Itt a tudományos magyarázat, ezért őszülnek meg a nők

A tudósok szerint a stressz olyan idegeket aktivál, amelyek a test „harcolj vagy menekülj” rendszerének részei. Ezeknek az idegeknek az aktivitása viszont helyrehozhatatlanul károsítja a szőrtüszők pigment-regeneráló őssejtjeit. Vagyis ha az ősz hajszálak megjelentek, akkor bizony ott is maradnak.

A neves Nature folyóiratban megjelent tanulmány végre fényt derít arra, hogyan hat a stressz a szervezetre, és akár még a stressz hosszú távú hatásait kivédő megoldások létrejöttét is segítheti.

A kutatást végző tudóscsoportnak először le kellett szűkítenie, hogy a test melyik rendszere felelős a stressz és a hajszín kapcsolatáért. Először azt gondolták, hogy a feszültség immunrendszeri támadást indít a pigmenttermelő sejtek ellen. Ám az immunsejtjeiktől megfosztott egerek is képesek voltak megőszülni stressz hatására. Ennek hatására a kutatók figyelme a kortizol stresszhormon felé fordult, de ez is zsákutcának bizonyult.

Ezután a kutatók a „harcolj vagy menekülj” válaszért felelős szimpatikus idegrendszert kezdték vizsgálni, és itt meg is találták a választ. A szimpatikus idegrendszerhez tartozó idegek ugyanis minden egyes szőrtüszőhöz eljutnak, és strssz hatására a norepinefrin nevű vegyületet bocsátják ki. A szőrtüszőkben levő egyes őssejtek feladata, hogy a hajszál megújulásakor pigmenttermelő sejtté alakuljanak, így gondoskodva a hajszál színéről. A norepinefrin azonban túlaktiválja ezeket az őssejteket, így egy ideig képesek pigmenttermelő sejttá alakulni, majd egyszerűen elfogynak, így a haj elveszíti a színét. A károsodás ráadásul maradandó. Vagyis a stressz számos rossz hatása mellé most felsorakozott még egynek a magyarázata. A kutatás később segíthet annak felderítésében, milyen módszerekkel védhetők ki a feszültség ártalmai. Addig azonban még nagyon sok kutatás van hátra – amit azonban akár ma is megtehetünk, az az, hogy igyekezzünk lazítani, és amennyire lehet, kizárni a stresszt az életünkből.