ETF-befektetés kezdőknek: hogyan építhető egyszerűen diverzifikált portfólió?

Miért lehet vonzó az ETF a kezdő befektetőnek?

A kriptovaluták világában sok befektető egy-egy eszköz technológiájára vagy piaci lendületére figyel. Az ETF ezzel szemben inkább arról szól, hogy a befektető előre meghatározott piaci kosárhoz kap hozzáférést. Ez lehet részvényindex, szektor, régió vagy olyan eszköz, amelyet külön-külön nehezebb lenne követni. Az ETF-befektetés az XTB-nél már bárki számára elérhető, ugyanakkor van néhány nagyon fontos szempont, amit érdemes megfontolnunk, mielőtt belevágunk.

Az ETF-ek egyik előnye a diverzifikáció, de fontos, hogy ne értsük félre ezt a fogalmat. A kockázat megosztása nem azonos a kockázat eltüntetésével. Ha a teljes piac esik, egy szélesen szórt alap árfolyama is csökkenhet, ráadásul a devizaárfolyam, a likviditás, az alap költségei és a követett index összetétele is befolyásolhatja az eredményt. Kezdőként ezért nem az a fő kérdés, hogy melyik ETF a jobb, hanem az, hogy az adott termék mit követ, és illeszkedik-e a saját pénzügyi helyzetünkbe.

Hogyan állhat össze egy diverzifikált ETF-portfólió?

Egy portfólió felépítéséről nehéz egységesen beszélni, olyan tanácsokat adni, ami mindenkinek hasznos. Más céljai vannak ugyanis annak, aki hosszú évekre szeretne rendszeresen befektetni, és más annak, aki rövidebb időtávban gondolkodik, vagy már rendelkezik kripto-, részvény- vagy készpénzpozícióval. Az ETF-ek használata akkor lehet átgondoltabb, ha a befektető először a célt, az időtávot, de ami még fontosabb: a veszteségi képességeit is tisztázza.

A gyakorlatban több piaci terület kombinálása teremthet kiegyensúlyozottabb helyzetet. Egy globális részvénypiaci ETF széles vállalati kitettséget adhat, egy kötvényalap mérsékelheti a részvénypiaci kilengések hatását, míg egy tematikus ETF célzottabb, de koncentráltabb kockázatot hordozhat. A kriptós közegben fontos különbséget tenni a közvetlen vásárlás, a kriptoeszközökhöz kötődő tőzsdén kereskedett termékek és a szabályozott tőkepiaci alapok között.

A diverzifikációnk nem attól lesz erős, hogy sok elem kerül a portfólióba, hanem attól, hogy ezek nem ugyanarra a piaci kockázatra reagálnak ugyanúgy. Ha több alap ugyanazokat a nagy technológiai cégeket tartalmazza, a befektető látszólag sok terméket birtokol, valójában mégis hasonló kitettséget halmoz fel. Ezért az alap adatlapja, költségmutatója, mögöttes eszközlistája és devizaneme legalább olyan fontos, mint a múltbeli hozamok grafikonja.

Milyen kockázatokat kell mérlegelni indulás előtt?

Az ETF-befektetésnél a legnagyobb hiba általában az, ha a befektető a kényelmes hozzáférést összekeveri az alacsony kockázattal. Az árfolyamok ingadoznak, szélsőséges piaci helyzetekben a veszteség gyorsan megjelenhet. Egy rosszul megválasztott időtáv vagy túl nagy pozíció komoly problémát okozhat. A döntést ezért érdemes saját költségvetéshez, tartalékokhoz és tudásszinthez igazítani.

Külön figyelmet igényel, ha a befektető CFD-ken, tőkeáttételes termékeken vagy ezekhez kapcsolódó eszközökön keresztül szerezne kitettséget. A tőkeáttétel felnagyíthatja a nyereséget, de ugyanígy növeli a pénzeszközök elvesztésének kockázatát is, ezért az ilyen eszközök nem minden befektető számára alkalmasak.

Álljon itt végül egy ESMA kockázati figyelmeztetés: A CFD összetett eszköz, és a tőkeáttétel miatt a hirtelen veszteség jelentős kockázatával jár. Ennél a szolgáltatónál a lakossági befektetői számlák 74%-án veszteség keletkezik a CFD-kereskedés során. Fontos alaposan átgondolni, hogy értjük-e a a CFD-k működését és hogy megengedhetjük-e magunknak a veszteség magas kockázatát.

(x)