Ma sem tudni, ki robbantotta fel az Északi Áramlatot

A helyszíni szemle alapján bizonyítékai vannak a svéd hatóságoknak arra, hogy robbanások történtek az Északi Áramlat vezetékszálain – közölte csütörtökön az ország nemzetbiztonsági hivatala.

– tájékoztatott a hivatal, amely egyúttal „súlyos szabotázst és komoly károkat” is említ.

Mats Ljungqvist svéd főügyész arról tájékoztatott, hogy több, helyszínen talált bizonyítékot lefoglaltak, ám részleteket nem közölt.

A dán hatóságok egyelőre nem adtak információt a vizsgálat dániai területen folyó részének eredményéről.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz felet nem vonták be a vizsgálatba, s leszögezte: az orosz tulajdonú vezetéket érintő nyomozás az orosz fél részvétele nélkül nem tekinthető hitelesnek.

Jeppe Kofod dán külügyminiszter pedig azt mondta: a dán külügyi tárca nem hozott ilyen döntést, ám a vizsgálatért nem a minisztérium, hanem a dán, a német és a svéd rendőrség vezette munkacsoport a felelős.

Az Északi Áramlat üzemeltetői a héten már jelezték, hogy a svéd és a dán hatóságok lezárták a területet, így ők maguk nem tudják megvizsgálni a megrongálódott vezetékrészeket.

A Balti-tengeren a múlt héten jelentettek ismeretlen eredetű gázömléseket, amelyekről kiderült, hogy a Svédország és Dánia közelében húzódó, Oroszországot Németországgal összekötő két orosz gázvezetékpáron keletkezett lyukak okozzák. Ezt követően mind a svéd, mind a dán kormány szabotázsakciót emlegetett, és bejelentette, hogy sürgős vizsgálatot kezdeményez az ügyben.

A NATO szabotázsakciónak, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig terrorcselekménynek minősítette a történteket. A Kreml szerint mindkét vezeték helyreállítható.

Az Északi Áramlat gázvezetékek ellen elkövetett szabotázs olyan nemzetközi terrorcselekmény, amelynek súlyos következményei lehetnek az Európai Unió lakosságára nézve − jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára egy szerdai, a Krím biztonságáról Szevasztopolban megtartott szakértekezleten. Patrusev szerint a csővezetékeken történtek kedvezményezettje, mindenekelőtt gazdasági értelemben, az Egyesült Államok. Emlékeztetett rá, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által beszervezett szabotőrök 1983-ban felrobbantottak egy nicaraguai olajvezetéket.

Mint mondta, ennek hatására a tőke, a termelés és a szakemberállomány átvándorolna a tengerentúlra. Megfogalmazása szerint az angolszászok közvetlen irányítása alatt Ukrajnában újjáéledt a neonáci rezsim, amelyet eszközként használnak fel az Oroszország elleni harcra.

Azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és szatellitállamai nemcsak elnyújtani akarják Oroszország Ukrajna elleni, Moszkvában különleges hadműveletnek nevezett háborúját, de a harci cselekményeket orosz területre akarják átterelni.

Az orosz biztonsági tanács titkára az mondta, hogy Ukrajnában nemcsak az ország hadserege, hanem a lényegében a NATO harcol Oroszország ellen, amelynek tagjai nehézfegyverekkel, lőszerrel, hírszerzéssel és katonai szakemberek kiképzésével látják el a kijevi rezsimet. A NATO fekete-tengeri tevékenységét fenyegetésnek minősítette az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigetre nézve.

Patrusev, aki szerint megnőtt a krími közlekedési létesítmények fenyegetettsége és a dróncsapások valószínűsége, valamint a fegyverrel és robbanóanyaggal elkövetett bűncselekmények száma, sürgette az infrastruktúra fokozott védelmét. Közölte, hogy a Krímben 12 terrorista irányultságú bűncselekményt akadályoztak meg a szakszolgálatok.

Arról is szólt, hogy a szélsőséges bűncselekmények száma idén megháromszorozódott a Krímben. Elmondta, hogy az orosz belügyminisztérium és az FSZB intézkedéseket hozott annak megakadályozására, hogy a fiatalok szélsőséges szervezetekhez, radikális ifjúsági mozgalmakhoz csatlakozzanak, valamint a neonáci ideológia híveinek tevékenysége ellen is küzdenek. Közölte, hogy a félszigeten az etnikumok közötti kapcsolatok harmonizálására irányuló állami programot és önkormányzati programokat összhangba hozzák a szélsőségek elleni küzdelem 2025-ig elfogadott országos stratégiájával. Elmondta, hogy Szevasztopolban működésbe lépett az etnikumközi és vallásközi kapcsolatok állapotát megfigyelő, a konfliktushelyzetek korai előrejelzésére szolgáló rendszer.

Kinek áll érdekében a vezetékek, a gázszállítási lehetőség kiiktatása?

