mondta Putyin.

„És az ilyen fegyver birtokosainak klubja egyre bővül. És senki sem garantálja, hogy a fenyegetések lavinája és a jogi és erkölcsi normák végső megsemmisülése esetén nem vetik be” – tette hozzá az orosz elnök, aki szerint a Nyugat hatalmi monopóliuma veszélybe került.

A Balti-tenger soha nem válik a NATO beltengerévé – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

„Bármennyire is szeretnék ezt egyes úgynevezett szakértők, még azután sem, hogy Finnország és Svédország csatlakozott az Észak-atlanti Szövetséghez, a Balti-tenger nem fog az Észak-atlanti Szövetség beltengerévé válni” – mondta Zaharova.

Hangsúlyozta, hogy a Balti-tenger „mindig is közös tér lesz a régió valamennyi országa számára, kivétel nélkül”. „Továbbra is szisztematikusan meg fogjuk védeni nemzeti érdekeinket a Balti-tengeren, és ki fogjuk építeni a felelős partnerekkel való interakciót, beleértve a nem regionális országokat is” – tette hozzá.

Rámutatott, hogy Moszkva „hiábavalónak és valamennyi partmenti állam számára katasztrofálisnak tartja a nyugati országok abszolút meggondolatlan politikáját,

amely az Oroszországgal való mindenféle együttműködés korlátozására irányul gazdasági, politikai, humanitárius és környezetvédelmi téren”.

Zaharova ismételten arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a NATO-tagállamoknak a fegyveres konfliktusba való közvetlen belépésének fogja tekinteni, ha Kijev számra engedélyt adnak arra, hogy orosz területek belsejére mérjen csapást. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország válasza az erre vonatkozó döntésre „elkerülhetetlen”, és a Nyugat számára „pusztító” lesz.

Ezt azokkal a brit sajtójelentésekkel kapcsolatban mondta el, amelyek szerint Keir Starmer, brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök rá kívánja venni Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnököt, hogy még az új amerikai vezető, Donald Trump beiktatása előtt engedélyt adjon Kijevnek arra, hogy Storm Shadow rakétákkal csapást mérjen Oroszország belsejébe.

A szóvivő hangot adott álláspontjának, miszerint Mark Rutte NATO-főtitkár, azzal, hogy a „konfliktus pályájának megváltoztatása” érdekében Ukrajnának nyújtott segítség növelésére szólította fel a szövetség tagállamait, nem a de-eszkalációra, a tárgyalásokra vagy a rendezés politikai és diplomáciai módjára szólított fel, hanem a háború folytatására.

Zaharova nehezményezte, hogy Berlin „hálátlansággal”, Ukrajnának való fegyverszállításokkal köszöni meg Oroszországnak, hogy közel három és fél évtizeddel ezelőtt elősegítette Németország egyesítését.

Mint mondta, az átadott német fegyvereket oroszok megölésére használják.

A szóvivő azzal vádolta meg Németországot, hogy elősegíti a fasizmus és a nácizmus terjedését Ukrajnában. Rámutatott, hogy Németország ma a szövetségesének tekinti azokat, például Franciaországot és Nagy-Britanniát, akik annak idején ellenezték az egyesülését.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy egységei sikeres műveletet hajtottak végre az orosz megszállás alatti Szevasztopol városában, amelynek eredményeképpen felrobbantották szerdán autójában Valerij Trankovszkijt, az orosz fekete-tengeri flotta egyik hadihajódandárjának parancsnokát.

A közlés szerint a férfi lába a robbanástól leszakadt és belehalt a vérveszteségbe. „Trankovszkij háborús bűnös, aki parancsokat adott ki ukrán lakott területek elleni rakétatámadásokra. Egyebek mellett 2002 nyarán adott parancsot Kalibr típusú rakéták kilövésére a nyugat-ukrajnai Vinnicja városra, ahol a támadás következtében 29 civil halt meg. Ezen felül több más békés város, köztük Odesssza elleni csapásokra adott utasítást, amelyek miatt sok civil vesztette életét Ukrajnában. Mindezek miatt Trankovszkij abszolút legitim célpont volt, mert megsértette a hadviselés szabályait és szokásait” – közölte az SZBU illetékese az Ukrajinszka Pravda hírportállal.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója tette közzé a Telegramon, hogy

egy reggeli orosz dróntámadás következtében Beriszlavban életét vesztette egy 52 éves nő.

Ihor Terehov, a keleti Harkiv város polgármestere arról tájékoztatott, hogy városát is orosz dróntámadás érte, aminek következtében négy ember sebesült meg, károk keletkeztek egy bevásárlóközpontban, több közelben parkoló járműben és egy lakóépületben.

A kijevi hatóságok közlése szerint az orosz csapatok rakéta- és dróncsapást mértek a fővárosra és térségére, aminek következtében az egyik településen egy lelőtt drón roncsaitól egy ember megsérült, és egy raktár is kigyulladt.

A légvédelmi erők több rakétát és csaknem egy tucat drónt semmisítettek meg. A kijevi katonai közigazgatás közleménye szerint 73 napja először érte légicsapás a fővárost, a támadás két órán át tartott.

Az ukrán légierő közzétette, hogy éjjel az oroszok kombinált támadást indítottak Ukrajna területe ellen ballisztikus és más rakétákkal, valamint csaknem száz Sahíd drónnal.

A légvédelem négy orosz rakétát és csaknem negyven drónt semmisített meg a levegőben.

Az ukrán vezérkar szerda reggeli helyzetjelentése szerint az elmúlt 24 órában tizenegy frontvonalon 162 katonai összecsapás volt. Az oroszországi kurszki régióban, az orosz csapatok húsz támadást indítottak, hogy áttörjék az ukrán védelmet, de nem jártak sikerrel.

A vezérkar hozzátette, hogy az orosz erők változatlanul bombázzák saját területüket: a kurszki régió ellen 24 légicsapást hajtottak végre és 34 irányított légibombát is ledobtak az elmúlt nap során.

A kijevi katonai vezetés legfrissebb, szerdai összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 714 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett 24 orosz harckocsit, 56 tüzérségi fegyvert és 61 drónt.