POLITIK
Hatalmas energiaválság közeleg.
Az olajkészletek ijesztőmértékben apadnak az iráni háború miatt, a világot megrengető energiaválság közeleg. Elemzők szerint akkor sem tér vissza gyorsan a normalitás, ha a konfliktus rövid időn belül lezárul: hónapokig tarthat, mire helyreáll az olajellátás, és újratöltik a kiürülő tartalékokat.
A Bloomberg beszámolója szerint a világ olajkészletei rekordtempóban csökkennek, miután az iráni háború gyakorlatilag megbénította a Hormuzi-szoros forgalmát. A Morgan Stanley becslése szerint március eleje és április vége között napi 4,8 millió hordóval csökkentek a globális készletek, ami minden korábbi negyedéves visszaesést meghalad. A kiesés nagyságrendjét jól mutatja, hogy a világpiacról eddig mintegy 600 millió hordó olaj tűnhetett el, de egyes becslések szerint ez akár 1,2-2 milliárd hordóra is nőhet, mire a készletszintek újra normalizálódnak-idézi a vg.hu.
A hiány nem akkor kezdődik, amikor leáll a kitermelés
A szakértők szerint a piac most érkezik el a legveszélyesebb szakaszhoz. Natasha Kaneva, a JPMorgan nyersanyagpiaci kutatási vezetője arra figyelmeztetett: az olajrendszernek létezik egy úgynevezett „operatív minimumszintje”, vagyis az a pont, amely alatt már a tárolók, vezetékek és exportterminálok normális működése is veszélybe kerül.
Nem minden hordó használható fel
– fogalmazott Kaneva.
Vagyis a tényleges válság jóval azelőtt elkezdődhet, hogy a készletek fizikailag kifogynának. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a készleteket éppen akkor élik fel rekordtempóban, amikor a finomítók normál esetben a nyári csúcsszezonra készülve töltenék fel tartalékaikat. Az északi féltekén a következő hónapokban hagyományosan megugrik az autós, légi és mezőgazdasági üzemanyag-felhasználás.
Amerika rekordtempóban exportál, miközben apadnak a tartalékok
Az Egyesült Államok jelenleg a világ „végső menedék” olajszállítójává vált, csakhogy ennek ára van. Az amerikai export rekordokat dönt: áprilisban napi 5,2 millió hordó nyersolajat exportáltak, miközben az üzemanyagkivitel meghaladta a napi 8,2 millió hordót. A következmény az, hogy az amerikai készletek is gyorsan olvadnak.
A dízelkészletek például húszéves mélypontra estek, míg az amerikai stratégiai olajtartalék a teljes tervezett felszabadítás után az 1980-as évek eleje óta nem látott szintre csökkenhet.
Donald Trump ennek ellenére egyelőre nem hajlandó korlátozni az exportot. Az amerikai elnök szerint „fantasztikusan sok olaj” áll rendelkezésre, miközben a magas árak az amerikai energiavállalatoknak is óriási profitot termelnek. Csakhogy az amerikai fogyasztók közben egyre drágábban tankolnak.
Az Egyesült Államokban a benzin ára már gallononként 4,5 dollár körül mozog, ami közel kétéves rekordnak számít, és politikailag is érzékeny lehet a republikánusok számára az őszi választások előtt.
Ázsia kerülhet először bajba
A Bloomberg és több nagybank elemzői szerint a legkritikusabb helyzet Ázsiában alakulhat ki. Indonézia, Vietnám, Pakisztán és a Fülöp-szigetek különösen sérülékenyek, mert erősen függnek az importált üzemanyagoktól. Pakisztán például mindössze húsznapnyi kereskedelmi üzemanyag-tartalékkal rendelkezik. Az elemzők szerint, ha a Hormuzi-szoros június elejéig nem nyílik meg teljesen, több ország már a nyár folyamán súlyos hiánnyal szembesülhet. Európában egyelőre valamivel stabilabb a helyzet, de a repülőgép-üzemanyag készletei gyorsan apadnak. Az amszterdam–rotterdam–antwerpeni térség tárolóiban a kerozinkészletek harmadával csökkentek a háború kezdete óta, és elemzők szerint a nyári turistaszezon tovább fokozhatja a nyomást.
