Ketyeg a kerozinbomba Európa felett: járatok ezrei tűnhetnek el, a magyarokat is érintheti

Miközben sokan csak annyit érzékelnek, hogy drágább lett a repülőjegy vagy eltűnt egy-egy járat a menetrendből, a háttérben valójában egy globális ellátási válság bontakozik ki. A tét pedig nem kisebb, mint hogy Európa képes lesz-e fenntartani a légiközlekedést a nyári turistaszezonban. Az iráni háború és a Hormuzi-szoros körüli feszültség olyan láncreakciót indított el, amely már most több ezer járatot söpört le a menetrendekből. A szakértők szerint a nyár még csak most kezd igazán veszélyessé válni. Tóth Máté energiajogász most közérthetően elmagyarázta, hogy mit okoz a kerozinhiány.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az elmúlt két hétben a légitársaságok már kétmillió ülőhelyet töröltek a májusi menetrendekből. A legnagyobb visszavágást a Lufthansa hajtotta végre: a német óriáscég május és október közöttre már húszezer járatot törölt – mondta el az energiajogász.

A válság középpontjában a repülőgépek üzemanyaga, a kerozin áll. Ez az olajipar egyik legérzékenyebb terméke, amelyet nehéz helyettesíteni, és amelyből Európa jelentős része importra szorul. Megtudtuk: a problémát az iráni háború és a Hormuzi-szoros körüli konfliktus robbantotta be, mert a világ olajkereskedelmének közel ötöde ezen a stratégiai útvonalon halad át. A háborús helyzet miatt azonban a szállítások akadozni kezdtek, ami egyszerre okozott árrobbanást és tényleges hiányt.

A szakértők szerint ez a legveszélyesebb kombináció: nemcsak drága az üzemanyag, hanem egyre kevesebb is van belőle.

A repülőgép-üzemanyag ára február vége óta megduplázódott, miközben több reptéren már korlátozni kellett a tankolást. Európa készletei ráadásul vészesen alacsonyak: egyes becslések szerint az unió összesen hat-hét hétre elegendő tartalékkal rendelkezik.

A légiközlekedés globális hálózatként működik: ha egy kulcspont kiesik, az az egész rendszert megrázza. A Perzsa-öböl reptereinek részleges lezárása különösen súlyos csapás, hiszen az Európa és Ázsia közötti útvonalak jelentős része ezen a térségen halad át. Az Emirates, az Etihad és a Qatar Airways járatritkításai azonnal láncreakciót indítottak el. A Turkish Airlines például annak ellenére szüntette meg a legtöbb ülőhelyet az elmúlt időszakban, hogy normál helyzetben akár nyertese is lehetne a közel-keleti káosznak. Ez a szakértő szerint azt bizonyítja, hogy a globális légiközlekedési hálózat egészében gyengül.

A  kerozinválság már Amerikától Ázsiáig mindenkit elért:

• a Delta Airlines hálózatának 3,5 százalékát vágta vissza,
• a British Airways járatokat törölt,
• a Virgin Atlantic felfüggesztette a London–Rijád útvonalat,
• az Air China és japán légitársaságok tömeges kapacitáscsökkentésbe kezdtek,
• Ausztráliában és Nigériában pedig már nyíltan a működés leállásától tartanak.

Brüsszel titkos terve: jöhet a „kerozin-szolidaritás”

Tóth Máté szerint a háttérben már az Európai Unió is válságforgatókönyveken dolgozik. A kiszivárgott információk szerint Brüsszel egy olyan üzemanyag-elosztási mechanizmust készíthet elő, amely a koronavírus-járvány idején alkalmazott vakcinaelosztási modellhez hasonlítana. A logika egyszerű: azoktól az országoktól vennének el készleteket, amelyek jobban állnak, és azoknak adnák, amelyek kifogytak. A kritikusok szerint ez olyan lenne, mint a Tücsök és a Hangya meséje: a tartalékot felhalmozó országok fizetnék meg a felkészületlenebb államok hibáit. Közben egyre többen sürgetik azt is, hogy az EU enyhítsen az energiaárakat tovább növelő szén-dioxid-kvótákon, mert az ETS-rendszer jelenleg tovább drágítja a légiközlekedést.

Olaszország már segítségért könyörög

A helyzet különösen súlyos Dél- és Nyugat-Európában. Olaszország készletei a jelentések szerint akár már május végére kimerülhetnek. Milánó, Velence és Bologna repterein már korlátozzák a tankolást, Rómában és Milánóban pedig ezernél is több járatot érintettek a késések és törlések. Az Egyesült Királyság szintén rendkívül sérülékeny a magas importfüggőség és az alacsony tartalékok miatt. A szakértő szerint akár minden tizedik európai járat eltűnhet a nyári menetrendből.

Magyarország most még előnyben van, de ez gyorsan megváltozhat

A jelenlegi helyzetben Magyarország egyelőre kedvezőbb helyzetben van, mint sok nyugat-európai ország. Itthon nincs közvetlen kerozinhiány, a tartalékok meghaladják a 70 napot, és a Mol finomítói helyben is képesek repülőgép-üzemanyagot előállítani. Az orosz csővezetékes olaj szintén stabilabb ellátást biztosít. Ez azonban nem jelent teljes védelmet. 

A szakértő szerint négy veszély fenyegeti Magyarországot:

1. Nyugat-Európa problémái begyűrűznek: a nagy légitársaságok előbb a fontos központokat védik meg, így Budapest könnyen háttérbe szorulhat.
2. Elszállhatnak a jegyárak: hiába van itthon üzemanyag, a légitársaságok globális árakon dolgoznak.
3. A külföldi gépek Budapesten tankolhatnak többet: ha nálunk nincs korlátozás, a légitársaságok extra üzemanyagot vesznek fel, hogy más reptereket elkerüljenek.
4. Az EU közös elosztási rendszere elviheti az előnyt: ha Brüsszel központi készletelosztást vezet be, Magyarország tartalékai is veszélybe kerülhetnek.