Folyamatosan érnek az isteni gyümölcsök: meggy, őszibarack, sárgabarack, szilva. De szinte egész évben lehet lekvárt főzni. Most a szezonális gyümölcsöket kell feldolgozni, így nem tétlenkednek a háziasszonyok. Van dolguk, ilyenkor töltik fel a kamrát.
De vajon kell-e szalicilt tenni a lekvárba?
Háziasszonyok egy része úgy vélekedik, hogy a késhegynyi szalicilt igen is fontos a tartósításhoz, és nagyanyáink is használták már. Nem akkora mennyiség, ami a szervezetre káros lehet.
Van, aki kiáll hosszú évek tapasztalatai alapján amellett, hogy befőttes üveget használ, kupakkal, celofán és szalicil nélkül. Úgy érzi, haladni kell a korral, és a tárolásban a csírátlanítás, valamint a légmentesítés a legfontosabb. Így elmaradhat a szalicil használata.
Előfordul olyan háziasszony is, aki évek óta nem használ tartósítót, sem befőző cukrot. Megfőzi a lekvárt, forrón üvegbe szedi, fejre állítja, majd szárazdunsztba teszi.
Vannak, akik sokkal fontosabbnak tartják azt, hogy gyümölcs, amiből a lekvár készül frissen szedett és megfelelően érett legyen.
Az interneten találni pro- és kontra véleményeket, mindenki maga döntse el, hogy mit választ, melyik módszer vált be neki.
Amit tudni kell a szalicilről:
A szalicil jól tartósít, kis mennyiségben megállja a helyét, olcsón előállítható, nem csoda, hogy évekig sokan használták lekvárok tartósítására, de csak egy késhegynyivel a tetejére. A baj vele az, hogy gyógyszerhatóanyagnak minősítették. A szalicil körül nagyon sok a kérdőjel, és bizonytalanság.
Nagy mennyiségben fogyasztva:
felhamozódik a szervezetben
nincs jó hatással az idegrendszerre és a vesékre
okozhat problémát a nyárlkahártyán, a gyomorban, emésztési panaszokat