tóth gabi
Létrehozva: 2024.04.04.
100 milliárd eurós Ukrajna-terv a NATO-ban
Külön alapot hoznának létre az elképesztően nagy összegből.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy olyan elképzeléssel állt elő, hogy egy ötéves, százmilliárd eurós alap létrehozásával vonnák ki a bizonytalanságot az Ukrajnának nyújtott katonai segélyekből.
Megbízható és kiszámítható biztonsági támogatást kell biztosítanunk Ukrajnának hosszú távon
– fogalmazott. A Politico hozzátette, hogy a javaslat mozgatórugója az, ami Washingtonban történik, ahol egy hatvanmilliárd dolláros katonai segélytörvényjavaslat megrekedt a kongresszusban. A javaslat a republikánus párt törvényhozói miatt maradt el és Donald Trump ellenállása végett. A főtitkár és korábbi amerikai elnök ellentéte meglehetősen kiéleződött, bár neveket nem említett Stoltenberg, világossá tette, hogy a washingtoni helyzet aggodalomra ad okot.
Ha a főtitkár terve megvalósulna, azzal a NATO túllépne eddigi szerepén, és már nem csak az Ukrajnának szánt halált nem okozó szállítmányokra összpontosítanának.
Ami érdekes, hogy bár akadtak a törekvésnek és az új alapnak támogatói, kétségek is merültek fel bőven.
A bemutató után néhány miniszter a szemét forgatta a százmilliárd eurós számon, és azon tűnődött, hogy honnan van ez a szám
– fogalmazott a Politiconak egy névtelenséget kérő diplomata. Hadja Lahbib, Belgium külügyminisztere is arra figyelmeztetett, hogy „veszélyes olyan ígéreteket tenni, amelyeket nem tudunk betartani”. Egyes vezetők azt sérelmezték, hogy amennyiben a NATO-t ennyi pénzzel duzzasztanák fel, akkor az letörné az európai uniós törekvéseket a védelem magasabb fokú szervezésére.
Grant Shapps brit védelmi miniszter szerint a világ a háború utáni korszakból a háború előtti korszakba lépett át. Szerinte a demokrácia védelme érdekében meg kell duplázni az Ukrajna támogatására irányuló erőfeszítéseket, növelni kell a NATO-tagok védelmi kiadásait, és általában véve el kell gondolkodni a szövetség jövőjéről.
A brit védelmi miniszter a katonai szövetség 75. évfordulója alkalmából a The Telegraph cikkében úgy fogalmazott, hogy a szövetségeseknek el kell fogadniuk, hogy háború előtti világban élünk.
Tavaly mindössze 11 NATO-tagország teljesítette a majdnem két évtizeddel ezelőtt kitűzött kétszázalékos célt, Franciaország és Németország pedig azon nemzetek közé tartozott, amelyek kevesebbet költöttek a védelemre. Ez a szám idén várhatóan 18-ra emelkedik, mivel Párizs és Berlin nemrégiben bejelentette, hogy 2024-ben eléri a célt – a 32 tagú szövetség többi tagja azonban nem tett hasonló vállalást.
Védelmünk megerősítése érdekében a távolba kell tekintenünk… Ez így nem mehet tovább.
– fogalmazott Shapps.
A NATO 75. évfordulójára utalva hozzátette:
„A múlt előtt tisztelegni nem elég. Ma ismét el kell gondolkodnunk a szövetség jövőjén. A háború utáni világból a háború előtti világba léptünk át”.
David Cameron külügyminiszter hasonló üzenetet fogalmazott meg szerdán, amikor kétnapos brüsszeli útja során részt vett a NATO külügyminisztereinek csúcstalálkozóján. Kiemelte, az, hogy két százalékot kell költeni a védelemre, a „legjobb módja annak, hogy felkészüljünk az őszi amerikai választásokra”, ezzel egyértelműen utalva Donald Trump esetleges győzelmére.
Trump, a republikánus elnökjelölt szavai februárban felháborodást váltottak ki, amikor azt mondta, hogy „bátorítani” fogja Oroszországot, hogy támadja meg azokat a NATO-tagokat, amelyek nem tartják be ezt a kétszázalékos célt.
A Royal United Services Institute brüsszeli konferenciáján Lord Cameron aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a fiatalabb generáció már nem olyan NATO-párti, mint a hidegháború idején. Arra is figyelmeztetett, hogy a NATO nagyon sötét jövővel nézne szembe, ha szövetségesei hagynák, hogy Vlagyimir Putyin győzzön Ukrajnában.
E kemény üzenetekre akkor került sor, amikor a Konzervatív Pártban vita folyik arról, hogy mennyivel emeljék meg az Egyesült Királyság védelmi kiadásait. Jelenleg a GDP mintegy 2,3 százalékát költik védelemre. Rishi Sunak miniszterelnök célja, hogy ezt az arányt 2,5 százalékra emelje, de nem határozta meg, hogy mikorra történne ez meg. Három korábbi brit védelmi miniszter háromszázalékos katonai kiadást szeretne elérni.
A 2022. február óta tartó orosz–ukrán háború komoly próbatételnek bizonyult a NATO számára. Két új ország csatlakozott, Finnország 2023-ban, Svédország pedig idén. Más nemzetek – mindenekelőtt Németország – bejelentették a védelmi kiadások jelentős növelését.
