Mitől szelíd és mitől vad egy gesztenye?

A vadgesztenye is korábban kezdett el idén hullani a fákról és a szelídgesztenyét is októberben kezdik el sok helyen árusítani. De mi is a különbség a két gesztenye között? Miért nem lehet megenni a vadgesztenyét és mitől jó egy szelídgesztenye? Íme a válaszok!

Ezt érdemes tudni a vadgesztenyéről

A vadgesztenye a görög szigetvilágban őshonos és török közvetítéssel terjedt el Európában. Akár 30-35 méter magasra is megnőhet. Jól bírja a szárazságot, valamint a városi, szennyezettebb levegőt is. Virága tavasszal nyílik, ősszel a lombozata megsárgul, majd barna színű lesz, a termése is ekkor érik be. A kemény, feszes gesztenyeszemek kiválóan alkalmasak

•  játékra, 
• dekorációra, 
• kreatív ötletek megvalósítására, 

emellett a vadgesztenyét a 19. században festékként, szennytisztítóként használták, napjainkban pedig a gyógyszeripar használja fel óriási mennyiségben a virágát, kérgét, levelét. A magban lévő eszcin ugyanis jótékony hatással van az erekre, különösen a vénákra, éppen ezért gyakran alkalmazzák visszérbántalmak, lábszárfekély és vérkeringési zavarok esetén. De akkor miért nem lehet megenni?

Ezért nem ehető a vadgesztenye

Mert a vadgesztenye termése mérgező. Mivel a vadgesztenye nem a gesztenyefélék családjába, hanem a szappanfafélék családjába tartozik (bokrétafának és lógesztenyefának is hívnak), nem alkalmas fogyasztásra, lenyelve hányingert, hányást okoz és főleg a gyerekekre és a kutyákra jelent veszélyt. A növény leveléből, kérgéből sem érdemes házilag semmit készíteni!

Ezt érdemes tudni a szelídgesztenyéről

A szelídgesztenye névrokonánál jóval magasabbra, akár 50 méteresre is megnőhet, igaz, ez évszázadokig tarthat és akár 1000 évig is elél egy ilyen növény. Viszonylag idősen, 15-20 évesen terem először. A termése, amit a vadgesztenyéhez hasonlóan egy szúrós burok véd, a levélből alakul ki és ehető, sőt, a keményítőtartalma miatt tápláló is. Ezen kívül rengeteg ásványi anyag található benne, többek között kálium, magnézium, foszfor és réz is. A gyümölcs vitaminokban is gazdag (B1, B2, B6, C és E-vitamin is van benne) ezért a gyógyászatban is használják, többek között érrendszeri betegségeket kezelne vele, de a csontritkulást is segít megelőzni. Szelídgesztenyefa azonban nem terem minden sarkon. Magyarországon a Duna-kanyarban Nagymaros körzetében, a Nyugat-Dunántúlon Zala, Vas és Somogy megyében, valamint Pécs környékén jellemző- olvasható a szupermenta.hu-n

Így lehet a két gesztenyét megkülönböztetni egymástól

A szelídgesztenyét a vad és ehetetlen társától a burka (kupacsa ) alapján lehet a legkönnyebben megkülönböztetni: a szelídgesztenyéé sokkal sűrűbb tüskéjű és világoszöld színű. A másik nagy segítség a növények virága: a szelídgesztenyefa nyáron hozza barkás virágait, a vadgesztenye pedig tavasszal.

Milyen a jó szelídgesztenye?

A boltokban, piacokon -ha lehet- ne a hálós kiszerelést, hanem a súlyra vehetőt keressük. Egyesével nyomkodjuk meg a terméseket és csak a keményeket tegyük a kosárba. Amelyik héját be tudjuk nyomni, már biztos nem jó, valószínűleg már penészes belül. Az ideális szelídgesztenye fényes felületű, nem kotyog ha megrázzuk, a felülete sima, barna és olajos tapintású, nincs rajta apró, kártevő vájta lyuk vagy repedés. A másik teszt, amin jó, ha megfelel az áru, a szaglásvizsgálat: állott dohos szagú termékért ne fizessünk. Hazaérve felhasználásig tartsuk hűvös helyen, de semmiképp ne zacskóban.