Világháborúval fenyegető, Ukrajnát támogató javaslatokról egyeztet a NATO Prágában

Ma Prágában folytatódnak a tárgyalások az Ukrajnának szánt újabb 100 milliárd eurós katonai segélyről. Diplomácia források szerint terítéken lesz több, világháborúval fenyegető javaslat. A magyar kormány nemet mond a háborúra, és diplomáciai tárgyalásokat sürget a háború lezárására.

Ahogy korábban írtuk, április elején Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt javasolta, hogy öt évre szóló, százmilliárd eurós alap létrehozásával biztosítsák az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek folyamatosságát. Az Euractiv értesülése szerint az eredetileg „NATO-küldetésnek” nevezett csomagot valószínűleg megváltoztatják, hogy elkerüljék a  „küldetés” kifejezést, amely egy ukrajnai helyszíni műveletre utalhat. 
A 100 milliárd eurós javaslat célja az volt, hogy biztosítsa Kijev hosszú távú támogatását. Brüsszel és a NATO ugyanis aggódik, hogy a jövőben egyes jobbra tolódó európai kormányok követhetik Magyarország és Szlovákia vonakodását Kijev támogatásától. Attól is tartanak, hogy az Egyesült Államokban a novemberi választások után visszatérhet a hatalomba Donald Trump, aki többször kijelentette, hogy mielőbb békét teremtene Ukrajnában.
 

Stoltenberg javaslatát április 30-án kapták meg első olvasatra a tagállamok képviselői, amiről Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta: "Amellett, hogy a NATO az ukrajnai fegyverszállításokat és az ukrán katonák kiképzését az eddigieknél szorosabban akarja koordinálni, most százmilliárd dollárt akar még belepumpálni a háborúba. Ráadásul ennek a százmilliárd dollárnak öt év alatt kellene összegyűlnie, ami azt jelenti, hogy a NATO-ban a háború legalább ötéves elhúzódásával számolnak" - mutatott rá. Szijjártó Péter megerősítette, hogy a magyar álláspont továbbra is világos, e szerint a harctéren nincsen megoldás, csak halottak és pusztítás, a rendezést csakis a tárgyalások hozhatják el.

A cseh külügyminiszter, Jan Lipavsky a prágai tárgyalások előtt azt mondta: a találkozó „fő célja”, hogy „összevessék az egyes országok álláspontját a júliusi NATO-csúcs előtt. Szerinte a megbeszélésen valószínűleg arról is tárgyalnak, hogy a nyugati országok feloldják a nyugati gyártmányú fegyvereik orosz területre történő felhasználására vonatkozó korlátozásokat.
Ez minden bizonnyal így lesz, hiszen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a napokban kijelentette, a tagállamok engedjék, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel mérjen csapást mélységi orosz célpontokra. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint pedig Kijevnek joga van megtámadni oroszországi célpontokat és joga van nyugati fegyvereket használni ezen célpontok elleni támadáshoz.
A bejelentésekkel kapcsolatban az orosz elnök, Vlagyinir Putyin közölte,  a háborús eszkaláció súlyos következményekkel járhat.
Orbán Viktor múlt pénteken a Kossuth rádióban azt mondta, a NATO-ban háborús tervezés zajlik, a brüsszeli központban dolgozik pénzügyi bizottság. Munkacsoportok dolgoznak azért, hogy meghatározzák, hogyan tudna a NATO részt venni ebben a háborúban. Mi ott vagyunk ezekben a bizottságokban, de mi előre jeleztük, hogy miután NATO-tagok vagyunk, ezért ott kell lennünk, de mi ezt nem helyeseljük, és nem is akarunk sem pénzügyi, sem fegyverzeti támogatásban részt venni – még NATO keretekben sem. 

Orbán Viktor elmondta, a június 9-i  választás tétje, hogy az európai országok, az európai emberek világossá tudják-e tenni a vezetők számára, hogy békét akarnak és nem háborút.