Brüsszeli hadisarc törölve: 2-3 milliárd euró pluszpénz megfizetése alól mentesülnek a magyar családok

Brüsszeli hadisarc törölve. Jól döntött a kormány a decemberi EU-csúcson, amikor jelezte, Magyarország nem vesz részt  az Ukrajna támogatására szánt a 90 milliárd eurós hitelfevételben. A különleges kölcsön keretében Ukrajna két év alatt 30 milliárd eurót kap költségvetési szükségleteinek támogatására, és 60 milliárd eurót fegyverek és lőszerek vásárlására.

Brüsszeli hadisarc, mutatjuk, mennyit szedtek volna be a magyaroktól

A 90 milliárd eurós hitelt Brüsszel közös adósságkibocsátásból finanszírozza, az uniós költségvetés pedig garanciaként szolgál a befektetők számára. Ukrajnától csak akkor kérik majd a 90 milliárd eurós összeg visszafizetését, ha Oroszország beszünteti a háborút, és beleegyezik, hogy kártalanítja Kijevet a károkért. Tekintettel arra, hogy Moszkva teljes mértékben kizárta a jóvátétel lehetőségét, Brüsszel várhatóan határozatlan időre átütemezi az adósságot.

A magyar kormány ezt a finanszírozási formát nem támogatja, és nem kíván részt venni a közös hitelfelvétel terheinek viselésében. A jogi szövegekről szóló megállapodást szerda délután fogadták az uniós nagykövetek, miután Ciprus, a Tanács soros elnökségét betöltő ország új változatot terjesztett elő.

Brüsszel hitelt vesz fel –  legutóbb éppen 90 milliárdot – a pénzpiacokról, „a bankároktól”, majd ezt a pénzt kölcsönadja Kijevnek – jelezte a kormányfő egy korábbi interjúban. Megjegyezte: „minden gyerek tudja, hogy Kijev a következő néhány száz évben egy fillért nem fog tudni visszafizetni”, ezért majd amikor lejárnak ezek a hitelek, mi fogjuk visszafizetni a bankároknak, vagyis a gyerekeink meg az unokáink. Az unió részben megsarcolja a tagállamokat, részben tönkreteszi a gyerekeink meg az unokáink jövőjét – foglalta össze Orbán Viktor, miért nem szálltak be a magyarok, a csehek meg a szlovákok ebbe a 90 milliárd eurós hitelbe sem.

Gazdasági szakértők, például Clemens Fuest, a müncheni Ifo Intézet elnöke a welt.de-nek nyilatkozva kijelentette: nem reális feltételezés, hogy Ukrajna a jövőben képes lesz visszafizetni a kölcsönt. Véleménye szerint ezért kulcsfontosságú, hogy középtávon az uniós költségvetés más területein történjenek kiigazítások a hitel finanszírozhatósága érdekében.

De mit is jelent ez valójában? Praktikusan azt, hogy az EU-nak a saját költségvetése terhére kellene hosszú távon finanszíroznia Ukrajnát. Mint arról beszámoltunk, Brüsszel befogadta Ukrajna 800+700 milliárdos jóléti programját. Orbán Viktor szerint Ukrajna finanszírozásából 5652,9 milliárd forint jutna Magyarországra, ami szétosztva, háztartásonként 1 millió 400 ezer forintot jelentene. A kormányfő szerint az egyik lehetőség az, hogy Magyarországnak vagy többet kell befizetni az unióba, amit most Brüsszel követel is, és meg is mondja, hogy töröljék el a rezsitámogatást, emeljék fel az adókat, töröljék el a 13. havi nyugdíjat. Nekik megvan az elgondolásuk arról, hogyan kell a magyar gazdaságot átalakítani, hogy több pénzt tudjanak szerezni Magyarországról. Rámutatott: a Tisza gazdasági programja egy konvergenciaprogram, amely a Brüsszelből érkező kívánalmakat elégíti ki, amelyek azért érkeznek Magyarországra, hogy utána Brüsszelnek több pénze legyen az ukrán háború finanszírozására – jelentette ki Orbán Viktor.

A másik lehetőség, hogy Brüsszel hitelt vesz fel – most legutóbb éppen 90 milliárdot – a pénzpiacokról, „a bankároktól”, majd ezt a pénzt kölcsönadja Kijevnek – jelezte a kormányfő.

Emlékeztetőül:

1. az Európai Unió és tagállamai 2022. február óta 193,3 milliárd eurót fizettek ki Ukrajnának. 
2. Magyarország 2004 és 2024 között – minden forrást és jogcímet összeadva – nettó 73 milliárd euró támogatásban részesült az EU-tól.