Nem nyugszik a migránshelyzet Nyugat-Európában

Tavaly ismét nőtt az illegálisan érkező migránsok száma Németországban, akik számára újabb menekültszállásokat kell kialakítani. Ez  nem egyszerű feladat, az érintett településeken élők nem kérnek a migránsokból. Egy bajorországi falu lakói  már a korábban befogadott menekültektől is meg akarnak szabadulni, botrányos viselkedésük miatt lett belőlük elegük.

Hasonló okok miatt nem kérnek a migránsokból az 1600 lakosú Upahl és a 4200 lakosú Loitz polgárai.

Upahl városának 400 migránst kell befogadnia, és a döntés ellen 700 ember tüntetett szerdán a kerületi tanács előtt. Voltak, aki be akartak törni az ülélésterembe, ellenük a rendőröknek kellett intézkedni. A képviselők is hallották a dühös tiltakozás hangjait, de ennek ellenére a kerületi tanács képviselőinek többsége a rendkívüli ülésen megszavazta egy konténerfalu felépítését, ahol a migránsokat fogják elszállásolni. A többség elutasította az AfD kérelmét, hogy tartózkodjanak a szálláshely megépítésétől. A kapacitás 250 főre való korlátozására vonatkozó javaslatnak sem volt esélye.  

Loitz lakosai is radikális intézkedéseket követelnek. Például azt, hogy a polgármester zárja le a történelmi óváros kapuját annak mintájára, ahogy a középkorban tették, ha ellenség tűnt fel a városfalon kívül. Most az lenne a cél, hogy menedékkérők többé ne tudjanak bemenni a városközpontba. 

A közelmúltban ugyanis 36 migránst helyeztek el egy volt általános iskolában. A kiváltó ok, hogy a hírek szerint a migránsok szexuálisan zaklattak egy 12 éves lányt. A rendőrség szerint azonban erre nincs bizoníték. Az ügyben tartott közmeghallgatáson elszabadultak az indulatok. Egy 35 éves férfi középső ujját mutatta a körzeti ügyintéző-helyettesnek, és azonnal fel is jelentették a sértés miatt. A dühös felszólalóktól több esetben is a rendőröknek kellett elvenni a mikrofont. A rendőrség azt ígéri, hogy a szubjektív biztonságérzet erősítésére gyakrabban fog járőrözni az utcákon.

Változás látható Európa migrációs politikájában – vélik a szakértők a pénteken befejeződött EU-csúcs után. Néhány éve még kirekesztőnek számított az a politikus, aki a határok védelmét sürgette, most azonban maga az Európai Bizottság elnöke is kimondta: meg fogja erősíteni a külső határokat. Elemzők szerint ez is bizonyítja, hogy Brüsszel eddigi migrációs politikája megbukott – számolt be az M1 Híradó.

Migránsokkal teli csónak érkezik Lampedusa szigetéhez. Az olasz parti őrség indult a segítségükre. Először 40 embert, majd további 150 migránst vittek a szárazföldre – A felvétel a múlt héten készült, de folyamatosak az ehhez hasonló akciók. Idén már több mint 5 ezren, tavaly pedig százezren érkeztek Olaszországba a tengeri migrációs útvonalon.

De a Balkánon sem jobb a helyzet: a befogadóközpontok tele vannak, az incidensek pedig folyamatosak. Csak a magyar-szerb határnál idén már 10 ezernél is több bevándorlóval szemben kellett intézkedniük a hatóságoknak, és ez a szám napról-napra nő.

A helyzet szemmel láthatóan is egyre romlik. A csütörtökön kezdődő uniós csúcs egyik kiemelt témája a migráció volt.

„A nyomás nő, Európa jövője a határok védelmén múlik” – mondta Orbán Viktor egy internetes videóban a találkozót követően. A kormányfő úgy fogalmazott: szembe kellett nézni a helyzettel, és világosan ki kellett mondani, hogy Európa nagy veszélyben van, így sürgősen cselekedni kell.

„A kérdés most már csak az, hogy a bizottságban ülő brüsszeli bürokraták is megértik, hogy azonnal cselekedni kell. Például a Magyarországgal szembeni jogi eljárásokat fel kell függeszteni vagy vissza kell vonni, illetve támogatni kell a tagállamokat, köztük Magyarországot is, hogy kerítést építsenek, és megerősítsék a határvédelmüket. Ezen múlik Európa jövője” – fogalmazott a kormányfő.

Azzal, hogy a külső határokat meg kell erősíteni, ma már az uniós vezetők többsége is egyetért. Még az Európai Bizottság elnöke is erről beszélt.