A második legtöbbet, a GDP 3,2 százalékát az Egyesült Államok költötte védelemre, a legtöbbet, 3,9 százalékot pedig Lengyelország.
Shapps így figyelmeztetett:
Oroszország fenyegeti a szomszédainkat, Kína is egyre harciasabb, Irán a megbízottjait használja arra, hogy regionális pusztítást végezzen… Ezek a rosszindulatú hatalmak egyre inkább összehangolják működésüket és demokráciánk is a célkeresztjükben van.
Ukrán főtisztek szerint is nagy a veszélye annak, hogy a frontvonalak sok helyen összeomlanak, írta névtelen katonai forrásokra hivatkozva a Politico. E források azt is elmondták, hogy több hagyományos fegyverre, valamint drónokra van szükségük. Becslések szerint Ukrajnának jelenleg négymillió lövedékre és kétmillió drónra lenne szüksége.
Mindig azt mondtuk a nyugati partnereknek, hogy megvan a harci tapasztalatunk, de nem rendelkezünk forrásokkal, a nyugati szövetségeseinknek kell megadni nekünk, amire szükségünk van
– tették hozzá.
„Nem csak katonai válság van, hanem politikai válság is” – mondta egy főtiszt. „Oroszország most gyűjti az erőforrásokat és augusztus környékén, de lehet, hogy már korábban is készen fog állni egy nagy támadásra.”
Az ukrán háborúról is tárgyalt Franciaországban az amerikai külügyminiszter. A francia elnök az egyik legharcosabb képviselője Ukrajna katonai támogatásának, Emmanuel Macron még azt sem tartja kizártnak, hogy nyugati katonák harcoljanak a fronton. Több európai politikus is egyetért ezzel, Oroszország viszont közvetlen fenyegetésnek tekinti a nyugati katonák bevetését. Moszkva szerint ez a fajta beavatkozás a konfliktusba a harmadik világháborút is kirobbanthatja.
Az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken kedden érkezett Franciaországba. A versailles-i fegyvergyárban a francia védelmi miniszterrel nézte meg azokat a katonai felszereléseket és lőszereket, amelyeket Franciaország Ukrajnába küld, majd Párizsban francia kollégájával találkozott.
Stéphane Séjournéval a főbb nemzetközi válságokról, így az izraeli és az ukrajnai háborúról is beszéltek. Az egyeztetés után mindketten megerősítették, hogy az Egyesült Államok, és Franciaország is folytatni akarja Ukrajna katonai támogatását.
„Nap mint nap azon dolgozunk, hogy hatékonyan megakadályozzuk fegyverek és felszerelések Oroszországba szállítását Iránból, Észak-Koreából és Kínából” – szögezte le Antony Blinken, aki Ukrajna esetleges NATO-tagságára is kitért és azt mondta, hogy Ukrajna előbb-utóbb csatlakozni fog a szövetséghez.
Antony Blinken kedd este Emmanuel Macron francia elnökkel is egyeztetett, a tárgyaláson a háború kérdése szintén szerepelt a főbb témák között.
A francia elnök álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű. Erről először február végén azt mondta, nem zárja ki, hogy nyugati csapatok harcolni induljanak a háborúba. Ezt később több nyilatkozatában is kifejtette, és leszögezte, szerinte Oroszországgal szemben semmilyen eszköztől sem szabad visszariadni.
„Nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és bátran ki kell mondanunk: készek vagyunk az eszközeinket használni, hogy Oroszország ne győzzön” – fogalmazott korábban a francia elnök, akinek a szavaira az oroszok válaszul atomháborúval kezdtek fenyegetőzni.
Emmanuel Macron felvetését megerősítette a francia nemzetgyűlés elnöke is.
A köztársasági elnök közleményében azt mondta, eleve semmit nem zár ki. Franciaország álláspontja a háború végéig, a győzelemig változatlan marad, vagyis, hogy minden lehetséges Nem fogom tovább értelmezni az elnök szavait, ez az álláspont elég egyértelmű – hangsúlyozta a francia politikus a RBC-Ukraine beszámolója szerint.
Szakértők szerint ez azonban egyet jelentene a harmadik világháború kirobbanásával.
„A nyugat-európai országok és Washington sem hajlandó a békét előremozdítani” – fogalmazott a Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője. Koskovics Zoltán hozzátette: a háború harmadik éve tart, folyamatosan halnak meg az emberek, a nyugati politikusok ennek ellenére elsősorban az eszkaláció hangján szólalnak meg.
„Hogyha a franciák, vagy a lengyelek, vagy a balti államok azt pár katonát átküldik az ukrán határon, az oroszok azt csinálnak velük, amit akarnak. Macron európai embereket akar a biztos halálba küldeni Ukrajnába” – mondta Koskovics Zoltán.
A magyar álláspont a háború kirobbanása óta nem változott.
Magyarország Kormányának közösségi oldalára most öt olyan érv is felkerült, amely a béke mellett szól. Ezek között szerepel az is, hogy a magyar emberek biztonsága mindennél fontosabb, a fegyverek szállítása pedig meghosszabbítja a háborút, amely bármikor más országokra is kiterjedhet. Leszögezik azt is, ez nem a mi háborúnk, ráadásul ártatlan emberek százezrei halnak meg.
Magyarország számára így továbbra is kulcsfontosságú a mielőbbi tűzszünet, majd a béke.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
