kulcsár edina
A június 9-ei választás háborúról és békéről, a jövőről, a gyerekeink jövőjéről szól.
Orbán Viktor rádióinterjú Fotó: Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Forrás: Miniszterelnöki Kabinetiroda
Az első dolog, amire Orbán Viktor miniszterelnök gondolt, miután meghallotta a Robert Fico szlovák miniszerelnök ellen elkövetett merénylet hírét, az volt, hogy vajon túlélte-e, mert baráti a viszonyuk. Ezután az jutott eszébe, hogy emiatt Brüsszelben egyedül marad a háborúellenességével, a harmadik pedig az, hogy emiatt ráerőltetnek extra biztonsági szabályokat, amelyeket nem kedvel – derült ki a Patrióta vasárnap esti adásából, ahol Orbán Viktor miniszterelnök személyesen ad interjút Bohár Dánielnek, a Riporter műsorvezetőjének.
Egy esetleges atomháborúval kapcsolatban a kormányfő kifejtette: szerinte
az európai politikusok taktikai, elrettentő eszközként gondolnak az atombombára, nem olyanként, mint amit ténylegesen be kell vetni, de amire nem gondolnak egy háború elején, az még megtörténhet annak a végén, a legdurvább forgatókönyvek valósulnak meg.
Lassan közhasználatúvá válnak olyan kifejezések, mint a NATO-misszió Ukrajnában, amitől „feláll a szőr az ember hátán”, de ilyen a taktikai atomfegyver vagy a világháború szó maga is, vagy hogy katonákat kellene küldeni egy védelmi szövetség nevében, mint a NATO egy, a szövetség területén kívül zajló háborúba. Ezek rémisztő dolgok, csak kezdünk hozzászokni. A kormányfő a korábbi világháborúk előtti naplókat olvassa, akkor is gyors befejeződést ígértek a politikai vezetők, sosem azt ígérték, hogy világháború lesz.
Magyarország a világháborúk vesztes oldalán állt, ezért a mi reflexeink mások, szerinte közelebb vagyunk a háború valóságához, ami szörnyű. Ott kezek, lábak, fejek hiányoznak, asszonyok maradnak özvegyen, gyerekek lesznek árvák, ez történik most Ukrajnában, olyan élőerő-veszteség van, hogy talán ki sem tudják heverni, és hazánk még mindig szenved az első világháborús veszteségektől.
– Azonnal beugrik a bombatölcsérek iszonyata Pesten, a lebombázott város, a nyugaton ezek a riasztó személyes élmények viszont nem ilyen automatikusak – fogalmazott a miniszterelnök.
Lehet, hogy tíz év múlva a most zajló folyamatokra azt fogják mondani, hogy ez a harmadik világháború előeseményeihez tartozott. Nem zárható ki, hogyha a dolgok rosszra fordulnak, és nem tudjuk megfékezni a Brüsszelben kialakult háborús pszichózist, akkor ezeknek az éveknek a története is egy nagy világháború első éveinek az epizódja lesz
– fogalmazott Orbán Viktor.
Hangsúlyozta: iszonyatos veszteségeket szenvedünk el már most, több száz milliárdos gazdasági hátrányt szenvedett el Európa. Az emberek is fizetnek a háborúért, amikor bemennek a boltba, mert békeidőben nem szoktak ilyen árak lenni. A háborús légkörben felmennek a hitelkamatok, az energiaárak, a szállítási költségek, a vállalkozók óvatossá válnak, mert nem fejlesztenek, ezt mindenki megfizeti. Így még Magyarország is finanszírozza a háborút, pedig mindent megtesz azért, hogy kimaradjon. Orbán Viktornak ez az elejétől fogva nem tetszett,
a kalkulációik szerint ötszázezer és egymillió közötti az áldozatok száma most úgy, hogy csak két szláv ország háborúzik.
Hozzátette, hazánk a hiányzó gyerekek formájában is fizeti a háború árát. A háború stratégiája az volt, hogy ukránok készen állnak a harcra, mi meg adjunk nekik pénzt és fegyvert, de arra eddig senki sem válaszolt, hogy ezekből mennyire lesz szükség az oroszok kiszorításához. Erre azt válaszolták, hogy Putyin nem győzhet, de az eredeti kérdésre azóta sincs válasz, közben pedig az oroszok sikeresen átálltak egy hadigazdaságra. Arra, hogy mennyibe fog kerülni az egész, azért nincs válasz, mert a háború finanszírozói maguk sem tudják – jelentette ki a miniszterelnök.
– Úgy sodródik bele Európa egy háborúba, hogy az általa kitűzött katonai cél eléréséhez szükséges költségekről és eszközökről nagyságrendi becslése sincs. Ennél felelőtlenebb dolgot még életemben nem láttam
– fogalmazott.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy
az első–második világháborúban Európa elvesztett mintegy ötvenhétmillió embert, a magyarok is másfél millió fiatal férfit, főleg családos embereket. Ha ők és a gyerekeik, unokáik meglettek volna, akkor ma Magyarországon és Európában nem lennének demográfiai problémák, sőt a migrációs probléma sem létezne.
