Éleződik a migránshelyzet Nyugat-Európában

Múlt csütörtökön zavargások voltak Grevesmühlenben a járási tanács előtt. Körülbelül 120 rendőr akadályozta meg, hogy aznap este megrohamozzák az épületet – és ezzel megszakadt az 500 lakosú Upahlba tervezett menekültszállás építéséről szóló szavazás.

A rendőrség szóvivője a BILD kérdésére azt mondta: 

 Négy büntetőeljárás indult. Két ügyben a robbanóanyag-törvény megsértése, egy-egy ügyben pedig súlyos birtokháborítás és a gyülekezési törvény megsértése miatt folyik a nyomozás.

Ahogy korábban írtuk, Upahlban márciustól egy 400-500 fős konténerfalu épül  iráni, iraki vagy afganisztáni migránsok számára. Így a lakosok és a menekültek aránya majdnem megegyezik.

Annika Sommer 47 éves orvosi technikus azt kérdezi: „Neonáci vagyok, ha azt mondom, hogy féltjük a gyerekeinket? Az ide érkező 500 fiatal, többségében férfi menekült kezdetben nem is dolgozhat. Így elkerülhetetlen, hogy egyesek elunják magukat és hülye ötletekkel álljanak elő."

Klaus Rater 62 éves vállalkozó születése óta a faluban él. „A Kiel és Hamburg közötti regionális vonaton történt halálos késelés, ahol egy palesztin megölt két fiatal szerelmest, minket is elgondolkodtatott. Mi van, ha a 399 "jó menekült" közül a jövőben itt is lesz egy, aki megőrül?" - kérdezi.

A nyugdíjas Michael Krieger egy megafonnal a kezében állt a tüntetők első sorában. „Különösen felháborító, hogy kész tények elé állítottak bennünket. Csak egy héttel a járási tanács döntése előtt tudtuk meg, hogy Upahlban konténerfalu épül. Szó sem volt az összes érintett meghallgatásával történő demokratikus folyamatról.”

Az 1990-es években a „Donauprinzessint” megrohanták a folyami hajóutakat kedvelő turisták, köszönhetően az azonos nevű német tévésorozatnak, amely a Regensburg és Budapest között közlekedő szállodahajót  használta a történet festői háttérhelyszíneként.

A romantikus sorozatot a magyar tévénézőknek A Duna hercegnője címmel vetítették, de időközben a hajó tulajdonost és nevet is változtatott.

A Rossini névre átkeresztelt hajó a közelmúltig dunai körutazásokat kínált a turistáknak, ám ez a szolgáltatás néhány hete véget ért. A luxushajó jelenleg a Regensburg melletti Duna-parti kisvárosban, Bachban horgonyoz, és a tervek szerint 200 szíriai és iráni fiatal migráns lakóhelye lesz.

Az ötlet a helybeliek kerületi ügyintézőjétől, Tanja Schweigerttől származik, ugyanis a menekülteknek szánt szálláshelyek beteltek az Ukrajnából érkezők miatt, és a hajózási társaság felajánlotta, hogy bérbe adja a hajót, menekültenként és naponként 50 euróért, mintegy 1,8 millió euróra hat hónap időtartamra.

A migránsok boldogok lesznek. Kétágyas kabinokban kapnak szállást saját zuhanyzóval és WC-vel, nagy sebességű WiFi-vel.

Az érkezők egyelőre a medencét nem használhatják, de  talán majd a nyáron erre is sor kerülhet. "A hajó szennyvíztisztítóját most újították fel" - mondja a hajózási társaság egyik alkalmazottja a BILD am SONNTAG-nak. A fodrászat és a fitneszterem zárva marad, és a felső fedélzeti medencét sem szabad használni. Az ebédlőben van imaterem és napi háromszori étkezés.

A szállodahajó étkezője feltehetően nem a régi fényében tündököl majd, pincérek hada sem áll a menedékkérők rendelkezésére, ők a szokásos ellátásra számíthatnak és ez aggodalommal tölti el a helybelieket.

Magában a faluban sokan úgy érzik, hogy figyelmen kívül hagyják az érdekeiket, és nem vonták be a képviselőiket a döntésbe. A falu önkormányzata túl későn – január közepén – értesült a kerület terveiről, amit kész tényként közöltek velük. A regensburg-digital nevű oldal tudósított az ügyben összehívott falugyűlésről, ahol a kerületi ügyintéző egy nőnek azt mondta, nem tudja elűzni az illető félelmeit. „Most 44 éves vagyok. Soha nem sétáltam egyedül Regensburgban sötétben.” Ez aligha nyugtatta meg az itt élőket, akik féltik a faluban élők békéjét és biztonságát.

