INSIDER
Halált okozó kényszersorozás – a magyar kormány ukrán tiszteket tiltott ki az országból
A magyar kormány kitiltási döntése csak szimbolikus válasz arra, ami történt. Három, a kényszersorozásért felelős ukrán katonai vezető kitiltásáról döntöttek, miközben az eset akár háborús bűncselekmény gyanúját is felvetheti.
Három, a kényszersorozásért felelős ukrán katonai vezető kitiltásáról döntött a kormány – ezt jelentette be Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón. A témáról 2026. február 6-án a TV2 Mokka vendégeként beszélt Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Az adásban hangsúlyozta: az ukrajnai kényszersorozás ügyére a magyar kormány kitiltási döntése csak szimbolikus válasz, ami történt akár a háborús bűncselekmény gyanúját is felvetheti.
Kényszersorozás ügye háborús bűncselekmény is lehet
Dornfeld László szerint az intézkedés önmagában nem arányos azzal, ami történt, de Magyarország eszköztára korlátozott. A szakértő úgy fogalmazott:
Két súlyos esetről tudni, az egyikben egy kárpátaljai magyart vascsövekkel agyonvertek, a másik esetben pedig egy szívbeteg, katonai szolgálat alól mentesített férfit vittek el, aki a kiképzés során életét vesztette.
- az Alapjogokért Központ vezető elemzője hozzátette:
A kitiltás szimbolikus lépés, amely azt jelzi, hogy Magyarország figyelemmel kíséri az ügyet, és nem hagyja szó nélkül a történteket.
A beszélgetésben szóba került, hogy a háborús helyzet felülírhatja-e a törvényeket. Az elemző szerint a háború idején is szigorú jogi keretek szabják meg, milyen intézkedések megengedettek. Úgy látja:
- Ukrajnában az alkotmány alapvető rendelkezései sérülhetnek
- Ha az ország jogállamként kíván működni, illetve csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz, akkor nem kezelheti így az ügyeket
Az eset akár nemzetközi vagy háborús bűncselekmény gyanúját is felvetheti, és azok a tisztek is felelőssé válhatnak, akik nem lépnek fel a jogsértő gyakorlat ellen.
Dornfeld László a nemzetközi bíráskodás korlátairól is beszélt. Szerinte a nemzetközi szervezetek egyik fő problémája, hogy az ítéleteik végrehajtására nincs valódi kényszerítő erejük. Érdemi előrelépést akkor lehet várni, ha a háború lezárul, és a felelősök bíróság elé állnak, hasonlóan a délszláv háborút követő eljárásokhoz.
Brüsszel a háború folytatása mellett áll, miközben Ukrajna lakosságának elsődleges érdeke a konfliktus lezárása lenne.
A NATO hosszú távú támogatásával kapcsolatban az elemző hangsúlyozta:
A szövetség alapvetően védelmi jellegű. Bár a főtitkár háborúpárti logikát képvisel, egységes döntés szerinte addig nem születhet, amíg az Egyesült Államok nem támogat egy ilyen irányt. Nincs jogi kötelezettség arra, hogy egy határokon kívüli misszió esetén életbe lépjen az ötödik cikkely, és az amerikai álláspont ebben eddig változatlan.
Míg a magyar kormány következetesen a béke mellett áll, addig a Tisza Párt Ukrajnával kapcsolatos álláspontja, Dornfeld László szerint, összhangban van a párt korábbi megnyilvánulásaival – köztük európai parlamenti szerepléseikkel és nyilatkozataikkal – ezek mind egy irányba mutatnak: arra utalnak, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt elköteleződtek Ukrajna támogatása mellett.
Tekintsd meg Sebestyén József tragikus haláláról szóló videónkat:
Ripost hírek
