Eltiporta a kommunista hatalom a magyar forradalmat: ezért Nemzeti Gyásznap november 4.

1956. november 4-én hajnalban a szovjet hadsereg támadást indított Magyarország ellen. A kommunisták ellen fellázadt forradalmárokra emlékezünk a Nemzeti Gyásznapon, november 4-én.

Budapest

forradalom és szabadságharc

szovjet

nemzeti gyásznap

1956

November 4. Nemzeti Gyásznap, az 1956-os forradalom leverésének napja. 1956. november 4-én hajnalban a szovjet hadsereg támadást indított Magyarország ellen. Az 1956. október 23-án kezdődött, békés tüntetésnek indult, fegyveres ellenállásba torkolló forradalom és szabadságharc a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás, a sztálinista terror ellen irányult. Az esemény nem csupán történelmi dátum: jelképezi a magyarok szabadságvágyát, a nemzeti ellenállást és egy olyan tragédiát, amely hatással volt az egész ország további sorsára.

A Nemzeti Gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésére emlékezünk

1956. november 4-én éjfélkor Vaszilij Kazakov átvette a magyarországi szovjet csapatok főparancsnokságát. Hajnali 4 órakor megindultak a szovjet tankok. Egy órával később a szolnoki rádióban bejelentették: a Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megkezdte az "ellenforradalom" leverését szovjet katonai segítséggel. A román határon keresztül özönlöttek a szovjet csapatok Magyarországra.
Nagy Imre 5 óra 20 perckor megszólalt a rádióban: „Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!”
Nagy Imre egyértelművé tette a szovjet részről történt törvénytelenséget. A Nyugat tétlenül nézte, amint vérbe fojtják a magyar forradalmat. A november 4-én elindított szovjet támadás brutális következményekkel járt: több ezer halott, sebesült, kivégzések, megtorlás, emigráció, és mindez évtizedekre meghatározta az ország történetét. Erre a szomorú napra emlékezünk ma.

A magyar jogszabály szerint a nemzeti gyász olyan nap, amelyet:

A társadalom egészét, illetve annak jelentős részét érintő – társadalmat mélyen megrázó katasztrófában elhunytak iránt érzett – megrendülés és az ezt kifejező kegyeleti megemlékezés.

Ilyen gyásznap az 1848-49-es szabadságharc mártírjaira emlékező nap: október 6. is.

Orbán Viktor miniszterelnök tisztelgéséről az 1956-os hősök előtt itt írtunk részletesen.

A november 4-ei Nemzeti Gyásznap kapcsán Rákay Philip az alábbi megrendítő posztot tette közzé:

November 4-én hajnalban a szovjetek megindították a "Forgószél" nevű hadműveletet Budapest ellen, kétezer páncélossal támadtak Magyarországra. A harcba küldött haderő meghaladta a 60 ezer katonát. A túlerő nem csak létszámban mutatkozott meg, hanem nehézfegyverzetben is. Olyan erővel támadtak Budapestre, amivel szemben - katonai értelemben - az ellenállás eleve reménytelen volt. A szovjet politikai és katonai vezetés már korábban kiiktatta mindazokat a magyar vezetőket, akik november 4-én bármiféle parancsot adhattak volna az ellenállásra a hadseregnek, vagy akár a nemzetőrség csapatainak. A szovjet páncélosok könnyedén átjutottak a városon és reggel nyolc órakor már a Parlament előtt sorakoztak.

A pesti srácok felvették a harcot a sztálinista elnyomással / Fotó: Fortepan FortepanAlbum088

Megemlékezéseket tartanak országszerte

Ma félárbócra engedték a nemzeti lobogót, koszorúzásokat tartanak, gyertyagyújtást rendeznek, az '56-os emlékművek előtt emlékeznek.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter az alábbi posztban tisztelgett a hősök emléke előtt:

Gloria victis. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésére emlékezve nemzeti gyásznapunkon a nemzeti lobogót felvonása után félárbócra eresztettük a Kossuth Lajos téren.

A megemlékezés központi helyszínei: a Kossuth Lajos tér előtt, a Terror Háza Múzeum Hősök falánál, a Rákoskeresztúri Újköztemető 300-as parcellájánál. Más intézmények, iskolák is tartanak programokat, megemlékezést. Az emlékezés erősíti a közösségi összetartozást, a történelmi tudatosságot.