MEDICINA
Rengeteg embert vonzanak a nyári zenei fesztiválok, a szórakoztató programok közepette azonban érdemes odafigyelni a hallásunk egészségére is.
Az Egészségügyi Világszervezet felmérései szerint napjainkban a hallószerv a leggyakrabban károsodásnak kitett érzékszervünk. Hazánkban hozzávetőlegesen a felnőtt lakosság 10%-át érinti ez a probléma valamilyen formában, az elsődleges okok között a túl nagy zaj szerepel - írja a Fanny magazin.
Mi történhet?
A fülünk sosem pihen, mindenhol és minden helyzetben éri valamennyi zaj, a fesztiválidőszak pedig kifejezetten nagy kockázatot jelent számára. A hangerő ilyenkor nemhogy az ingerküszöb közelébe, de még annál is feljebb ér. Emiatt a koncertek között, után, és másnap reggel is tapasztalhatunk fülzúgást, csengést, sípolást, tompább hallást, átmeneti halláscsökkenést. A hangos zenés közegben 5 perc is elég lehet ahhoz, hogy károsodás történjen, a szabadtéri koncerteken ráadásul a szálló por is irritálhatja ezt a szervet.
Mennyi az annyi?
Hallásküszöbünk nagyjából 80-90 decibel értéken mozog (ez például a többsávos forgalmas út vagy a metrón érzékelhető zaj szintje), egy koncerten ezzel szemben átlagosan 100-110 decibellel kell megküzdenie a fülünknek. Ilyen zajforrásban néhány perc alatt megérkezhetnek a kellemetlen tüneteket, amik több napig is fennmaradhatnak. Ahhoz, hogy elkerüljük a fül túlterhelődését, 80-85 decibeles érték felett tudatos magatartás, és valamilyen védőeszköz használata a javasolt.
Erre figyeljünk!
Egy több napos fesztiválon a fülünket folyamatosan erős lármának tesszük ki, mindezt ajánlott ellensúlyozni. Például próbáljunk meg távolabb állni a hangfalaktól, és tartsunk szünetet két koncert között. Ilyenkor sétáljunk egyet, menjünk messzebb a zajforrásoktól, keressünk olyan nyugodt helyet, ahol megpihenhet a hallószervünk. Egyre elterjedtebbek és népszerűbbek a hallásvédő, zajszűrő funkcióval ellátott füldugók, fejhallgatók, amelyek a tévhitekkel ellentétben nem veszik el a zenei élményt, sem a szórakozás minőségét. Sajnos a legtöbben ezekhez már meglévő károsodás esetén nyúlnak, ám jobb lenne megelőzés céljából beszerezni őket. Az odafigyelés és tudatosság azért ennyire kulcsfontosságú, mert a halláskárosodás visszafordíthatatlan folyamat, kialakult ártalom esetén már csak a hallókészülék segíthet. Ha a kellemetlen tüneteket rendszeresen tapasztaljuk, mielőbb keressünk fel szakembert.
A gyerekekre fokozottan vigyázzunk
Mindannyian találkoztunk már azzal a jelenséggel, amikor erős hang hatására megijed, majd sírni kezd egy picit gyerek. Az óvósás- és iskoláskorú fiatalok hallása még nagyon érzékeny és sérülékeny, számukra a 75 decibel az ideális hangmérték, ezért érdemes beszerezni olyan zajtompító fülvédő eszközt, ami óvja a hallásukat. Fordítsunk figyelmet arra is, hogy ki tudja pihenni a hallószervük a külső ingereket. Ez azért is lényeges, mert a gyermekkori halláskárosodás az idegrendszerre is kihat: következtében elmaradhat a nyelvi fejlődés, ezáltal tanulási nehézségek jelentkezhetnek, és a szociális kapcsolódások is csorbulhatnak.
Így működik
A hang a fülkagylóból a hallójáraton és dobhártyán át jut el a kengyelig és a kengyelizomig, aminek védőfunkciója is van: erős zaj hatására összébbhúzódik. Hallani azért hallunk, mert ez az izom megmozgatja a belső fülben található folyadékot, ezzel együtt az érzékelő szőrsejteket, amik elektromos jelzéssé alakítják a hanghullámokat, majd a hallóidegen át továbbítják az agyba információként. Halláskárosodás a külső, a középső és a belső fül ártalma miatt is bekövetkezhet. Három csoportja van: vezetéses, idegi, és a kettő kombinációja, a kevert típusú halláscsökkenés. Zajártalom során a belső fülben található szőrsejtek sérülnek vagy elhalnak, ezt rontja a hallást, hosszútávon hallásvesztésig is vezethet.
Szöveg: Légrádi Júlia
Ripost hírek
