Ezt sokan rosszul tudják a karácsonyról: mutatjuk, mit ünneplünk pontosan december 24-én, 25-én és 26-án!

A karácsony és a szenteste fő jelképei a fa mellett a pásztorok, a három napkeleti király, a jászol, ami egy istállóban áll, a kis Jézus és az éjszakai eget bevilágító csillag. Pedig Jézus valójában nem istállóban, nem decemberben, nem szenteste és nem éjszaka született, a három király nem király volt és nem is hárman voltak, a csillag pedig lehet, hogy nem is csillag volt. Mindennek azonban semmi jelentősége az ünnep lényegét tekintve. 

Mit is ünneplünk pontosan december 24-én?

A szenteste valójában még az advent része. Ez a karácsony előestéje, az ünnepekre való felkészülés napja. A keresztény vallást gyakorló családok ezen a napon böjtölnek és éjfélkor misére mennek. A böjtöt tartók ezen a napon az éjféli mise előtt csak növényi eredetű ételt esznek, jellemzően babot, lencsét, diót, almát, mézet vagy mákot.

Mit ünneplünk december 25-én?

Jézus születésének napját. Mindezt úgy, hogy Jézus valójában nem is ezen a napon született. Azért ez a nap Jézus születésnapja, mert az ókorban ezen a napon több pogány ünnep is volt. Rómában december 25-én volt például Saturnus (Saturnalia), a földművelés istenének ünnepe, a Mithrásznak, a felkelő nap istenének születésnapja és a téli napforduló ünnepe is. Mivel könnyebb volt úgy elfogadtatni a néppel egy keresztény ünnepet, ha aznapra amúgy is esett egy pogány ünnep, december 25-e lett Krisztus születésének napja. (Szent) Gyula pápa 350-ben nyilvánította december 25-ét Jézus születésnapjává. A karácsonyt magát egyébként a IV. században, a kereszténység államosításakor nyilvánították hivatalos ünneppé. Krisztus születése a keresztény világ számára a Megváltó Földre érkezésének ünnepe, a fény eljövetele, a szeretet és a reménység üzenete.  

Kit ünneplünk december 26-án?

Szent Istvánt, de nem a királyt, hanem az első vértanút. A történet szerint Szent Istvánt a jeruzsálemi zsinagóga elöljárói Jézus istenségnek való hirdetése miatt a város szélén halálra kövezték. Emiatt a hívők kr. u. 36-ban az apostolok segédévé választották. A néphagyományban pedig István napja az egészség és a termésvárás napja volt.

De mikor született Jézus?

Mivel a Bibliában egy szó sincs Jézus születésnapjának dátumáról, ezért nem tudni pontosan. Annyi biztos csak, hogy nem decemberben. Elméletek szerint inkább március 25-én vagy január 6-án, esetleg november 25-én. A lényeget tekintve ez azonban mindegy is: a karácsony a Megváltó eljövetelét és az Istennel kötött új szövetséget jelképezi. 

Mi a helyzet a többi karácsonyi jelképpel?

• Egyrészt a három királyról (akik Jézust mentek meglátogatni a születése után) azt érdemes tudni, hogy nem királyok voltak, sokkal inkább pogány varázslók, mágusok, gyógyítók, papok, csillagászok, vagyis tanult emberek, bölcsek lehettek. És nem hárman voltak. Ezt onnan tudni például, hogy a Gáspár, Menyhért és Boldizsár név csak a VII. század óta használatos, vagyis Jézus születésének idejében még egyik sem létezett. Másrészt az írások csak a három ajándékról szólnak – arany, tömjén, mirha –, és nem a három napkeleti bölcsről. A harmadik tudnivaló a napkeleti bölcsekről az, hogy nem közvetlenül Jézus születése után, hanem legalább két évvel később látogatták meg a kis Jézust.
• Jézus születéséről Lukács Evangéliuma számol be, ő írja, hogy a kis Jézus jászolban született, bár más vélekedések szerint az inkább egy fogadó vendégszobája lehetett. Mindenesetre Lukács így írja le a Megváltó születését:  „...És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és (Mária) megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely. Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal pedig ezt mondta nekik: Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, amely az egész nép öröme lesz: üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. 

• A Betlehemi csillag, amit a bölcsek követtek, egyes feltételezések szerint a 75 évente megjelenő Halley-üstökös volt, mások szerint a Jupiter és a Ruegulus találkozása, amolyan bolygó együttállás. Egy harmadik elmélet szerint pedig, mivel az angyalok már tudatták néhány pásztorral Jézus születését, nem is volt szükség csillagra ahhoz, hogy a bölcsek megtalálják a kis Jézust...