Mire számíthatnak a családok a kamatstop megszüntetése után?

Szakértők kiszámolták, milyen havi többletkiadást jelent ez egy átlagos adós számára szeptember 30-át követően. A rövid kamatperiódusú hitelek adósai kapják a nagyobb pofont.

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint 2026. szeptember 30-ával megszűnik a lakossági jelzáloghitelek eredetileg 6 hónapra bevezetett, de már csaknem 5 éve fennálló kamatstopja – idézi fel a Biztosdöntés.hu szakportál. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a kamatstop hatálya alá tartozó hitelállomány összesen 842 milliárd forintot tett ki 2025 év végén. Darabszámot tekintve a közel 218 ezer érintett szerződés a teljes hazai jelzáloghitel-szerződéses állomány több mint a negyedét jelenti.

Szeptember 30-tól megszűnik a jelzáloghitelek kamatstopja – ismertette a VG a kormány hírverés nélkül társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénymódosítás-tervezetét.

„A 2022. január 1-jétől eredetileg fél évre bevezetett, és 2026. április 17-től már határozatlan időre meghosszabbított

A törvényjavaslat a jelenlegi feltételek mellett fennálló referencia-kamatstopot 2026. szeptember 30-val szünteti meg, figyelemmel arra is, hogy eddig az időpontig lehetőség legyen a ténylegesen rászoruló adósok hiteleinek újratárgyalására” – indokolja a lépést a Pénzügyminisztérium.

A Portfoliót a szaktárca arról tájékoztatta, hogy ez még nem a végleges kivezetés, de szeptember végéig megoldást dolgoznak ki a rászoruló adósoknak.

A kamatstop megszüntetése összesen 216 ezer, vagyis

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt év végi adatai szerint a kamatstop

• 604 milliárd forintnyi lakáscélú és 244 milliárd forintnyi szabad felhasználású jelzáloghitelre vonatkozik,
• a teljes, 848 milliárd forintos állomány az összes jelzáloghitel-tartozás 11 százalékát teszi ki.
• Ez összesen 136 ezer lakáscélú és 80 ezer szabad felhasználású jelzáloghitelt jelent,
• a 216 ezer szerződés pedig a jelzáloghitel-szerződések 26 százaléka.

Ezen belül az MNB június végén közzétett Pénzügyi stabilitási jelentése szerint

akikhez 164 milliárd forintnyi kamatstop által érintett jelzáloghitel-állomány, a teljes jelzáloghitel-állomány 2,1 százaléka, valamint 110 milliárd forint egyéb hitel is tartozik.

Az előző kormány április közepén meghosszabbította a kamatstopot, az árrésstopot és az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentését. Egy péntekről szombatra megjelent kormányrendelet az árrésstopok és a kamatstop meghosszabbítását tartalmazza. A Bankmonitor elemzésében rámutatott:

• A kamatstop a korábbi szabályok szerint 2026. június 30-ig tartott volna. A végső lejárati határidő kikerült a szabályok közül.
• Az élelmiszerek és a drogériai termékek árrésstopja a korábbi szabályok alapján 2026. május 31-ig tartott volna. Innen is kikerült a végső lejárati idő.
• A védett üzemanyagárak érdekében bevezetett jövedékiadó-csökkentés az eredeti szabályok szerint május elsejéig volt érvényben. Ez a határidő kikerült az új jogszabály-módosítással.

Mint megírtuk, a kamatstop több százezer magyar családot mentett meg a pénzügyi ellehetetlenüléstől és az otthonuk elvesztésétől. Az Egyesült Államoktól Spanyolországig, Izlandtól Új-Zélandig számos országban mutatkozott meg, mi történik állami védelem nélkül, amikor a kamatsokkok idején családok százezrei veszítették el otthonukat, mert nem tudták fizetni a megugró törlesztőrészleteket. Magyarországon a kamatstop a válságkezelés kulcselemévé vált, amely a pénzügyi mutatók helyett az emberi életek biztonságát helyezte előtérbe.

A Biztosdöntés.hu felidézi: az MNB jelentése szerint az érintettek közül 19 ezer adós tekinthető pénzügyileg kifejezetten sérülékeny helyzetűnek. Esetükben 

• 164 milliárd forintnyi kamatstopos jelzáloghitel-állományról 
• és további 110 milliárd forint egyéb hitelről van szó. 

Számukra a kormányzat a kamatstop megszüntetésével párhuzamosan, a bankok bevonásával egyedi, célzott támogatási rendszer kidolgozását ígéri szeptember végéig.

A kamatstop nem szüntette meg a kamatemelést

A kamatstop nem szüntette meg a változó kamatozású jelzáloghiteleknél a kamatemelés lehetőségét, de meghatározta annak maximális mértékét. A változó kamatozású hitelek ára alapvetően két részből áll: egy, a szerződésben rögzített, folyamatosan mozgó piaci kamatból (ez a referenciakamat, mint például a BUBOR) és a bank ehhez tett fix részéből (ez a kamatfelár). A kormányrendelet a maximálisan alkalmazható referenciakamat mértékét rögzítette a 2021. október 27-i szinten. Ebből fakadóan a kamatfordulók idején a bankok akkor sem alkalmazhattak ennél magasabb referenciakamatokat, amikor azok már ennél sokkal magasabban jártak.
 

