Magyarország biztonságának az erős nemzeti haderő és egy erős NATO a garanciája

A magyar tárcavezető elmondta: a brüsszeli találkozó legfontosabb célja az utolsó simítás volt az észak-atlanti szervezet új stratégiájának előkészítésében

Magyarország biztonságának az erős nemzeti haderő és egy erős NATO a garanciája – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf a NATO védelmi miniszterek pénteki brüsszeli találkozóját követően az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában.

Magyarország biztonságának az erős nemzeti haderő és egy erős NATO a garanciája

Fotó: Facebook/Szalay-Bobrovniczky Kristóf

A magyar tárcavezető elmondta: a brüsszeli találkozó legfontosabb célja az utolsó simítás volt az észak-atlanti szervezet új stratégiájának előkészítésében a júliusi vilniusi csúcstalálkozó előtt.

Emlékeztetett: egy évvel ezelőtt Madridban döntés született a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, és új időszámítás kezdődött az elrettentés és a kollektív védelem terén is. Magyarország e tekintetben jól teljesített, a területén létrejött többnemzetiségű harccsoport, és a Székesfehérvárra telepített többnemzetiségű hadosztály-parancsnokság is jelzi az ország elkötelezettségét a szövetség mellett – húzta alá. Magyarország továbbra is kiveszi a részét a feladatokból, egyúttal támogatja a közös megoldásokat – emelte ki a honvédelmi miniszter, aki példaként a transzatlanti és európai védelmi ipari bázis megerősítésére tett erőfeszítéseket említette, amelyek összhangban állnak a magyar védelmi ipar megszilárdítását célzó kormányzati szándékkal.

A keleti szárny megerősítése mellett azonban a délről és más irányokból érkező fenyegetéseket sem szabad figyelmen kívül hagyni – mutatott rá. Magyarországnak az ukrajnai háború szomszédságában lévő országként és a balkáni migrációs útvonalon a déli határait érő fenyegetés miatt kell védenie magát amellett, hogy elkötelezett NATO-szövetségesként részt vesz a közös védelmi feladatok ellátásában – tette hozzá.

„Ennek szellemében veszünk részt jelentős, a harmadik legnagyobb kontingenssel a NATO legnagyobb szárazföldi missziójában, a koszovói KFOR-ban” – fogalmazott.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf Ukrajnával kapcsolatban leszögezte: Magyarország álláspontja változatlan, továbbra sem küld halált okozó eszközöket Ukrajnába. Kiáll az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások mellett, és történelme legnagyobb humanitárius akciója keretében segíti Ukrajnát és a háború elől menekülőket. A háborút illetően hozzátette: sajnos továbbra sem zárható ki semmilyen forgatókönyv, ezért az eszkaláció veszélyének csökkentésére kell törekedni.

„Fontos, hogy a NATO továbbra sem részese a konfliktusnak, de minden eshetőségre számítva kiemelten kell kezelnie a nukleáris elrettentés kérdését” – fogalmazott.

A NATO és Ukrajna jövőbeni kapcsolatait illetően Magyarország továbbra is támogatja a NATO nyitott ajtók politikáját, egy háborúban álló ország esetében azonban a csatlakozás napirendre kerülése nem lehetséges – hangoztatta. A miniszter végezetül hozzátette: ez alkalommal is kérte Ukrajnát, hogy tegyen eleget a tagsághoz tett vállalásainak, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek jogaira.

A V4 összetart, a visegrádi országok (V4 – Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) csoportjának egyik alapelve, hogy szorosan, szövetségben segítik egymást – jelentette ki a honvédelmi miniszter a visegrádi négyek védelmi minisztereinek találkozóján a Magas-Tátrában.

A Honvédelmi Minisztérium az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében idézte Szalay-Bobrovniczky Kristófot, aki szerint ennek kiváló példája a V4-es védelmi miniszterek találkozóján aláírt légtérrendészeti megállapodás, amelynek értelmében 2024 végéig Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal együtt látja el Szlovákia légterének védelmét. A magyar légierő Gripenjei így újabb megtisztelő és felelősségteljes feladatot vállaltak – mondta a tárcavezető.

Hozzátette: ez is újabb jele annak, hogy „bár sokan temetik a visegrádi együttműködést”, a szövetség nagyon is él, nagyon is tud és akar közösen dolgozni a térség biztonságáért és jólétéért.

