Bild: A háborúpárti országoknak már konkrét terveik vannak

Kijevnek joga van ahhoz, hogy nyugati fegyverekkel támadjon meg oroszországi célpontokat az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint. Josep Borrell Brüsszelben azt mondta: nyugati fegyverek használata orosz célpontok ellen a háború törvénye szerint tökéletesen lehetséges. Közben a német Bild azt írta: a háborúpárti országoknak már konkrét terveik vannak arra, hogy beavatkozzanak az orosz–ukrán konfliktusba.

„Üdvözlöm Franciaország kezdeményezését, hogy kiképzőket küld Ukrajnába”– írta közösségi oldalán az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, miután Sébastien Lecornu francia védelmi miniszterrel tárgyalt. Olekszandr Szirszkij arról is írt, hogy a francia kiképzők hamarosan megérkeznek Ukrajnába. Úgy fogalmazott:

reméli, hogy Franciaország eltökéltsége más országokat is felbátorít majd, hogy csatlakozzanak ehhez az „ambiciózus projekthez”.

Alig három hónap kellett Franciaországnak, hogy valóban katonákat vezényeljen Ukrajnába. Emmanuel Macron francia elnök ugyanis már februárban arról beszélt, hogy nyugati katonákat kellene Ukrajnába küldeni.

A NATO főtitkára pedig kijelentette: nagyobb szabadságot kell adni Ukrajnának a nyugati fegyverek felhasználásában. Jens Stoltenberg azt mondta, hogy a Kijevnek küldött nyugati fegyverek Ukrajna tulajdonába kerültek, vagyis akár Oroszország területére is csapást mérhetnek velük.

A NATO Ukrajnában képezné ki az ukrán katonákat, Nyugat-Ukrajna légterének védelmét a NATO biztosítaná, és konkrét elképzelések vannak a fegyver- és lőszerszállításra is

– rántotta le a leplet a háborúpárti elképzelésekről a Bild. A német lap információi alapján a Magyar Nemzet azt írta: már konkrét terveket szőttek a beavatkozásról a háborúpárti országok.

Több NATO-állam most már nemcsak a határra, hanem ukrán területekre is szállítana fegyvereket, de kiképzőket és aknamentesítő csapatokat is küldenének, ami sokak szerint a harmadik világháború, majd egy atomháború kirobbanásához vezetne.

A kiszivárgott terv egytől egyig veszélyes javaslatokat tartalmaz, amelyek könnyen további országokat sodorhatnak a háborúba

– fejtette ki az Alapjogokért Központ elemzője az M1-en. Koskovics Zoltán szerint a háborúpárti politikusok Észak-Amerikában és Brüsszelben is mindent megtesznek, hogy a pusztítás ne érjen véget.

„Ha meg akarják hosszabbítani ezt a háborút, márpedig nagyon úgy tűnik, hogy ezeknek a politikusoknak – Ursula von der Leyennek és Macronnak – ez a célja, akkor ezt csak úgy tudják elérni, ha belekényszerítenek európai országokat is. És nem a NATO-t fogják először belekényszeríteni, az csak az eszkalációs létra végén lesz. Hanem elsősorban Lengyelország és a balti államok forognak veszélyben, melyeket aztán majd magukra hagynak, vagy úgy segítenek nekik, mint Ukrajnának” – mondta Koskovics Zoltán.

Ukrajna pénzügyi támogatásáról, a fegyverszállításokról, az ukrán területen tervezett kiképzésről és a nyugati fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetésének engedélyezéséről is tárgyaltak az uniós védelmi miniszterek Brüsszelben.

Az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a találkozó előtt kijelentette: Kijevnek joga van megtámadni oroszországi célpontokat, ahogy a nyugati fegyvereket is használhatja az ilyen támadásokhoz.

„Biztos vagyok benne, hogy az eszkaláció veszélyét néhányan felvetik majd. De mérlegre kell helyezni az eszkaláció veszélyét és az ukránok védelem iránti igényét” – fogalmazott Josep Borrell, az EU külpolitikai vezetője.

Magyarország katonát és fegyvert sem küld a háborúba, illetve a kormány a kezdetektől a fegyverszünet és béke fontosságát hangsúlyozza, azzal érvelve, hogy a háborúnak nem a harctéren, hanem a tárgyalóasztalnál lehet véget vetni.

Több mint egymilliárd euró értékű katonai támogatást nyújt Spanyolország Ukrajnának – jelentette be a spanyol miniszterelnök. A csomag Patriot rakétarendszereket és Leopard harckocsikat is tartalmaz. Közben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette: eljött az idő a korlátozások feloldásának, hogy Kijev csapást mérhessen oroszországi célpontokra is a NATO-tagoktól kapott fegyverekkel.

Békésen sétáltak az emberek a forgalmas harkivi bevásárlóközpontban, amikor az egyik pillanatról a másikra felrobbant. A hétvégi orosz rakétatalálatról készült biztonsági kamerás felvételeket hétfőn hozta nyilvánosságra az ukrán ügyészség. Az épületet még szombat délután érte orosz légicsapás, ami sok halálos áldozatot követelt.

