Magyarország még csak tárgyalni sem hajlandó az esetleges gázembargóról

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az energiaügyekkel foglalkozó európai uniós tagállami miniszterek ülésére érkezve arról számolt be, hogy világos mandátummal vesz részt a találkozón, eszerint a kormány még csak tárgyalni sem hajlandó a gázembargóról, mivel hazánkban ez „gyakorlatilag a gazdaság és az ország működőképtelenségét jelentené”.

Elmondta, hogy a tanácskozáson szó lesz közös beszerzési platformok létrehozásáról is. „Nekünk azzal semmi bajunk, ha az Európai Unió újabb gázforrások után néz, de az ebben való részvétel kizárólag önkéntes lehet, semmifajta kötelességet beszerzés tekintetében a tagállamokra róni nem lehet” - húzta alá.

Szijjártó Péter ezt követően kitért arra is, hogy jelenleg súlyos technikai problémákat jeleznek az Oroszországból Nyugat-Európába irányuló földgázszállítási útvonalakon. Mint közölte, ezzel kapcsolatban Magyarország azt várja el az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja ki, ezt valóban az okozza-e, hogy nem érkeztek vissza Kanadából a vezetékrendszer üzemeltetéséhez szükséges, korábban karbantartásra küldött eszközök.

„Ha ez igaz, akkor valamifajta intézkedéseket várunk el az Európai Bizottságtól annak érdekében, hogy az európai földgázellátás ne kerüljön rövid távon válságba” - mondta.

A miniszter kiemelte: látható, hogy Nyugat-Európában már több országban nemzeti vészhelyzetet kellett kihirdetni.

„A szomszédságunkban zajló háború és az annak nyomán kivetett szankciók nagyon komoly áremelkedést okoztak az európai energiapiacon, majd második lépésként nagyon komoly mennyiségi probléma is előállt, aztán ez belekerült egy ördögi körbe, és a mennyiségi kihívások újabb áremelkedést jelentettek” - mutatott rá.

Végül pedig közölte, hogy a gáztárolás kapcsán az EU által előírt kötelező mennyiségnek Magyarország már most a háromnegyedénél jár.
 Magyarország energiaellátása továbbra is biztonságban van, az európai vezetékrendszer működési problémái miatt az Oroszországból várt földgáz 88 százaléka érkezik hazánkba jelenleg, de a kieső mennyiséget kompenzálni fogják - közölte ugyancsak  kedden a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető Alekszandr Novak energiaügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettessel beszélt telefonon, és ezt követően arról számolt be, hogy az elmúlt napokban jelentősen csökkent a nyugat-európai gázszállítások mennyisége, ugyanis a szankciók miatt nem érkeztek vissza a vezetékrendszer üzemeltetéséhez szükséges, korábban karbantartásra küldött eszközök.

Tájékoztatása szerint Magyarországra ezekben a napokban a várt orosz gázmennyiség 88 százaléka érkezik be, napi 12 millió köbméter helyett nagyjából 10,6 millió köbméter, ami az ellátásbiztonság szempontjából még nem jelent problémát.

Kiemelte, hogy a déli irányú szállítás teljesen zavartalan, naponta 9,4 millió köbméternyi gáz érkezik Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül, az Ausztria felőli útvonalon azonban kisebb mértékű visszaesés volt az említett technikai problémák miatt.

Szijjártó Péter elmondta, Alekszandr Novak biztosította afelől, hogy a mostani hiányos szállításokat a Gazprom orosz energetikai vállalat a szerződéseknek megfelelően teljesíteni fogja. Ezzel kapcsolatban pedig a magyar kormány azt kérte, hogy a kieső mennyiséget a déli szállítási útvonalon keresztül pótolják majd, amiről technikai szintű egyeztetések kezdődnek.

„Nagy biztonságot ad nekünk a déli szállítási útvonal, ahonnan teljes egészében megérkezik a földgáz” - szögezte le, hozzátéve, hogy a hosszútávú gázvásárlási megállapodás tavalyi aláírása ismételten bebizonyította az értelmét.

