
Novai Gábor megrázó háborús emléke: „Arra emlékszem, hogy lőttek…”
Nincs az a magára valamit is adó legendás zenekar, amely valamilyen módon ne kapcsolódott volna a most 76 éves zenészhez. Novai Gábor neve fogalom a honi zeneiparban. Nova, ahogy a szakmában becézik, nagy és helyenként nehéz idők tanúja volt.
Folytatódik azon legendák sora, akik hosszú életútinterjút adnak a Húrokon írt történelem YouTube-csatornának, vagyis Szabó Lászlónak. A legújabb, szombaton megjelent epizódban azt a Novai Gábort ismerhetjük meg mély részletességgel, aki olyan bandákban tevékenykedett és tevékenykedik a mai napig, mint a Generál, a Hungária, vagy épen a Dolly Roll. Háttéremberként pedig a nevéhez fűződik egy mondat, amely hűen tükrözi a zenei polihisztor hírnevének alapját adó képességét. „Majd a Nova megoldja…” - hangzott el sok száz, talán ezer koncerten, rendezvényen eddig és még hangzik el sokszor a jövőben. No, de térjünk rá a Húrokon írt történem legfrissebb epizódjának első szakaszára, ahol szóba kerülnek az 1956-os események is. Hiszen Novai Gábor 1949-ben, négy évvel a második világégés után született az éppen csak újjáépülő Budapesten.

Novai Gábor háborús idők tanúja
„Ha el szeretném mondani azokat a körülményeket, amik a születésem idején uralkodtak… Hát, elég érdekes volt.”
Például 1961-ben, amikor én elkezdtem gitározni, még nem mindenhol volt áram.
„Hiszen az utolsó faluba 1963-ban vezették csak be” – kezdte a stúdióban Novai Gábor, akinek természetesen ebből az időszakból csak kevés emléke maradt, de 1956. már élénken él az emlékezetében. Szavai pedig fontos színezetet kapnak a mai, viharos időkben. Hiszen az Európai Unió éppen a háború felé rohan, és Magyarország ismét bástyaként, világító fáklyaként áll ki önmagáért a béke pártján.

„A falakon látszott a gépfegyverek nyoma...”
„Hétéves voltam 1956-ban és arra emlékszem, hogy lőttek…”
Rezegtek az ablakok és az én lábam is remegett, amikor lementünk a pincébe.
„Emlékszem arra a zenei élményre, amikor a rádió játszotta Beethoven nyitányának első akkordjait. Ezek az akkordok mélyen beleivódtak az én tudatomba és szervezetbe. Elég nyomasztó emlék…” - idézte fel 1956-os megélését Novai Gábor, aki egy konkrét emlékét is megosztotta a műsorvezetővel. „Emlékszem, édesapámmal mentünk a Laktanya utcába Óbudán, mert hírét vettük, hogy friss zsemlét kapott. Még a lukas kétfilléresek is forgalomban voltak. Talán negyven fillér volt egy kifli, vagy zsemle. A falakon látszott a gépfegyverek nyoma. Egy hétéves gyerek személyiségébe ez beépül” – fogalmazott az élő legenda.







