
Százezrek maradtak fűtés és áram nélkül, szétlőtték az energiarendszert Ukrajnában
Az ukrán elnök szerint Oroszország szándékosan a tél leghidegebb napjaira időzítette az ukrán energia-infrastruktúra elleni nagyszabású támadását, ezzel megszegve a fegyverszünetet.
A Magyar Nemzet írja, hogy Zelenszkij kedden azzal vádolta Oroszországot, hogy megsértette azt a megállapodást, amelyet Donald Trump amerikai elnök személyes kérésére fogalmaztak meg Vlagyimir Putyin felé: a rendkívüli hideg idején ne érjék támadások Ukrajna energiaellátását biztosító létesítményeket. Ennek ellenére az orosz hadsereg az Abu-Dzabiban esedékes újabb háromoldalú tárgyalások előestéjén nagyszabású légicsapásokat hajtott végre – írja a The Guardian.

Zelenszkij közlése szerint az éjszaka folyamán 71 rakétát és 450 drónt vetettek be, elsősorban az energetikai infrastruktúra ellen, miközben Kijevben a hőmérséklet elérte a mínusz húsz Celsius-fokot. A támadások következtében kedden több mint ezer lakóépület maradt fűtés nélkül a fővárosban.
Az ukrán elnök úgy fogalmazott: Moszkva a rövid tűzszüneti időszakot fegyverfelhalmozásra használta fel, majd „a tél leghidegebb napjaira várva” indított tömeges csapásokat. Szerinte Oroszország vagy önkényesen értelmezi a vállalásait, vagy eleve nem a diplomáciában érdekelt.
A Kreml később azzal reagált, hogy álláspontjuk szerint a fegyverszünet csak vasárnapig tartott, míg az ukrán fél péntekig számított volna annak betartására.
A történtekre reagálva Mark Rutte Kijevben kijelentette: az orosz támadások „káoszt teremtenek az ártatlan civilek számára”, és az éjszakai csapásokat „nagyon rossz jelzésnek” nevezte a béketörekvések szempontjából. A NATO-főtitkár ugyanakkor Donald Trumpot nevezte az egyetlen olyan szereplőnek, aki képes lehet közvetíteni a konfliktus rendezésében.
A Fehér Ház részéről Karoline Leavitt közölte: Trump elnök reakciója nem volt meglepő, ugyanakkor továbbra is a diplomáciát tekinti elsődlegesnek, a tárgyalásokat pedig a hét második felében Abu-Dzabiban folytatják.
Zelenszkij szerint azonban világos: „Oroszország számára most fontosabb az emberek terrorizálása, mint a diplomácia.” Az ukrán elnök ezért arra szólította fel a nyugati partnereket, hogy növeljék a légvédelmi rendszerekhez szükséges rakétaszállításokat, mert – mint fogalmazott – „nyomás nélkül ez a háború nem fog véget érni”.
Kritikusnak nevezete Kijev energiaellátási helyzetét Denisz Smihal első miniszterelnök-helyettes, energetikai miniszter kedden a Telegram-oldalán közzé tett bejegyzésében a fővárosi válságstáb ülését követően.
Az energetikai rendszerben bonyolult helyzet alakult ki. Az energetikai szakemberek vészleállási ütemterveket alkalmaznak, a kritikus szakaszokon már megkezdődött a kiegészítő generátorok elhelyezése. [...] Tekintettel a kritikus helyzetre, az ülésen sürgős intézkedéseket vitattak meg a rendszer stabilizálására
– írta. Közölte, hogy megrongálódtak a termelő létesítmények, a fő- és elosztó hálózatok Kijevben, valamint egyéb régiók mellett Vinnyicában, Dnyipropetrovszkban, Odesszában és Harkivban is.
Olekszij Kuleba, Ukrajna újjáépítéséért felelős miniszterelnök-helyettese a tanácskozáson arról számolt be, hogy Kijevben több mint 1100 lakóépületben továbbra sincs fűtés.
Az orosz csapások nyomán az ukrán villamosenergia-termelő, illetve elosztó hálózatban keletkezett károk miatt mindennaposak az ütemezett áramszünetek. Helyenként 8-16 órán keresztül nincs áramszolgáltatás.
Vitalij Zajcsenko, az Ukrenerho állami áramszolgáltató vállalat igazgatótanácsának elnöke szerint az ilyen ütemezett áramszünetek akár egész télen megmaradhatnak. Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyei közigazgatás vezetője kedden a Telegramon közölte, hogy egy orosz dróncsapás következtében az azonos nevű megyeszékhelyen legalább két civil vesztette életét, s további nyolcan sérültek meg.






