Nagyon durva, mi történik három hónappal később a gyógyult Covid-betegekkel

A koronavírus-fertőzés nem csak a testet viseli meg, hanem a lelket is. Egyelőre nem teljesen tisztázott, milyen hosszú távú problémákkal kell együtt élnie a gyógyult betegeknek, de napról napra többet tudunk arról, milyen krónikus betegségek kockázata nő meg a fertőzés nyomán. Most azonban arra is fény derült, hogy a betegség a lélekre, a mentális egészségre is hat.

A szakértők szerint minden ötödik koronavírus-betegnél kialakul valamilyen mentális betegség 90 napon belül. A leggyakoribb ilyen problémák a szorongás, a depresszió és az álmatlanság, ami arra utal, hogy a fertőzöttség tudata és a súlyos tünetek együtt komoly pszichés terhet raknak az áldozatra. A kutatások arra is utalnak, hogy a későbbi demencia kockázatát is növeli a kialakult koronavírus-fertőzés. Vagyis szó sincs arról, hogy ez egyszerűen egy pár hét alatt nyom nélkül lezajló fertőzés lenne, már csak ezért sem érdemes félvállról venni a védekezést.

A rangos The Lancet Psychiatry tudományos szaklapban publikált tanulmányban 69 millió ember adatait elemezték a kutatók az Egyesült Államokban – köztük 62 ezer olyan ember volt, akit megbetegített a vírus. A pozitív tesztet követő három hónapon belül minden ötödik betegnél diagnosztizáltak korábban nem jelentkező szorongást, depressziót vagy álmatlanságot. Ez az átlaghoz képest kétszeresére növelte ezeknek a mentális problémáknak a kockázatát. Ennek az lehet az oka, hogy a betegség hat a központi idegrendszerre, így a hosszú távú mentális problémák, például a későbbi demencia kockázatát is megnövelheti.

Ráadásul a dolog oda-vissza hat, hiszen a folyamatos pszichés stresszben élőket, vagyis a már korábban is mentális betegségekkel élőket 65 százalékkal nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják Covid-fertőtéssel, mint egészséges társaikat. Így a pszichés stressz és a betegség hatásai összeadódhatnak.