Minden európai háború egyúttal európai polgárháború is, ahol egymást irtjuk – állította.
Kiemelte: a háborúk hoznak egy súlyos hétköznapi gazdasági megterhelést mindenkinek, az odaveszett családok miatt fájdalmat és szörnyűségeket, és leértékelik a fehér keresztény európai civilizációt.
Ezért nem terjedhet tovább a háború, meg kell fékezni, kudarcnak kell minősíteni minden fegyveres konfliktust. Ha mégis kitört a konfliktus, akkor azonnal izolálni, elszigetelni, lezárni, limitálni, és tárgyalni, nem pedig beleugrani, nemzetközivé tenni, mögé állni és fölnagyítani
– jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: a világháború szélén egyensúlyozik a nyugati világ.
Orbán Viktor a sorkatonaság visszaállításáról elmondta: – Európában azt gondolták, hogy a béke miatt nincs erre szükség, profi hadsereg elvégzi ezt a munkát a NATO kötelékén belül. Szép feladat megvédeni a hazát, mert a katona az nem egyenruhás munkavállaló, hanem harcos. Lesznek elszánt, komoly emberek, akik erre vállalkoznak, így a többiek megúszhatják a sorkatonai szolgálatot, most itt tartunk. Jó lenne kitartani a mostani állapotok mellett és profi hadsereggel megoldani, amit kell – szögezte le. Hozzáfűzte, biztatni kell a fiatalokat tartalékos kiképzéseken való részvételre, hogy tudjanak a fegyverrel bánni és meg tudják magukat védeni, néhány alapismeretet sorkatonai szolgálat nélkül is át lehet adni a fiataloknak, a honvédelem tantárgyat oktatni kell az iskolában.
Amitől kiveri a víz az embert, az Manfred Weber néppárti politikus ötlete, aki szerint európai sorozás kell.
Brüsszelből vagy Németországból mondanák meg a magyar családoknak, hogy a fiaikat adják be kötelező sorozásos európai hadseregbe és hogy hová menjenek.
– Mi nem akarjuk, hogy valaki más dönthessen a mi katonakorú fiataljainknak a bevetéséről, ide-oda vezényléséről. El kell felejteni az összeurópai hadsereget, amelyben kötelező besorozás van, ez egy őrült ötlet – fogalmazott Orbán Viktor. Leszögezte: a háborúból ki kell maradni, az előző kettőbe belenyomták Magyarországot. Most óriási nehézségeket okoz az, hogy ki tudjunk maradni, ő is érzi a kezeket, hogy hazánkat tolják a háborúba.
Minél stabilabb a magyar kormány, minél egyértelműbb a magyar emberek álláspontja, annál több esélye van arra, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy részkérdésekben talál szövetségeseket, vagy más kérdésekben újratárgyalást kérhet. – Van egy lista a zsebemben, hogy ilyenkor mit kell csinálni, és próbálkozom, de időnként ez brutálissá válik – fogalmazott.
Úgy folytatta, a NATO még nehezebb dilemma lesz, mert az egy katonai védelmi szervezet, és arra az ösvényre akar lépni, hogy maga is szereplője legyen ennek a háborúnak. Korlátozottak az esélyek arra, hogy a NATO-t vissza tudják ettől tartani, mert ők nem akarják, hogy meggyőzzék őket. Az még a jövő zenéje, hogy egy tényleges NATO által vezetett Ukrajna-misszióból hogyan kell kimaradni. Ennek is meg fogják találni a módját, mert meg akarják őrizni a NATO nyújtotta biztonságot, hiszen a tagok itt kölcsönösen megvédik egymást egy támadás esetén, most azonban nem ért támadás NATO-tagállamot. Abból kell kimaradni, hogy a NATO akar előre mozdulni. A kormányfő a franciák jogi megoldásait figyeli, illetve hogy milyen megállapodásokat lehet kötni, meg fogják találni ezt a megoldást is – szögezte le.
Hangsúlyozta: a NATO-ban is ki kell tartani a béke mellett és meg kell akadályozni, hogy Magyarországot a háborúba kényszerítsék, nekünk ki kell maradni.
A kockázatot odaveszett fiatalok tíz- és százezreiben lehet mérni, hátha nekünk sikerül az, ami Horthynak és Tisza Istvánnak nem sikerült.
A többi szereplő megtömi a zsebeit, a világgazdaságban folyamatos versenyfutás zajlik, ahol Európa csak néz ki a fejéből. Az amerikaiak gond nélkül adják el az olaj- és gázfeleslegeiket, miután az európaiaknak meg lett tiltva, hogy az oroszoktól vásároljanak, Magyarországot leszámítva, mert mi ellenálltunk, és sikerült kimaradnunk a rosszból.