A tárca közleményében emlékeztet: a külügyminiszter a  tegnapi nap folyamán arra is felhívta a figyelmet, hogy a Török Áramlat vezetéken előre egyeztetett módon, a napokban karbantartás miatt nincs forgalmazás.

Filozófiai-ideológiai viták helyett pragmatizmusra és józanságra van szükség az energiaellátás biztonságának kérdésében - szögezte le Szijjártó Péter.

Sajnos ma a biztonságos energiaellátás a legfontosabb kérdés a nemzetközi politika napirendjén, a téma azonban „abszolút túlpolitizálttá és túlideologizálttá vált”.

Felszólalásában hangsúlyozta: ennek fizikai és matematikai kérdésnek kellene lennie, a források és szállítási útvonalak, illetve a szükséglet kiszámítása tekintetében. „Ideológiai megfogalmazásokkal, nyilatkozatokkal a házakat fűteni nem lehet, főzni nem lehet, ideológiai nyilatkozatokkal nem lehet a gazdaságokat működtetni” - fogalmazott.

Aláhúzta: a legfontosabb feladat a visszatérés a normalitáshoz, a pragmatizmushoz és a józan észhez ebben az ügyben.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy történelmi és földrajzi szempontok határozzák meg az energiaforrásokhoz való hozzáférést, a nemzeti energiamix megváltoztatásához pedig az infrastruktúra fejlesztésére, beruházásokra van szükség. Miközben szerinte jelenleg „a vita kizárólag arról szól, hogy hogyan szabaduljunk meg az orosz energiahordozóktól, arról nem zajlik pragmatikus párbeszéd, hogy miként pótoljuk azokat”. 

Kijelentette, hogy a kormány nem fog beleegyezni az orosz földgázimport bármiféle szankcionálásába, ugyanis hazánk a szükséglete mintegy 85 százalékát oroszországi forrásból fedezi, méghozzá nem „pusztán szórakozásból”, hanem a földrajzi és infrastrukturális adottságok miatt.

Rámutatott, hogy Magyarország egyértelműen elkötelezett a diverzifikáció, például a kaszpi-tengeri gáz esetleges bevonása mellett, de erre csak a kitermelés és a transzanatóliai csővezeték kapacitásának bővítése nyomán kerülhet sor, amihez komoly beruházások kellenek.

„Azerbajdzsán jó lehetőség, az azeri földgázt a jövőben majd számításba tudjuk venni, de ez csak akkor reális, ha a Kaszpi-térségből Európa középső felébe haladó szállítási útvonalakat fejleszteni fogják, ehhez európai uniós forrásokra, elköteleződésre és programokra van szükség” - mondta.

A miniszter figyelmeztetett: „ahelyett, hogy nyomást gyakorolnának az orosz energiaforrásoktól függő országokra, hogy szabaduljanak meg ettől, nekünk, az Európai Unióban arról kellene gondolkoznunk, hogy hogyan vonjunk be újabb forrásokat az energiamixünkbe”.

„Az nem elegendő Brüsszel részéről, ha csak azt mondják, hogy szabaduljunk meg az orosz energiahordozóktól, mert ha megszabadulunk tőlük, akkor mi lesz másnap? Hogyan fűtünk, hogyan főzünk, hogyan működtetjük a gazdaságunkat?” - tette fel a kérdést.

Közölte, a szavak és a tettek nincsenek összhangban, s erre példaként a Nabucco és a Déli Áramlat gázvezeték ellehetetlenülését, a fekete-tengeri gázmezők kitermelésének csúszását hozta fel.

Leszögezte, hogy Magyarország nem fogja feladni jelenlegi energiaellátási rendszerét, ha az megnövekedett árakat eredményezne az emberek számára, ugyanis ezek óriási kihatással vannak az életkörülményekre és a gazdaság versenyképességére.