tóth gabi
Hétvégén megint jön a sokak által gyűlölt tavaszi óraátállítás, ami után hetekig kimerültebb, nyűgösebb az ember, és a pokolra kívánja az egészet. De miért borít ki mindenkit ennyire az az egy órácska? Ennek jártunk utána.
A nyári időszámításra átállást szinte mindenki utálja, hiszen ilyenkor egy órával kevesebbet alhatunk, és sokan úgy vélik, emiatt vagyunk utána hetekig kimerültek. Azonban ennél jóval összetettebb az állandó fáradtság oka, az óraátállítás ugyanis alapjaiban rengeti meg az alvási ciklusunkat, és az agyunk keményen dolgozik azért, hogy a szervezet végre átálljon, mondta a Psychology Today magazinnak Dr. Richard E. Cytowic pszichológus.
Megborul a biológiai óránk
„Az agyunk belső órája az alvás-ébrenlét ciklusunkat a napos órák száma szerint szabályozza, és az óraátállítástól teljesen összezavarodik. A standard vagy téli időszámítás áll a legközelebb a természetes cirkadián ritmusunkhoz, és az egy órás időeltolódáshoz tavasszal nehezen alkalmazkodik” - mondta a magazinnak Dr. Richard E. Cytowic. „Vegyük a jetlag esetét, aminek hátterében az áll, hogy a cirkadián ritmusunknak alkalmazkodnia kell az időzónák változásához. Körülbelül két napra van szüksége a szervezetünk belső órájának ahhoz, hogy a helyi időhöz és a napos órák számához alkalmazkodjon az úticélunkon. Ezzel szemben az óraátállításkor a fény-sötétség ciklusa nem változik, csak a fizikai óraidő, így teljesen talán soha nem alkalmazkodik hozzá a szervezetünk” – tette hozzá a doktor.
Többet árt, mint gondolnánk
A standard idő van a leginkább szinkronban a belső óránkkal, hiszen bárhol is járunk, pontosan délben van a fejünk felett a Nap. Óraátállításkor gyakorlatilag egy másik időzónába kényszerítjük a szervezetünket, és olyasmiket csinálunk, amiknek a normál ciklus szerint máskor lenne az ideje. Emiatt akár napi 19 percet is veszíthetünk az éjszakai alvásidőnkből, és ez minden éjszaka így van egészen a téli időszámításig. Ez pedig több tanulmány szerint is olyan súlyos következményeket vonhat maga után, mint a gyakoribb balesetek, fizikai sérülések előfordulása, autóbalesetek, szívrohamok, sztrók és depresszió. Kutatások szerint az óraátállítás után 24 százalékkal növekszik a szívroham kockázata.
Csökkenthetők a negatív hatások?
Akit minden évben nagyon megvisel az óraátállítás, annak érdemes néhány praktikát bevetnie, hogy könnyebb legyen az átállás. Az egyik, hogy ne egyszerre állítsd előre az időt, hanem kétszer fél órát, vagy naponta negyed órát, akár egy-egy nap szünetet beiktatva. Az is fontos, hogy az óraátállítás után csökkentsd a szervezeted fizikai és szellemi terhelését, ne végez nehéz munkákat, kerüld a stresszt, és ne egyél nehéz ételeket – ezt idén nehéz lesz betartani, hiszen húsvétkor állítjuk át az órát. Felkészülhetsz vitaminokkal is, pár nappal az átállás előtt kezdj szedni C-vitamint, magnéziumot, kalciumot, és az alvás szempontjából fontos cinket és szelént. Ilyenkor ugyanis a tavaszi fáradtság miatt a szervezet egyébként is le van gyengülve a vitaminraktárak kiürülés