A NATO-nak nem célja a vezetés leváltása Oroszországban

A NATO-nak nem célja a vezetés leváltása Oroszországban - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár az ukrajnai háborúval kapcsolatban abban az interjúban, amelyet vasárnap este adott az ARD német televíziónak.

Kijelentette, hogy a demokráciának, a szabadságnak és a jogállamiságnak “mindenhol van jövője”, de az egyes országokban a népnek magának kell megküzdenie a szabadságért.

A Nyugatnak szerinte az a feladata, hogy garanciákat nyújtson arra: nem sértik meg az egyes országok függetlenségét és területi egységét.

Scholz hozzátette, hogy meggyőződése szerint az oroszországi rendszerváltás Joe Biden amerikai elnöknek sem célkitűzése. Biden előző nap Varsóban Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva kijelentette, hogy “az az ember nem maradhat hatalmon”, de később a Fehér Ház egyik tisztségviselője pontosította nyilatkozatát, amellyel szerinte “az elnök azt akarta kifejezni, hogy nem szabad, hogy Putyin hatalmat gyakoroljon szomszédai és a régió felett”, és “nem beszélt Putyin hatalmon maradásáról Oroszországban, vagy rezsimváltásról”.

Scholz az interjúban azt is megerősítette, hogy Németországban izraeli légvédelmi rendszer beszerzését mérlegelik. Vasárnapi lapértesülés szerint Berlin a Nyíl-3 nevű rakétarendszert vásárolhatja meg, amelyet az Israeli Aerospace Industries és az amerikai Boeing fejlesztett a több ezer kilométeres távolságra fekvő célpontokra nagy pontossággal lecsapó rakéták elleni védekezésre.

A kancellár az orosz energiától való függetlenségre is kitért. Kiemelte, hogy ennek növelése az energiaköltségek megemelkedésével is jár, és fontos, hogy minél gyorsabb haladást érjenek el az áttérésben a megújuló energiaforrásokra. Egyúttal visszautasította azt a bírálatot, hogy importjával Németország közvetve bekapcsolódik az Ukrajna elleni orosz háború finanszírozásába. A nemzetközi szankciók miatt Moszkva semmit nem tud kezdeni a számláira befutó pénzzel – hangoztatta.

Olaf Scholz megerősítette, hogy Németország mindent megtesz Ukrajna támogatására. Ismét figyelmeztette ugyanakkor Oroszországot, hogy vegyi vagy biológiai fegyverek bevetésének rendkívül súlyos következményei lennének.

„A szankcióknak nem szabad jobban sújtaniuk az európai államokat, mint az orosz vezetést” – fogalmazott Scholz a német szövetségi parlamentben (Bundestag) korábban elmondott beszédében.

A kancellár leszögezte: bár a háború rengeteg szenvedést hoz Ukrajnának, Vlagyimir Putyin orosz elnök a saját országa jövőjét is lerombolja vele.

„Azt már látjuk, hogy a szankciók működnek. És ez csak a kezdet, mert folyamatosan szigorítunk az intézkedéseken” – mondta Scholz.

Jóllehet, hangsúlyozta, hogy Kijev számíthat Németország segítségére, megismételte: Berlin nem támogatja az ukránok által szorgalmazott repüléstilalmi zóna bevezetését Ukrajna fölött, és csapatokat sem küld Ukrajnába az orosz erők ellen. „A NATO nem száll be a háborúba” – jelentette ki.

„Nyolc évtizeden át sikerrel kerültük el a háborút Európában, ennek így kell maradnia” – tette hozzá.

Mindazonáltal elmondta, hogy Ukrajna számíthat Berlin segítségére, és példaként említette az Ukrajnának nyújtott német pénzügyi segélyt, a katonai szállítmányokat, valamint az Oroszországot sújtó kemény szankciókat is.

Hozzátette azt is, hogy már több, mint 230 ezer ukrán menekültet fogadtak be. „Világos, hogy szeretettel látjuk a menekülteket” – fogalmazott, egyúttal méltatta az emberek „soha nem látott szolidaritását” a menekültekkel.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy kormánya nem támogatja az orosz kőolaj, szén és földgáz bojkottját, és hozzátette, hogy Németország keresi a módját, hogy lerázza magáról az orosz energiafüggőséget, egyebek között új beszállítók felkutatásával és megújuló energiaforrások használatával.

Ha túl hirtelen állnának le az orosz termékek behozatalával, egész iparágak kerülnének veszélybe, és rengetegen veszítenék el állásukat – jelentette ki a német kancellár.