Sáskainvázió csapott le Ukrajnára

Minden korábbinál nagyobb sáskajárás csapott le Ukrajna középső és dél-keleti részeire, elsősorban Zaporizzsja, Dnyipro, Herszon és Odessze régiókra - jelentette Kyiv Post angol nyelvű ukrán hírportál. A lap beszámolója szerint a rovarok megállíthatatlanok, folyamatosan vándorolnak észak-nyugati irányba, és a héten már Kárpátalján is észlelték őket. 

Mezőgazdasági szakemberek szerint a sáskajárás kialakulásának hátterében több tényező áll. Ezek közül a legjelentősebb a 2023-ban felrobbantott Kakhovkai vízerőmű-gát pusztulása, amely drámai változásokat okozott a Dnyeper-folyó vízháztartásában. A kiszáradó árterületek és a gondozatlan, elhagyott mezők ideális szaporodási feltételeket biztosítottak a vándorló sáskák számára. Emellett a háború miatt sok mezőgazdasági területet nem művelnek, ami tovább növelte a rovarok szaporodási lehetőségeit. Mindezt súlyosbította a rendkívül aszályos, forró nyári időjárás, ami tovább kedvezett a sáskapopulációk robbanásszerű növekedésének.

 – fogalmazott Vadim Csajkovszkij, az Ukrán Állami Élelmiszer- és Fogyasztóvédelmi Szolgálat helyettes vezetője. 

A szakember szerint a sáskajárás agrárökológiai katasztrófával fenyeget. A rovarok ugyanis percek alatt képesek lelegelni teljes termőterületeket, ezzel élelmiszerhiányt és gazdasági veszteségeket okozva. Ez különösen érzékenyen érinti azokat a régiókat, ahol már eleve háborús pusztítás sújtotta a termelést. A sáskák ugyanakkor nem jelentenek közvetlen veszélyt az emberi egészségre: nem hordoznak betegségeket és nem támadnak emberekre.

Kárpátalján egyelőre csak elszórtan jelentek meg a sáskák, de a szakemberek nem zárják ki, hogyha a száraz időjárás folytatódik, a rovarok tömeges inváziója is bekövetkezhet.  A helyi hatóságok állítólag már figyelmeztették a lakosságot, különösen a gazdákat, hogy monitorzzák a földjeiket, és szükség esetén kérjenek segítséget. 

Az Ukrán Állami Erdészeti Ügynökség jelentése szerint az ország erdeinek közel 30 százalékát érte valamilyen kár a háború során.

A műholdfelvételek szerint az elmúlt két év során 60 ezer hektár erdő teljesen elpusztult, ami a hatóságok becslései szerint 360 millió dolláros kárt jelent, amibe nem számolták bele a helyreállítás költségeit.

A következő területeken okozták a legnagyobb pusztítást a harcok:

Luhanszk régió: a háború előtt itt körülbelül 11 százalékos volt az erdők aránya, és ezeknek fontos funkciója volt az erózió megállításában. Számos fűrésztelep jött létre, ahol a faanyag egy részét a lövészárkok kiépítésére használják, a többit pedig eladják.

Donyeck régió: a térségben rengeteg erdőt használnak menedéknek, mert a fák némi védelmet jelentenek a lövedékekkel szemben. Ez azonban az ökoszisztéma pusztulásával jár, a térségi nemzeti park erdeinek körülbelül 80 százaléka pusztult el az összecsapások során.

Harkiv régió: itt korábban 15 százalékos volt az erdősültség aránya, ma ennek 40-45 százalékát éri kár a háború következtében.

Herszon régió: ez volt a legkevésbé erdővel borított része az országnak, 5 százalék, azonban a fáknak itt is jelentős szerepük volt a talajerózió megállításában.

Sok helyen még nem lehet megkezdeni a károk felmérését, mivel az erdőkbe aknákat telepítettek. A hatóságok szerint a károk jelentős része már most is helyreállíthatatlan.