Volt, aki a menekültek nézőpontjából értékelte a helyzetet: „Képzeld el, hogy üldözés, háború és életveszélyes utazás után egy ilyen hajóba zsúfolnak be 200 másik emberrel együtt, kétágyas kabinokba, ahol nem lehet kinyitni az ablakokat. Munkavállalási tilalom alatt állnak, és félnek a kitoloncolástól.”

Múlt csütörtökön már az első menedékkérőket is megérkeztek hajóra, és tüntetés is volt a döntés ellen.

Tüntetés a menekültek elszállásolása ellen
Az AfD „Mikor van tele a csónak?” mottóval demonstrált a menekült elhelyezése ellen. A rendőrség szerint mintegy 90-en követték a jobboldali párt felhívását. Mintegy 100-an vettek részt az ellentüntetésen, amelynek mottója „Szívvel és elmével a gyűlöletbeszéd és az előítéletek ellen." A rendőrség szerint a tüntetések békések zajlottak. 

A németek kevesebb migránst szeretnének

A menedékkérők növekvő száma extravagáns intézkedésekre kényszeríti a németországi önkormányzatokat: 2022-ben 217 774-en nyújtottak be első kérelmet a Szövetségi Migrációs Hivatalhoz. A BILD am SONNTAG új INSA-felmérésében a megkérdezettek 51 százaléka szerint Németország túl sok menekültet fogadott be eddig. A válaszolók 33 százalka szerint megfelelő a menedékbefogadási arány, míg 11 százalék szerint túl kevesen érkeztek. Eközben Németországban számos helyen tiltakoznak a lakosok az arab világból érkező bevándorlók elhelyezése ellen. A mecklenburgi Upahl kapcsán lezajlott tüntetések után most Felső-Pfalzban (Bajorország) is tilzakoznak az itt élők. A rendőrség megerősített járőrszolgálatot ígér, mert csütörtök este már másodszor gyújtottak fel egy menekültsátrat a Bachtól 80 km-re levő Marklkofenben. 

Súlyosbodik a brüsszeli migránsválság, a város utcáit ellepték az illegális bevándorlók ezrei, akik rögtönzött sátrakban alszanak.

A Euronews beszámolója szerint az utcán élő tömegek arra várnak, hogy regisztrálják őket a túlterhelt belga bevándorlási rendszerben. A bevándorlók zöme Afganisztánból, Szíriából és a Szaharától délre fekvő afrikai országokból érkezett.

Sokan még ételhez és tiszta zuhanyzóhoz sem jutnak könnyen. Ez messze van attól, amit általában az Európai Unió szívének szokás nevezni – írják.

A  lap szerint a menedékkérők problémái könnyen súlyosbodhatnak, mivel

az uniós vezetők többsége, köztük Alexander De Croo belga miniszterelnök már inkább arról beszél, hogy miként állíthatják meg az Európába érkező embereket, és nem azzal a foglalkozik, hogy segíthetnének a már itt lévőkön.

A jövőben nem maradhatnak Nagy-Britanniában a határt illegálisan átlépő menedékkérők, és a brit kormány számszerű kvótát állapít meg azok számára is, akik törvényesen kérhetnek brit menedékjogot – mondta kedden Suella Braverman brit belügyminiszter.

Braverman a londoni alsóházban terjesztette elő az illegális bevándorlás szabályozásáról összeállított új törvénytervezetet. A miniszter egyelőre nem fedte fel teljes részletességében a készülő új jogszabályt. Kijelentette ugyanakkor: a jelenlegi brit menedékjogi törvények alapján világszerte százmillióan lennének jogosultak arra, hogy Nagy-Britanniában menedékjogot kérjenek.

Suella Braverman elmondta azt is, hogy három év alatt 500 százalékkal emelkedett az európai kontinensről csónakokkal brit területre átkelni próbálók száma. Hozzátette: nagy többségük, a 2021-es adatok alapján 74 százalékuk 40 évnél fiatalabb felnőtt férfi, „aki elég tehetős ahhoz, hogy több ezer fontot fizessen a bűnszervezeteknek az átkelésért”.

A belügyminiszter hangsúlyozta: Nagy-Britannia mindig készen állt a valóban segítségre szorulók befogadására. Az elmúlt öt évben csaknem 500 ezren leltek menedékre Nagy-Britanniában, közülük 160 ezren Ukrajnából érkeztek.

Ugyanakkor 2018 óta hozzávetőleg 85 ezren, közülük csak tavaly 45 ezren keltek át illegálisan a kontinensről csónakokkal, és mindegyikük előzőleg több olyan biztonságos országot is érintett, ahol menedékjogot kérhettek volna – mondta keddi parlamenti felszólalásában a brit belügyminiszter.

