tóth gabi
Az elmúlt hétvégén egy órával többet alhattunk az őszi óraátállítás miatt. Ennek eltörlését már régóta tervezik, de most lehet, hogy mégsem lesz így. Mi történt?
Az Európai Unió régóta foglalkozik az óraátállítás eltörlésének kérdésével. Az utóbbi évtizedekben egyre inkább bebizonyosodik ugyanis, hogy gazdasági szempontból már nincs sok jelentősége az őszi és a tavaszi óraátállításnak, az emberek szervezetét azonban megviseli, mivel akár hetekre is felboríthatja a bioritmusukat és az alvási szokásaikat.
Ám most újra nem várt fordulat következett be ebben a történetben. Az óraátállítás eltörlésének kérdését ismét félretették. A Magyar Alvás Szövetség MTI-hez eljuttatott közleménye szerint ez annak ellenére történt így, hogy a világjárvány felborította az emberek napi életmódját, és az alvási szokásait. A közlemény szerint kevesebbet, nyugtalanabbul alszunk, amióta kitört a járvány.
Komoly problémát jelent az is, hogy melyik időszámításhoz, a nyárihoz vagy a télihez ragaszkodjunk hosszú távon. Ezt sokféleképp lehet vizsgálni, és mindenkinek a saját tapasztalatai a döntőek – épp ezért a döntéshez az érintett országok kormányainak szempontjait kellene összehangolni.
A Magyar Alvás Szövetség szerint az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne e legjobb: ebben élünk évezredek óta, így az élettani és egészségügyi szempontok ezt igazolják. De erre utalnak az alváskutatási tapasztalatok és a baleseti statisztikák is. Ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg.
G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke szerint olyan területeken is nemzetközi és nemzeti állásfoglalásokra, javaslatokra és intézkedésekre volna szükség, amilyen például a gyerekek és a fiatalok kora reggeli kényszerébresztésének káros hatásai, ami a bölcsődék, az óvodák és az iskolák korai műszakkezdésének következménye. Fontos kérdés az elalvásos balesetek megelőzése, és a kora délutáni pihenés, a szieszta életmódra gyakorolt hatása is.