„Meg fogjuk erősíteni a külső határainkat, hogy megakadályozzuk az illegális migrációt. Két projektet indítunk: hordozható és helyhez kötött infrastruktúrával látjuk el a hatóságokat autóktól a kamerákig, őrtornyoktól az elektromos megfigyelőrendszerekig” – mondta Ursula von der Leyen.

A nyugat-európai politikusok közül egyre többen mondják azt, amit a magyar kormány már évek óta! Vagyis, hogy kerítést kell telepíteni az unió külső határaira: az osztrák kancellár a határkerítések építése és azok uniós finanszírozása mellett érvelt.

„Nagy gondjaink vannak. Az illegális migráció ismét erősödik. Ennek megállítására intézkedésekre van szükség. Olyan intézkedésekre amelyek valóban működnek” – mondta Karl Nehammer.

Fordulat látható az EU migrációs politikájában – erről a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója beszélt az M1-en. Kiszelly Zoltán úgy látja: erre valószínűleg jó okuk van a brüsszeli vezetőknek, hiszen jövőre EP-választások lesznek.

„A migrációs kérdésben egy változást hajtanak végre, pontosan azért, hogy ezt a szavazói változást, az elégedetlenséget lekövessék, és jobban szerepeljenek a választáson. Tehát röviden, amit látunk most Brüsszelben, szerintem az nem szól másról, mint hogy rájöttek: ha továbbra is a nyitott kapuk politikáját folytatják, senki sem fog rájuk szavazni ’24-ben” – mondta a politológus.

Kiszelly Zoltán kiemelte, hogy Európában folyamatosan csökken a népesség, Brüsszelben és Berlinben ezért úgy gondolják: migránsokkal kell pótolni például a munkaerőhiányt. A szakértő úgy látja: a magyar kormány ezzel szemben a határok védelmét és a családok gyermekvállalását szorgalmazza.

Az EU menekültügyi rendszere összeomlott – jelentette ki Karl Nehammer osztrák kancellár a német Die Weltnek adott interjúban. A kancellár kifejtette: sokkal határozottabb lépéseket és konkrét összegeket akar látni az unió külső határainak védelmére, különben nem írja alá a csütörtökön és pénteken tartandó migrációs EU-csúcstalálkozó zárónyilatkozatát.„Az üres szavak most már nem elegendőek” – idézte Karl Nehammert a Die Welt című német lap szerdai száma. Az osztrák kancellár a kifejtette:

amennyiben Brüsszel nem tesz „konkrét lépéseket” az Európába érkező migránsáradat megfékezésére és a külső védelmi vonalak megerősítésére, Ausztria „nem tudja támogatni” a soron következő migrációs csúcstalálkozó zárónyilatkozatát.

Ausztria és hét másik uniós tagállam közös levélben kért több és hatékonyabb, az unió által finanszírozott intézkedést a külső határok megerősítésére. A levélben kitértek az adott országban jogtalanul tartózkodó személyek kitoloncolásának felgyorsítására és új befogadói megállapodások megkötésére harmadik – főként észak-afrikai és közel-keleti – országokkal.

Továbbra is megoldatlan a védőkerítések finanszírozása

A Die Welt cikkében kitérnek arra, hogy a már megépített határvédelmi kerítések vonatkozásában Ausztria – Magyarországhoz hasonlóan – Brüsszeltől várja az elvégzett munkák utólagos finanszírozását.

Ezt az elképzelést támogatja például Dánia, Észtország, Lettország és Litvánia, ezzel szemben Németország, Hollandia és Franciaország ellenzi.

Az EU Bizottság nemrég elutasította a kerítés utófinanszírozására vonatkozó osztrák–magyar–horvát–szlovén kérést, helyette újabb határvédelmi intézkedések – például térfigyelő kamerák telepítése – finanszírozását ajánlották fel.

Cipruson és Görögországban az összeomlás szélén a bevándorlási rendszer

Az Európai Bizottság adatai szerint 2022-ben az előző évhez képest közel 50 százalékkal, 924 ezerre nőtt a benyújtott menedékkérelmek száma. A legtöbb kérelmet Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Ausztriában nyújtották be a bevándorlók.

A lakosság számához viszonyítva Cipruson, Ausztriában és Görögországban különösen nagy terhet kell elviselnie a menedékkérelmi rendszernek.

Ezek tehermentesítése érdekében gyorsabban és határozottabban kell végrehajtani a tartózkodási joggal nem rendelkező személyek hazájukba történő visszatoloncolását.

A Brüsszel által kialakított rendszer a harmadik országokkal való együttműködés terén is súlyos hiányosságokat szenved. Az osztrák javaslat szerint a vízumok kiadásának szigorításával nyomást lehetne gyakorolni azokra az országokra, amelyek nem akarják visszafogadni állampolgáraikat.