Hogyan változik az adósok havi terhe?

Az MNB adatai alapján az érintett hitelek átlagos összege (még fennálló tőketartozása) 3,86 millió forint. A BiztosDöntés.hu kiszámolta, hogy 4 millió forint fennálló tőketartozás, 6 év (72 hónap) hátralévő futamidő és a referenciakamaton felül megfizetendő 2 százalékos fix kamatfelár esetén milyen változást hoz a lakáshitelek törlesztőrészletében a kamatstop megszűnése. A kalkulációk a 2026. június 12-én érvényes referenciakamatok (BUBOR-szintek) alapulvételével készültek.
1. példa: 3 havi kamatperiódusú hitel (3 havi BUBOR-hoz kötött)
Teljes hitelkamat kamatstoppal: 2,02%+2,00%=4,02%
Teljes hitelkamat a kamatstop nélkül: 5,94%+2,00%=7,94%
Törlesztőrészlet kamatstoppal: 62 600 Ft
Törlesztőrészlet kamatstop nélkül: 70 000 Ft
A havi változás: +7 400 forint (11,8 százalékos emelkedés)

2. példa: 6 havi kamatperiódusú hitel (6 havi BUBOR-hoz kötött)
Teljes hitelkamat kamatstoppal: 2,17%+2,00%=4,17%
Teljes hitelkamat a kamatstop nélkül: 5,84%+2,00%=7,84%
Törlesztőrészlet kamatstoppal: 62 900 Ft
Törlesztőrészlet kamatstop nélkül: 69 800 Ft
A havi változás: +6 900  forint (11 százalékos emelkedés)
 

3. példa: 12 havi kamatperiódusú hitel (12 havi BUBOR-hoz kötött)
Teljes hitelkamat kamatstoppal: 2,40%+2,00%=4,40%
Teljes hitelkamat a kamatstop nélkül: 5,75%+2,00%=7,75%
Törlesztőrészlet kamatstoppal: 63 300 Ft
Törlesztőrészlet kamatstop nélkül: 69 600 Ft
A havi változás: +6 300 forint (10 százalékos emelkedés)
 

Nem minden hitelnél ugyanaz a hatás

A portál kiemelte, a hitel típusától függően eltérő lehet az emelkedés mértéke.  A rövid kamatperiódusú hitelek adósai kapják a nagyobb pofont.

Amint elérkezik az október 1. utáni első esedékes kamatfordulójuk, átárazódnak a hiteleik az akkori BUBOR-szintek alapján. Ez náluk konstrukciótól függően 10-11 százalékos törlesztőrészlet-növekedést, azaz havi 6300-7100 forintos pluszkiadást jelent a példaszámításban szereplő jelzálogkölcsön esetén.

Ők nem közvetlen referenciakamathoz, hanem az MNB által felügyelt hivatalos kamatváltoztatási mutatókhoz igazodnak. A kamatstop után ezek alapján számolt piaci kamatuk a hitel saját, szerződés szerinti soron következő rendes fordulónapjától élhet, ekkortól nő a törlesztőrészletük.

Kamatcsökkentési esély és a hitelkiváltás lehetősége

Hargitai-Szabó Kata, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a kamatstop megszűnésének idejére és azt követően az MNB várhatóan tovább csökkentheti az alapkamatát. Amennyiben ez bekövetkezik, már alacsonyabbak lehetnek a referenciakamatok és kamatváltoztatási mutatók is, és ebből fakadóan a mostani példákban szereplőknél valamivel  kisebb lehet a törlesztőrészlet-emelkedés.
A BiztosDöntés.hu hitelkalkulátora alapján a piaci lakáshitelek éves kamata jelenleg 6,18 és 7,89 százalék között mozog. Ez azt jelenti, hogy míg a régi, kamatstopos jelzálogkölcsönök kamata a szerződéses felárak miatt sok esetben 7,5-8 százalék körüli szintre ugrana vissza. A piacon tehát ma ennél olcsóbb, ráadásul végig fix kamatozású konstrukciók is elérhetők. A különbség azonban nem okvetlen akkora, hogy érdemes legyen kiváltani a régi, már nem kamatstopos hitelt másikra. Különös tekintettel a kiváltással járó költségekre, mint például a meglévő hitel végtörlesztésének díja és az új kölcsön induló költségei (értékbecslés, közjegyzői díj, földhivatali díj stb.). Ráadásul az elkövetkező években a referenciakamatok további csökkenése esetén a régi hitelek kamata is lejjebb mehet még – foglalta össze a kialakult helyzetet a szakportál.