kulcsár edina
Minden anya vissza tudja idézni azokat a pillanatokat, amikor világra hozta gyermekét. Az érzelemdús beszámolók mellé azonban csak kevesen tudnak képet mutatni. Újabban viszont egyre több leendõ anyuka dönt úgy, hogy végigfotóztatja a születés csodáját. Igazuk van!
Ilyen, ha a baba szerelemben fogan és szerelemben jön világra.
Az első nagy találkozás pillanata megismételhetetlen.
Talán kicsit furcsa, hogy ezekben az intim pillanatokban egy idegen is jelen legyen, de a kényelmetlenségért bőven kárpótol a kivételes pillanatokat megörökítő kép.
A vajúdás valójában egyszemélyes belső küzdelem. Édes-fájdalmas küzdelem, melyhez minden csepp szeretet erőt ad. Ez a kép újabb értelmet nyer majd, amikor a leendő testvérek már felnőttként vetnek rá pillantást.
Az első etetés, mert a babának a szoptatás, maga az élet. A legerősebb érzelmi kapocs, ami a világon létezik. Szorosan együtt, óvó ölelésben. Soha meg nem ismételhető fotó.
Az apás szülés megerősíti a kapcsolatot, egyúttal szinte mindig azt is jelenti, hogy az érkező kisbabát tényleg együtt várják a szülők. Hogy a kicsinek a hétköznapok sűrűjében nem csak anyukája, apukája is lesz. Szép emlék lehet később az egymáshoz tartozást ilyen oldalról is megmutató kép.
Utolsó órák együtt, legalábbis így. Ahogy megindulnak a fájások, megkezdődik a szülés, a fizikai elszakadás folyamata.
De a fotó láttán talán minden édesanyának csak az jut eszébe, hogy a lelki összetartozás örök.
Sok családban sokáig nem, vagy csak nehezen érkezik meg a baba. És néha nem a lombik módszer hoz megoldást.