Több uniós ország és a Kreml korábban azt mondta, hogy nem zárják ki, szabotázs történt a gázvezetékek ellen. A Der Tagesspiegel szeptember 28-án meg nem nevezett magas rangú német tisztségviselőkre hivatkozva azt írta, hogy az Északi Áramlat gázvezetékeiben keletkezett kár valószínűleg helyrehozhatatlan. A lap szerint, ha a vezetékeket nem javítják meg sürgősen, a sós víz gyorsan korrodálja a belsejét. Bár a feltételezett robbantások idején egyik csővezeték sem volt használatban, mindkettő fel volt töltve gázzal, amely most a Balti-tengerbe ömlik. A vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG azt közölte, hogy még megbecsülni sem lehet, hogy mennyi idő alatt lehet a sérüléseket kijavítani. A baleset helyszínének felmérése valószínűleg több hetet vesz igénybe, a helyreállítás hónapokig elhúzodhat, ha a helyreállításról, annak feltételeiről sikerülne is megállapodni az EU-nak és Oroszországnak. Az érintett vezetékek teljes szállítási kapacitása évi 110 milliárd köbméter.

A kérdésre, hogy kinek állhat érdekében ennek a gázszállítási lehetőségnek a kiiktatása, több lehetséges válasz adható. Az egyik szerint azok, akik abban érdekeltek, hogy az oroszokat kiszorítsák az uniós piacról, és maguk lépjenek a helyükbe. Az biztos, hogy gazdasági értelemben Amerika hosszabb távon nyertese lesz a helyzetnek, megsokszorozza a folyékony földgáz, vagyis az LNG-szállításait Európába.

A Fehéroroszországon keresztül Lengyelországba tartó,  évi 33 milliárd köbméter kapacitású Jamal-Európa vezetéken történő szállítást az oroszok már  májusban leállították. A korábban Magyarországra is szállító, Ukrajnán át haladó Testvériség vezeték évi 30 milliárd köbméter gáz szállítására lenne képes,  ám szerdán Twitter-üzenetben jelentette be a Gazprom, hogy leállítja az Ukrajnán keresztüli gázszállítást Európába. A lépés hátterében elszámolási, illetve jogvita van - írta Világgazdaság. A hír hatására kilőtt a tőzsdén a gáz ára. Magyarország gázimportja a Testvériségen már 2021 őszén leállt, a szállítás áttevődött a  Szerbia felől belépő Balkáni Áramlatra, ami az elsősorban Törökországot ellátó Török Áramlat folytatása -írta a HVG. A Török Áramlat éves szállítási kapacitása 20 milliárd köbméter. Ez továbbra is rendben üzemel, erősítette meg szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki a Türk Államok Szervezetének energiaügyi minisztereivel tárgyalt Almatiban. 

Itt érkezik Magyarországra az orosz gáz 50-60 százaléka, aminek az ára Európában már meghaladja a 2000 dollárt ezer köbméterenként.

Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője a HVG-nek úgy nyilatkozott: az Északi Áramlat 2 vezeték 12 milliárd eurójába került Oroszországnak, így meglepő lenne, ha maguk pusztítanák el. Azt, hogy Oroszország a gázárak ismételt felveréséért folyamodott volna ilyen drasztikus eszközhöz, Pletser szintén nem tartja reálisnak.  
Folyik az egymásra mutogatás 

Hogy ki áll a szabotázs hátterében, arról folyik az egymásra mutogatás. A Nyugat Oroszországot, az Oroszok Amerikát sejtetik a háttérben, amint arról a korábban a Ripost is írt.

Színesíti a "hírfelhozatalt" a Tagesspiegel értesülése. 

A lap a lenta.ru internetes Flightradar adataira hivatkozva arról ír, hogy egy MH-60R Strike Hawk többcélú helikopter kilenc órán át keringett a Balti-tenger felett – szeptember 25-én, vasárnap 19:30-tól moszkvai idő szerint szeptember 26-án, hétfőn 4:30-ig; mintegy 250 kilométerre a dán Bornholm szigetétől, ahol a gázszivárgást észlelték. A támadóhelikopter többek között víz alatti célpontok ellen is harcolhat – hangsúlyozta a Kremlhez közelinek tartott médium. Mindebből persze semmi nem következik, csak az, hogy mindenki találgat, van olyan hírportál, amelyik már a harci delfinek bevetését is felvetette.

Kemény időszak vár Európára

Feltehetően soha nem lesz egyértelmű bizonyíték arra, hogy ki állhat a robbantások hátterében. Arról viszont nem kell találgatni, hogy Európára kemény időszak vár az orosz gázszállítások kiesése miatt, ugyanis ezeket nem lehet rövid idő alatt pótolni. A hiány pedig az energiaigényes ágazatok megroppanását, további áremelkedéseket vetít előre. Az energiaintenzív iparágakban működő európai üzemek százai vannak veszélyben. Ráadásul jövőre, a szűkülő kínálat miatt az ideinél nehezebb lesz a gáztárolók feltöltése. S ahogy arról korábban írtunk, bár 2024-től az árak csökkennek, de a korábbinál magasabb szinten stabilizálódnak.