A háborún összességében az amerikaiak és a kínaiak nyernek, az orosz a háború terhe miatt nem, de a gazdaságuk összekapcsolódik a kínaival, mivel az európaiak nem kereskednek az oroszokkal
– fejtette ki.
Orbán Viktor szerint az európai választáson a békepártiaknak győzniük kellene. A háborúból egyre többen akarnak kimaradni, egyre többen mondanak nemet, ahogy Szlovákiában is. Ha az európai választáson az európai emberek a békére szavaznak, akkor ez a küzdelem megnyerhető, de Amerikában Donald Trump visszatérésével sem lesz egyszerű, ekkor viszont lehet látni a lekanyarodást a háborús ösvényről.
A békéhez hosszú tárgyalásokon át vezet az út, a legfontosabb most az azonnali tűzszünet, de kellene egy perspektíva, hogy észnél vannak a vezetők Európában és Amerikában is. Ha ez meglenne, akkor gyorsan tudna megváltozni minden, csökkenne az európaiak félelme a gazdasággal kapcsolatban, megindulnának a beruházások, lejjebb menne az infláció, visszatérne a normális vérkeringés az európai gazdaságba
– mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök a háborús lobbi magyarországi jelenlétéről azt mondta, hogy az összeesküvés-elmélet mindig leegyszerűsítő, tehát óvakodni kell tőle, de azért összeesküvések vannak, a világ legnagyobb összeesküvője pedig Soros György, aki egy tőkespekuláns, ügyeskedő, háttérben machináló ember. Soros meg akarta vásárolni a teljes magyar gazdaságot 1990-ben, aztán az OTP-t is, de ezen a háborún többen spekulálnak, köztük a fegyveripar.
A stratégiájuk szerint négy dolog kell a sikerükhöz: fegyver, amelynek a gyártását majd meghitelezik, ember, aki harcol, ezek most a szegény ukránok. Emellett kell olyan kormány, amelyik mindezt akarja, ezeket meg kell venni, nálunk is megvették a baloldalt. A negyedik a média, amelyet ők tartanak kézben és amely háborúpárti hangulatot áraszt.
Ez a nyugat-európai média, de Magyarországon lehet vitatkozni a háborúról. Ha valaki az LMBTQ, migráció, családpolitika, demográfia, háború ügyében ettől eltérő álláspontot képvisel, az mindenhol számíthat retorzióra. A nyugati szabadság rossz bőrben van, nálunk bárki azt mond, amit akar – mutatott rá.
A magyar média egyik fele liberális, a másik fele meg ad egy konzervatív, nemzeti szuverenista világértelmezést, ilyen nyugaton nincs.
Aki ott kibeszél, annak elveszik a kedvét ettől.
– Úgy néz ki a háborún nyerészkedők forgatókönyve, hogy fegyver, katona, megvásárolt kormányok és a háborúpárti tőkések által megvásárolt média
– összegzett a kormányfő. Hozzáfűzte, amit a háborúpártiak tesznek, annak mindenki megissza a levét, de bennünket hagyjanak békén, ahogy a migrációban és az LMBTQ-kérdésekben is.
Ha kiderül, hogy Magyarország sikeres és biztonságos demokrácia, pedig mindenki halálra ítélte, és kimaradt a háborúból, akkor talán mások is megpróbálják utánozni.
A háborúpártiak szerint veszélyes példa vagyunk, de mi fölvesszük a kesztyűt, amíg lehet, a kormányfő a lehető legolcsóbban megpróbálja kívül tartani hazánkat az elmebetegségeken.
Orbán Viktor kiemelte: fontos állomás lehet június kilencedike, megnöveli az amerikai választások tétjét is, egy ott kedvező eredménnyel eljöhet a fordulat. Az európai népek billentsék fenéken azokat, akik bajt hoztak a nyakukra – mondta.
Szerinte a mostani a legrosszabb bizottság az európai politikában, mert átalakult egy háborús tanáccsá, és vállalásaik közül egyetlenegyet sem teljesítettek.
Be kell bizonyítani, hogy Európa a mienk, itt annak kell történnie, amit az emberek mondanak. – Ha békét akarnak, akkor békének kell történnie
– szögezte le.
A miniszterelnök jelezte: nagy meccsben vagyunk, óriási a tét, erről szól a kormánypártok kampánya. Majd meglátjuk, hogy sikerül-e mozgósítani az embereket. Amiről most dönteni kell, ahhoz őszintén, komolyan megfontoltan kell hozzáállni.
– Nem pártügyekről van szó, hanem háború és békéről, a jövőről, a gyerekeink jövőjéről, a magyar életlehetőségekről
– mondta Orbán Viktor.
Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap este fél hétkor Bohár Dániel vendége volt a Patriótán.
A beszélgetést Magyarország miniszterelnökével olvasóink itt, a Magyar Nemzet felületén is folyamatosan követhették.