Kemenesi Gábor elképesztő kutatási eredményt osztott meg, így terjed az Omikron
Egy kutatócsoport a világ második legerősebb szuperszámítógépének segítségével modellezte a koronavírus aeroszolos terjedését. Megdöbbentő eredményre jutottak.
„Hogyan néz ki egy vírus? Miként tud utazni egy vízcseppben, hogyan néz ki, amikor ,aeroszol’ útján terjed? Sokakban felmerült kérdésekre ad választ az az 50 kutató, aki egy szuperszámítógép segítségével virtuálisan modellezte mindezt. Ehhez 1,3 milliárd atomból készítettek nagyon látványos vizualizációs elemeket.” – írja közösségi oldalán Kemenesi Gábor virológus, aki meg is osztotta a New York Times-ban publikált anyagot. A látványos képekért kattints IDE!
Kemenesi Gábor virológus
Most először készítették el egy vízcseppben szálló koronavírus atomi szintű szimulációját a kutatók. Az 50 szakemberből álló csoport a világ második legerősebb szuperszámítógépét hívta ehhez segítségül. A feladat nem volt egyszerű: a gép 1,3 milliárd atomot tudott összeállítani, azok mozgását pedig a másodperc milliomod része alatt követni – olvasható a Kemenesi által megosztott cikkben.
A modellezés bepillantást engedett abba, hogyan éli túl a vírust a szabad levegőn, miközben átterjed egy új gazdaszervezetre.
A járvány kezdetén sok tudós úgy vélte, a vírus terjedésének nagy részét köhögés és tüsszentéscseppek tették lehetővé. Csakhogy ezek a cseppek néhány métert képesek megtenni, mielőtt a padlóra hullottak.
Képünk illusztráció Fotó: Pixabay.com
Ugyanakor az epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a Covid-19-betegek sokkal nagyobb távolságból is megfertőzhetnek másokat. A vírus terjedéséhez még az is elég volt, ha valaki maszk nélkül beszélt egy rosszul szellőző helyiségben, például bárban vagy tanteremben.
Mindebből az következett, hogy a kórokozó fontos hordozói az úgynevezett aeroszolok, melyek bizonyos esetekben olyan kicsik, hogy csak egyetlen vírus fér el bennük. Kis méretük révén pedig az aeroszolok órákig képesek sodródni a levegőben.
Mivel a vírusok nem képesek végtelen ideig életben maradni az aeroszolokban, a kutatók annak eredtek a nyomába, hogy vajon hogy tud életképesen terjedni a koronavírus emberről emberre.
A kutatók 300 millió virtuális atomból létrehozták a SARS-CoV-2 néven ismert koronavírus modelljét, majd egymilliárd atom felhasználásával egy negyed mikrométer átmérőjű virtuális aeroszolcseppet alkottak. Utóbbi nem tiszta víz, hanem mély, nyákos tüdőfolyadékot és felületaktív anyagokat is tartalmaz.
Dr. Rommie Amaro, a Kaliforniai Egyetem biológusa, a San Diego-i Egyetem biológusa és kollégái tanúi voltak, ahogy a modell megmutatja a vírusok túlélését az aeroszolokban. A negatív töltésű nyákok ugyanis vonzották a pozitív töltésű tüskefehérjéket. A bioklógus szerint a nyákok pajzsként működnek, s ha a vírus túl közel kerül az aeroszol felszínéhez, a nyálkák visszanyomják azokat, hogy ne érje a vírust a számára végzetes levegő.
Képünk illusztráció Fotó: Pixabay
Ez a felfedezés segíthet megmagyarázni, hogy a Delta-változat hogyan terjedt el ennyire. A Delta tüskeproteinjei ugyanis pozitívabb töltéssel rendelkeznek, mint a koronavírus korábbi változatai. Ennek eredményeként a nyálkák szorosabban összerendeződnek körülöttük és még erőtelejsebbe pajzsként viselkednek.
Ami pedig az Omikronnal kapcsolatos korai megállapításokat illeti, dr. Amaro már lát egy fontos jellemzőt: „Még pozitívabban töltődik” – idézte a New York Times a szakembert.
Mivel az Omikron tüskeproteinjei még pozitívabb töltésűek, mint a Deltáé, jobb nyálkapajzsot építhet ki az aeroszolokban. És ez hozzájárulhat a fertőzőképesség növekedéséhez...
Még egy meglepő feldezést tettek
Az egyik szimulált koronavírus felnyitott egy tüskefehérjét, ami meglepte a tudósokat. „A Delta változat sokkal könnyebben nyílik, mint az általunk szimulált eredeti törzs” – idézte a New York Times dr. Amarót, aki kollégáival azt tervezi, hogy legközelebb egy Omikron-változatot modelleznek, és megfigyelik, hogyan viselkedik az aeroszolban.
