Így károsítja az alkohol az agyat

A Los Angeles-i Dél-kaliforniai Egyetem tudósai mesterséges intelligencia segítségével vetettek össze agyi felvételeket dohányzási és alkoholfogyasztási szokásokkal, eredményeiket a Scientific Reports című tudományos folyóiratban mutatták be.

Az ismert, hogy bizonyos életmódbeli szokások összefüggésben állnak meghatározott agyi területek felgyorsult leépülésével, de az távolról sem tisztázott, hogy a dohányzás és az alkoholfogyasztás milyen hatással van az agy egészének öregedésére – írták a kutatók, akik Arthur Tonga vezetésével a brit biobankban lévő teljesagy-felvételeket vizsgálták, amelyekhez megvannak az érintettek életmódbeli szokásai is.

Az amerikai kutatók a 17 308 MRI-felvétel 30 százalékát használták fel ahhoz, hogy mesterséges intelligencia segítségével statisztikai modellt állítsanak fel, és az algoritmust megtanították a vizsgált egyének relatív agyi életkorának megállapítására. A relatív agyi életkor azt mutatja meg, hogy egy vizsgált személy agyának kora milyen mértékben tér el kortársai agyának átlagos korától, vagyis azt, hogy az agy fiatalabb vagy öregebb a vizsgált egyén tényleges életkoránál. Az algoritmus segítségével azután a kutatók megállapították a vizsgálatban szereplő személyek további 70 százalékánál is az agy relatív életkorát.

Az agyi teljesítményteszteken az alacsonyabb agyi életkorú emberek jobban szerepeltek, mint a magasabb agyi életkorú kortársaik.

Arthur Toga csapata úgy találta, hogy a dohányzásnak és az alkoholfogyasztásnak kicsiny, de statisztikailag kimutatható hatása van a relatív agyi korra. Eszerint évente pótlólagosan 0,03 évvel, azaz mintegy 11 nappal öregszik az agya annak, aki naponta vagy majdnem naponta elszív egy doboz cigarettát. Minden gramm alkohol, amelyet az ember naponta elfogyaszt, éves szinten 0,02 évvel, vagyis mintegy 7 nappal növeli a relatív agyi kort.

A kutatók nem találtak arra utaló jeleket, hogy az alkoholfogyasztásnak az agyra gyakorolt hatása befolyásolná a dohányzás agyra gyakorolt hatását, vagy fordítva.

A kutatók elismerik, hogy a vizsgált összefüggések nem különösebben jelentősek, de megjegyzik, hogy csupa normális agyfunkcióval rendelkező ember agyi öregedését hasonlították össze, és korlátozott agyi funkciójú egyének bevonása esetén egyértelműbb eredményt is nyerhettek volna.