Különböző radikális baloldali szervezetek nyomására a múlt hét elején úgy döntött az Ontario állambeli Kingston önkormányzati képviselő-testülete, hogy eltávolíttatják Kanada első miniszterelnökének, az államalapítóként tisztelt
John A. Macdonaldnak egy helyi parkban lévő szobrát. A szobor eltávolítására a döntés után néhány nappal, már pénteken sor került –
írja a Post Millennial.
Az emlékművet Kingston egyik temetőjébe szállították át, ahol John A. Macdonald sírja van.
A radikális baloldali, részben indiánokat tömörítő szervezetek ünnepelték az emlékmű eltávolítását, de természetesen nem elégednek meg ennyivel.
Most éppen azt követelik, hogy az egyik helyi iskolát, amely John A. Macdonald nevét viseli, nevezzék át.
A 130 ezres város polgármestere,
Bryan Patterson nehéz döntésnek nevezte a szobor köztérről való eltávolítását, szerinte
az államalapító miniszterelnök öröksége nagyon megosztó, mert bár sokan tisztelik az emlékét, de mégis „fájdalmat okozott az indián közösségnek„.
A skóciai születésű Macdonald élete nagy részét egyébként az ontariói Kingstonban élte le.
A radikális baloldalnak az a problémája vele, hogy az egykori miniszterelnök szorgalmazta az őslakos indiánok (mai hivatalos elnevezésük: first nation) gyermekeinek a bentlakásos iskolákba küldését, ahol a diákokat csak angolul tanították, az anyanyelvükön nem, illetve nagy hangsúlyt fektettek az angolszász életforma és kultúra elsajátítására. A bentlakásos iskolarendszer célja hivatalosan az őslakosok integrációja, a kritikusai szerint azonban ezen túlmenően az asszimilációja volt.
EZEKBEN AZ ISKOLÁKBAN SZÁMOS VISSZAÉLÉST, ATROCITÁST KÖVETTEK EL AZ INDIÁN DIÁKOKKAL SZEMBEN, EZÉRT IS SZÜNTETTÉK MEG AZOKAT.
Ezt a XIX. századi eredetű oktatási politikát 2015-ben a
Justin Trudeau vezette kanadai liberális kormány által létrehozott vizsgálóbizottság „kulturális genocídiumnak” minősítette.
Ahogy arról az Origo
beszámolt, 2020 augusztusában a Black Lives Matter (BLM)-megmozdulások jegyében radikális baloldaliak ledöntötték Macdonaldnak a Montréal (Québec állam) belvárosában található szobrát.
Az aktivisták akkor azzal érveltek, hogy az államlapító miniszterelnök szobra a
„rasszista, a gyarmati múltú, fehér felsőbbrendűséget hirdető Kanadát képviseli, ennek pedig nincs helye közterületen„.
A gyarmatosítás szimbólumának nevezni John A. Macdonaldot azonban nonszensz, mert ő egész életében azért küzdött, hogy minél nagyobb önállóságot nyerjen el Kanada Londontól, és főleg neki köszönhető, hogy az ország gyarmatból domínium lett. Arról, hogy milyen fontos szerepet játszott Kanada életében, az Origo
itt írt részletesen.
Szintén az indián bentlakásos iskolák témájával összefüggésben, 2021. június 6-án Antifa-aktivisták a torontói Ryerson Egyetem előtti téren az intézmény névadójának,
Egerton Ryersonnak, a modern kanadai oktatási rendszer megteremtőjének előbb meggyalázták, majd pedig
ledöntötték a szobrát.
A felsőoktatási intézmény vezetése – engedve a radikális baloldal nyomásának – közölte, hogy a szobrot nem fogják visszaállítani.
Meggyalázták Winston Churchill szobrát
Az olajkitermelésről közismert Alberta állam fővárosában, az egymilliós Edmontonban ismeretlenek csütörtök hajnalra virradóra meggyalázták
Sir Winston Churchill nagy brit államférfi, miniszterelnök szobrát.
A náci Németország elleni küzdelem egyik legendájának, Churchillnek a szobrát vörös festékkel öntötték le.
A gyanú alapján a rongálók radikális baloldali aktivisták lehettek, de még nem sikerült kézre keríteni a tetteseket.
Viktória királynő szobrát is meggyalázták
Június 11-én, többségében indián származású radikális baloldali aktivisták vörös festékkel öntötték le
Viktória brit királynő szobrát a róla elnevezett, 85 ezres Victoria városában –
közölte egy helyi hírportál, a Victoria News.
A szobor Brit Columbia állam parlamentje előtt áll, az állam fővárosa pedig Victoria, így a nagy brit királynő szobrának a meggyalázása intő jelnek számít.
A radikális baloldali aktivisták a szoborgyalázás indokául az indián bentlakásos iskolák szokásos témáját hozták fel, dacára annak, hogy Viktória királynőnek semmi köze sem volt ahhoz, hogy a brit domínium hogyan alakítja az oktatási rendszerét, ebbe a kanadai alkotmány 1867-es életbelépése után még a londoni parlament, illetve a kormány sem szólhatott bele, nemhogy a csupán szimbolikus jogkörökkel rendelkező uralkodónő.
Kanadában a mostani szobordöntögetési és szoborgyalázási hullám kísértetiesen emlékeztet arra, ami a 40-es évek végén és az 50-es években a kommunista Magyarországon (illetve egész Kelet-Közép-Európában) zajlott, „a múltat végképp eltörölni” szlogen jegyében, ahogy az az Internacionáléban meg van írva.