Három sorban, szorosan egymás mögött sorakoznak az orosz rabok egy nyugat-ukrajnai hadifogolytáborban. Vannak, akik már háború kezdete óta itt vannak. Egyikük elmondta: az egyetlen öröme az, hogy rendszeresen hazatelefonálhat – hangzott el az M1 Híradóban.

„Kétségtelen, nagyon sokat ér, ha beszélhetsz a szeretteiddel. Már majdnem egy éve vagyok börtönben, és kezdek megőrülni. Nem tudom, mi lesz velem, ha még egy-két évig itt kell ülnöm. Kérlek Isten, adj reményt!” – mondta egy orosz katona.

Közben a harcok szüntelenül folytatódnak. A moszkvai védelmi tárca szerint az orosz hadsereg két újabb települést foglalt el; az egyiket Harkiv, a másikat Donyeck megyében.

Emellett arról tájékoztattak, hogy több szakaszon is sikerült előrenyomulniuk, miközben számos ukrán rohamot visszavertek. Eközben az orosz megszállás alatt álló területekről ukrán dróncsapásokat jelentettek.

Volodimir Zelenszkij eközben Madridba látogatott, ahol a királlyal és a miniszterelnökkel tárgyalt. Röviddel később a Pedro Sánchez spanyol kormányfő bejelentette: Spanyolország átszámítva csaknem 400 milliárd forintnyi katonai támogatást nyújt Ukrajnának, amely Patriot légvédelmi rakétarendszereket és Leopard tankokat is tartalmaz.

„Elküldjük a Patriot rakétákat, és már készülünk, hogy újabb Leopard harckocsikat küldjünk Ukrajnának. Lőszert is adunk az ukrán fegyveres erőknek. Továbbra is együtt fogunk működni az elnökkel és csapatával, hogy kitaláljuk, hogyan tudnánk támogatni Ukrajna légvédelmét” – mondta a spanyol kormányfő.

Közben a NATO-főtitkár kijelentette, hogy nagyobb szabadságot kell adni Ukrajnának a nyugati fegyverek felhasználásában.

Jens Stoltenberg a szervezet parlamenti közgyűlésének ülésén azt mondta: a Kijevnek átadott fegyverek Ukrajna tulajdonát képezik, vagyis akár Oroszország területén is csapást mérhetnek legitim katonai célpontokra.

„Ukrajna orosz megszállása a nemzetközi jog durva megsértése. A nemzetközi jog szerint Ukrajnának joga van megvédeni magát. Az önvédelmet az ENSZ alapokmánya is rögzíti. Tehát Ukrajnának joga van megvédeni magát az orosz agresszióval szemben” – mondta a főtitkár.

Jens Stoltenberg álláspontját azzal támasztotta alá, hogy a támadó ország területén található katonai célpontok támadása is az önvédelem része. A főtitkár azt is bejelentette, hogy az ukrajnai háború lesz az egyik fő témája a NATO-tagállamok washingtoni csúcstalálkozóján júliusban.

Nincs joga Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak ahhoz, hogy a szövetség összes tagja nevében nyilatkozzon egy olyan kérdésben, amelyet nem vitattak meg közösen – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapnak hétfőn Taskentben.

Lavrov ekként kommentálta, hogy Stoltenbergnek a szövetség parlamenti közgyűlésének szófiai ülésén arra szólított fel, jogosítsák fel Ukrajnát arra, hogy nyugati fegyverekkel csapást mérjen orosz területen lévő „törvényes célpontokra”.

„Kétlem, hogy a főtitkár vállalhatna ilyen felelősséget, és beszélhetne a blokk tagjai nevében,

amikor a NATO-n belül még nem vitatták meg ezt a témát” – mondta a miniszter.

Lavrov szerint Stoltenberg nyilatkozatával túllépte hatáskörét. Az orosz külügyminiszter rámutatott, hogy a főtitkár szavait már elítélték egyes tagállamok vezetői, köztük Giorgia Meloni olasz miniszterelnök.

„A NATO részt vesz ebben a konfliktusban, közvetlenül részt vesz a konfliktusban. Ez nem lehet az ő személyes véleménye, ő egy hivatalos személy, ő az Észak-atlanti Szövetség főtitkára. Mi ezt így értelmezzük” – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ugyanerről, ugyancsak az Izvesztyijának.

„Biztos vagyok benne, hogy ha fegyvereket adtunk át Ukrajnának, akkor ezek már nem a mi fegyvereink, hanem az ő fegyvereik, ami azt jelenti, hogy csapást mérhetnek velük legitim katonai célpontokra, többek között Oroszországban.

Például olyan légibázisok ellen, amelyeket Oroszország használ” – mondta Stoltenberg Szófiában.

Egyúttal szót emelt az ellen, hogy NATO-erők „Ukrajna területén vagy légterében” bevetésre kerüljenek, mert ellenkező esetben „nehéz lesz a szervezetet távol tartani a konfliktustól”.