Mit gondol egy román politikus az ukrajnai fegyverszállításról?

Sorin Grindeanu román miniszterelnök-helyettes szerint az Ukrajnával több mint 600 kilométeres közös határszakasszal rendelkező Romániának elsősorban a saját állampolgárainak biztonságát kell szem előtt tartania, ezért nem szabad elhamarkodottan dönteni a fegyverszállításról, meg kell várni a védelmi tárca szakértőinek helyzetértékelését. Erről írt a Főtér hírportál. A politikus azt is megjegyezte, hogy lehet hangzatos nyilatkozatokat tenni a témában, amelyeket aztán néhány nap múlva a tények megcáfolnak, azonban a szakértőkre kell bízni a helyzet megítélését.

Románia teljes mértékben szolidaritást vállal az Oroszország által megtámadott Ukrajnával, ám ettől még nem kell fejetlenül dönteni olyan súlyosságú kérdésekben, mint a fegyverszállítás – nyilatkozta Sorin Grindenau román közlekedési miniszter, aki egyúttal miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betölt a bukaresti kabinetben – írja a Főtér. Az erdélyi magyar hírportál beszámolója szerint Grindeanu, aki korábban miniszterelnökként is tevékenykedett, hétfőn este figyelmeztetett:

lehet hangzatos nyilatkozatokat tenni a témában, amelyeket aztán néhány nap múlva a tények megcáfolnak, azonban a szakértőkre kell bízni a helyzet megítélését.

A miniszter elmondta: megbízták a védelmi minisztériumot, hogy állítson össze egy elemzést a témában, így meg kell várni a szakértők álláspontját, és az alapján kell meghozni a döntést. Arra a felvetésre, hogy a romániai illetékesek ódzkodnak véleményt nyilvánítani a fegyverszállítás témájában, megjegyezte:

igaz, hogy Románia a NATO és az Európai Unió tagja, de emellett elsősorban a saját állampolgárainak biztonságára kell vigyáznia, márpedig az ország rendelkezik a két szövetség tagjai közül a leghosszabb, több mint 600 kilométeres közös határszakasszal Ukrajnával.

Ez a tény mindenképpen megkívánja a helyzet alapos kielemzését, a döntést pedig rövid úton, számottevő vita nélkül hozzák majd meg. Grindenau megjegyezte, hogy a fegyverszállításokról nem a politikusok dolga nyilatkozni, meg kell várni a védelmi tárca szakértőinek helyzetértékelését.

A portál felidézi, hogy korábban Nicolae Ciucă miniszterelnök is óvatosan fogalmazott, amikor a témában azt állította: Románia megvizsgálja Ukrajna fegyverszállításra vonatkozó kérését. Hozzáfűzték, Románia eddig egyéb segélyek mellett lőszert és golyóálló mellényeket szállított Ukrajnának, Moszkva viszont éppen néhány napja vádolta meg azzal Bukarestet, hogy a Romániába érkező ukrán mezőgazdasági termékeket szállító eszközök a kirakodás után fegyverekkel megrakodva érkeznek vissza Ukrajnába.

Kijevben tett hivatalos látogatást kedden Nicolae Ciuca román miniszterelnök, aki az Ukrajnának nyújtott román támogatás bővítésének lehetőségeiről folytatott megbeszélést Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – közölte a román kormány sajtóirodája.

A román kormányfő, akit Marcel Ciolacu képviselőházi elnök és Bogdan Aurescu külügyminiszter is elkísért, az ukrán főváros közelében található Borodjankát, és Irpinyt is felkereste. Ciuca leszögezte: Románia határozottan elítéli az Ukrajna elleni illegális, indokolatlan és ki nem provokált orosz inváziót, a civilek ellen elkövetett atrocitásokat, és a mérhetetlen pusztítást. Felidézte: Bukarest önkéntes anyagi támogatással járult hozzá ahhoz, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság szakértői kivizsgálhassák az Ukrajnában elkövetett bűncselekményeket és felelősségre vonják az elkövetőket.

A bukaresti közlemény szerint a román kormányfő kijevi vendéglátóinak beszámolt arról, hogy a háború kezdete óta 820 ezer ukrán menekült érkezett Romániába, az országban maradóknak pedig Bukarest védelmet, munkavállalási lehetőséget, ingyenes szállítást, egészségügyi ellátást biztosít. Az országban kialakított humanitárius logisztikai központ 32 nemzetközi segélyszállítmány 163 teherautójának Ukrajnába juttatását szervezte meg.

A román küldöttség Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel és Ruszlan Stefancsukkal, a kijevi parlament elnökével is találkozott. Megbeszéléseiken egyebek mellett az ukrán gabona- és élelmiszerexport új, Románián keresztül vezető útvonalainak bővítéséről tárgyaltak. Románia április 5-től kezdődően liberalizálta a közúti áruszállítást az ukrán fuvarozók számára és bővíti a konstancai kikötő áruforgalmi kapacitásait. A felek egyetértettek abban is, hogy új határátkelőhelyeket kell nyitni a két ország között.

Hollandia kétszáz katonával akar részt venni a NATO Romániában létesítendő harccsoportjában – tudatta csütörtökön a bukaresti védelmi minisztérium (MAPN).

A felajánlásról szóló okiratot Roelof van Ees, Hollandia bukaresti nagykövete adta át Vasile Dincu román védelmi miniszternek. A találkozón az orosz-ukrán háború kapcsán mindkét fél kifejezte együttműködési készségét az európai béke és biztonság helyreállítására és a „partneri” Ukrajna támogatására.

Dincu méltatta a holland katonák szerepvállalását azon az amerikai-román közös szervezésű, Rapid Falcon 22 elnevezésű nemzetközi hadgyakorlaton, amelyet március elején rendeztek több dobrudzsai helyszínen (Romániának a Duna és a Fekete-tenger által határolt keleti térségében).

A hivatalos bejelentést megelőzően a román lapok a New York-i székhelyű Aviation Analysis című lap értesülésére alapozva már megírták, hogy Hollandia annak a 11. légideszant dandárnak az ejtőernyőseivel vesz részt a NATO francia parancsnokság alatt Romániában felállítandó harccsoportjában, amely a Rapid Falcon 22 hadgyakorlaton is részt vett.

Az amerikai lap szerint a holland katonák küldetése elvileg egy évre szól,

és nyáron foglalják el új állomáshelyüket az erdélyi Nagysinken, ahol korában is jártak terepszemlén. Egy 85 tagú csapat várhatóan már májusban megérkezik, hogy előkészítse a tábort.

Vasile Dincu román védelmi miniszter korábban azt mondta: jelenleg csaknem négyezer külföldi (amerikai, francia, belga, német és olasz) katona van Romániában, ha pedig (a balti országok és Lengyelország után) Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában is megalakulnak a márciusi NATO-csúcson bejelentett új harccsoportok, az már nem rotációs rendszerű küldetést jelent, hanem a NATO keleti szárnyának tartós megerősítését eredményezi, és ezáltal mintegy ötezerre emelkedik a Romániában állomásozó külföldi katonák száma.