Hozzátette: elszállásolásuk és ellátásuk napi hatmillió fontba (2,6 milliárd forintba) kerül. Suella Braverman szerint az illegális bevándorlás nem szűnik meg addig, amíg London nem hozza a világ tudomására, hogy akik törvénysértő módon lépik át a brit határt, azokat a hatóságok őrizetbe veszik és rövid úton eltávolítják Nagy-Britanniából.

Az új törvény pontosan erről intézkedik majd – tette hozzá a brit belügyminiszter.

Elmondta: a jogszabály felső számszerű korlátot is szab arra, hogy Nagy-Britanniában hány menekült telepedhet le azok közül, akik biztonságos és törvényes úton érkeznek. Braverman szerint ezt a kvótát a parlament határozza majd meg, összhangban azzal, hogy a helyhatóságok hány embernek tudnak elszállásolást, közszolgáltatásokat és támogatást nyújtani.

Felszólalása után nem sokkal a londoni belügyi tárca részleteket tett közzé a készülő törvényből. A fő pontok közé tartozik, hogy kötelező lesz mindazoknak a kitoloncolása, akik biztonságos országok érintésével illegálisan érkeznek Nagy-Britanniába, és a belügyminiszternek személyes hatásköre lesz arra, hogy e jogszabályi kötelemnek érvényt szerezzen.

Ez alól csak a kísérő nélkül érkező gyerekek mentesülnek: őket 18 éves koruk előtt nem lehet kitoloncolni.

A készülő törvény alapján ugyanakkor azoknak, akik illegálisan érkeznek Nagy-Britanniába, véglegesen megtiltják, hogy valaha is visszatérjenek, menedékjogi kérelmük pedig automatikusan, külön elbírálás nélkül érvénytelennek minősül.

Ha az illegális bevándorlók hazája biztonságos országnak számít, akkor oda kell visszatérniük, ha nem, akkor más, biztonságos országba kell menniük. A tervezet külön megemlíti a biztonságos áttelepítési célországok között a közép-afrikai Ruandát, amelynek kormányával London nemrég megállapodást kötött a Nagy-Britanniából kitoloncolt illegális bevándorlók befogadásáról.

Az olasz hatóságok nem késtek a mentéssel, a hajótragédiát az embercsempészek okozták – hangoztatta Matteo Piantedosi belügyminiszter parlamenti felszólalásában, melyben a sok halottat követelő calabriai hajószerencsétlenség részleteiről számolt be kedden.

Matteo Piantedosi elmondta, hogy a február 26-án történt balesetben hetvenketten vesztették életüket, és nyolcvanan élték túl a hajószerencsétlenséget.

A Törökországból indult csoportban afganisztáni, pakisztáni, szíriai, szomáliai és palesztin személyek voltak. Három hajótöröttet – török és pakisztáni állampolgárokat – emberkereskedőként azonosítottak, és őrizetbe vettek.

Egy korábban szintén letartóztatott férfiről kiderült, hogy nem tartozott az emberkereskedők közé.

A belügyminiszter információi szerint a hajó már kétszáz méterre volt a szárazföldtől, amikor az emberkereskedők meglátták a parti fényeket, és azt hitték, a rendőrség várja őket. Ezért a viharos tengeren hirtelen manővert hajtottak végre, amitől a hajó homokpadra futott és kettétört.

Matteo Piantedosi hangsúlyozta, hogy a sajtóban megjelent értesülésekkel ellentétben nem kaptak előzetes értesítést a bajbajutott hajóról a Frontex európai határ- és partvédelmi ügynökség járőrrepülőgépétől. Hozzátette: az olasz hatóságok az eddigi gyakorlat szerint mindent megtettek az emberéletek mentése érdekében. Elutasította az ellenzéki pártok vádjait, miszerint késleltették volna a mentési műveleteket.

A belügyi tárca vezetője úgy vélte, a Giorgia Meloni vezetésével októberben felállt kormány visszahelyezte a migrációt az olasz és európai politikai agenda középpontjába. Kifejtette,

a Meloni-kormány azon dolgozik, hogy véget vessen a calabriaihoz hasonló tragédiáknak.

Megjegyezte, hogy a migráció egyik fő mozgatóerejének az illegális bevándorlást működtető bűnszervezetek számítanak.

Mint hozzátette, belügyminisztersége alatt, október utolsó hetétől a hatóságok az Olaszországhoz tartozó úgynevezett kutatási és mentési tengeri övezetben (Search and Rescue, SAR-zóna) több mint négyszáz esetben léptek fel, és több mint 24 ezer embert mentettek.

Giorgia Meloni miniszterelnök bejelentette, hogy csütörtökön a baleset helyszínén, Steccato di Cutróban tartják a kormányülést. Szombaton ugyanott a baloldali pártok és szervezetek, szakszervezetek tartanak demonstrációt az emberéletek mentése mellett.