A miniszter szerint a régió szomszédságában több mint egy éve tartó háború hatásai a térségben csapódnak le leginkább, ez pedig „még szükségesebbé teszi a négy ország együttműködését”. Ebben Németország is fontos partner, ezért a megbeszélések első napján a német védelmi minisztérium parlamenti államtitkárával együtt tekintették át a legfontosabb védelmi témákat.

Idézték a tárcavezetőt, aki szerint a jelenlegi helyzetben a visegrádi országok kiemelt közös érdeke védelmi képességeik megerősítése. Hozzáfűzte: a V4-országok között folyamatos a szakmai egyeztetés a NATO keleti szárnyának megerősítésével kapcsolatban, amelyben mind a négy V4-tagállam fontos szerepet játszik. Hozzátette: az Európai Unióban pedig „a leginkább látható projekt” a V4 EU-harccsoport rendszeres felállítása, amely az idei év első félévében már harmadik alkalommal lépett készenlétbe, és az unió „gyorsreagáló képességének magját adja”.

A tárca közlése szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf kitért arra is, hogy a találkozón megvitatták az ukrajnai háborúnak a regionális biztonsági helyzetre gyakorolt hatásait, valamint a V4-országok lehetőségeit Ukrajna támogatására. A miniszter kiemelte: Magyarország továbbra is minden tőle telhetőt megtesz a háború miatti humanitárius válság enyhítéséért, ugyanakkor Magyarország, a NATO és az EU is a béke mielőbbi megteremtésében érdekelt. Hozzátette: Magyarország továbbra sem szállít halált okozó fegyvert Ukrajnának.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta azt is, hogy bár a háború lezárásához vezető utat máshogy látják, „a pragmatikus szakpolitikai kérdésekben továbbra is a párbeszéd és az együttműködés fémjelzi a visegrádi négyek kapcsolatát”.

A V4 elnökségét július 1-jétől Csehország veszi át.

Háborús időkben mindent megelőz az ország és a magyar emberek biztonsága, a 2024-es költségvetést is háborús időkben és háborús időkre tervezték – mondta a honvédelmi miniszter a Facebook-oldalára szombaton feltöltött videóban.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Most háborús időket élünk

Fotó: Facebook/Szalay-Bobrovniczky Kristóf

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kijelentette: honvédelmi miniszterként számára mindig a legfontosabb az ország biztonsága, de más ezt békeidőkben és más háborús időkben mondani és garantálni. Most háborús időket élünk – tette hozzá.

Kifejtette: honvédelmi miniszterként azt a feladatot kapta, hogy háborús időkben is garantálja a magyar emberek biztonságát, fokozza az ország védelmi képességeit, erősítse meg a magyar honvédséget. Ehhez a kormány minden anyagi támogatást megad – hangsúlyozta.

Beszámolt arról, hogy megerősítik a Honvédelmi Alapot, ebben az évben 842 milliárd forint került ebbe az alapba. Jövőre már 1310 milliárd forintból gondoskodnak arról, hogy folyamatosan növekedjenek védelmi képességeink, folytassuk a haderőfejlesztést, új fegyverrendszerek érkezzenek Magyarországra, ezeket rendszerbe állítsák, az ehhez kapcsolódó kiképzési feladatokat elvégezzék, a magyar haderőt folyamatosan készenléti szinten tartsák, gyakorlatoztassák, és ezzel garantálják a magyar emberek biztonságát –sorolta.

A honvédelmi kiadások 2024-ben is meghaladják a NATO által elvárt 2 százalékos szintet – ismertette.

A miniszter szólt arról, hogy az orosz–ukrán háború másfél éve tart, a béke és biztonság, ami korábban természetes volt, ma már törékeny. Hozzátette: nagyon nagy erők, nagy hatalmak mozdultak meg a háború érdekében, akik mindent elkövetnek, hogy minket is bevonjanak a háborúba. „De mi kitartunk, és nem engedjük a magyar emberek biztonságát veszélyeztetni, és az országot háborúba sodorni” – szögezte le.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelezte: bíznak abban, hogy minél hamarabb tűzszünet lesz, és béketárgyalások indulnak el. A békéhez erő kell, „folytatjuk a munkát” – hangoztatta a miniszter.