A háború után is drága maradhat az olaj
A piac egyik legnagyobb problémája, hogy még a konfliktus lezárása után sem állna helyre gyorsan az egyensúly. A tankereknek hetekre van szükségük ahhoz, hogy újra elérjék a finomítókat, ráadásul a világ országai és energetikai cégei egyszerre próbálnák majd feltölteni kiürült készleteiket. Ez újabb keresleti hullámot indíthat el, ami tartósan magasan tarthatja az árakat. A Reuters által idézett elemzők szerint a Brent olaj hordónkénti ára idén átlagosan 86 dollár körül maradhat, miközben januárban még alig 62 dolláros előrejelzésekkel számoltak.
A világ így könnyen egy olyan időszakba sodródhat, ahol nem maga a háború, hanem a kiürült tartalékok és az újratöltésért induló globális verseny tartja magasan az energiaárakat.
A globális olajkészletek áprilisban rekord ütemben csökkentek a közel-keleti konfliktus okozta ellátási feszültségek hatására. Ez a folyamat tovább növeli az árak emelkedésének kockázatát a nyári utazási szezon előtt – írja a Financial Times.
Az S&P Global Energy becslése szerint a nyersolaj-készletek közel 200 millió hordóval, azaz napi 6,6 millió hordós ütemben apadtak. Ez akkor történt, amikor a magasabb árak már magukkal hozták a kereslet mintegy 5 millió hordó/napos zuhanását – a koronavírus-járvány óta a legnagyobb visszaesést
„Ez óriási mértékű, messze meghaladja a szokásos ingadozást” – mondta Jim Burkhard, az S&P nyersolaj-kutatással foglalkozó részlegének vezetője a lapnak. Emlékeztetett: egy átlagos hónapban a globális készletek mindössze néhány százezer és egymillió hordó között ingadoznak. „A piac elkerülhetetlen szembenézése közeleg" – fogalmazott.
Burkhard szerint az olajpiac az iráni háború kezdete óta összesen egymilliárd hordónyi kínálattól esett el, és bár a kereslet gyorsan csökken, az messze elmarad a kínálatkiesés mértékétől. Hozzátette: a nyersolaj árának további emelkedésére kell számítani.
Korlátozták a Hormuzi-szoros forgalmát
Irán és az Egyesült Államok egyaránt korlátozta a forgalmat a Hormuzi-szoroson – a térség kulcsfontosságú vízi útvonalán –, miközben katonai csapások sérüléseket okoztak az energiainfrastruktúrában is. A kereskedők arra figyelmeztetnek, hogy az árak akár drasztikusabban is emelkedhetnek, amint a globális készletek egy kritikus küszöb alá esnek.
Egyes előrejelzések szerint ez a fordulópont heteken belül bekövetkezhet. Kedden az irányadó Brent típusú nyersolaj ára mintegy 4 százalékkal, 110 dollárra esett vissza hordónként, miután az USA és Irán között kötött tűzszünet – egy nappal korábbi incidensek ellenére – egyelőre tartja magát.
Burkhard szerint a globális olajkészletek összesen mintegy 4 milliárd hordót tesznek ki, ám ennek jelentős hányada az operatív működéshez – finomítók üzemeltetéséhez, vezetékek nyomás alatt tartásához – kötött, ami szűkíti a ténylegesen mozgósítható tartalékokat.
Az Egyesült Államok egyelőre nem érzi a válság teljes súlyát
A Goldman Sachs elemzői szerint a globális olajkészletek nyolcéves mélypontjuk közelébe kerültek. A bank adatai alapján a finomított termékekből – benzinből, dízelből és repülőgép-üzemanyagból – mindössze 45 napnyi globális ellátás maradt, különösen nagy hiányokat jelezve Ázsiában és Afrikában.
„A kimerülés üteme és a kínálatkiesés egyes régiókban és termékkategóriákban aggasztó" – állapították meg a Goldman Sachs kutatói. Észak-Európában a repülőgép-kerozin készletei hat éves mélypontra süllyedtek áprilisban az Argus árazási ügynökség adatai szerint, az Egyesült Államokban pedig a benzinkészletek a nyári csúcsszezonban historikus mélypont felé tartanak.
Burkhard hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok egyelőre nem érzi a válság teljes súlyát: az ország nyersolaj-tartalékai még mindig meghaladják az egy évvel ezelőtti szintet, és a globális készletcsökkenés java Ázsiában koncentrálódik. Szerinte az amerikai készletek esetleges meredek zuhanása lehet az a fordulópont, amely szélesebb körű riadalmat vált ki. „A válság legrosszabb szakasza még előttünk áll" – összegezte Burkhard.
Ripost hírek
