Meglepően őszintén beszélt egy ukrán tábornok

Meglepő módon az ukrán hírszerzés (HUR) tábornoka, Vadim Szkibitszkij az ukrajnai háborús helyzet várható fejleményeiről nyilatkozva azt mondja, a háborút nem lehet a harctéren lezárni. Nem a megadásról beszél, hanem számba veszi az erőviszonyokat, és úgy véli, hogy jelenleg mindkét fél azon dolgozik, hogy a lehető legelőnyösebb pozíciót szerezze meg a háború lezárásához vezető tárgyalásokon. 

A hírszerző szolgálat tábornoka ukrán szempontból nehéz nyárra számít a frontvonalon. Úgy véli, hogy a helyzet most nehezebb, mint az orosz invázió első napjaiban volt, és ez egyre rosszabb lesz - írja a Focus.de. 
A tábornok előrejelzése szerint valószínűleg csak idő kérdése a stratégiai fontosságú Chasiv Yar eleste, ahonnan az oroszok újabb intenzív támadásokat indíthatnának a nagyobb városok irányába. 

 Oroszország már taktikai sikert ért el délnyugaton, sikerült áttörniük az első védelmi vonalat, és Ukrajna összességében messze van attól, hogy stabilizálja a helyzetet, miközben Oroszország mindent megtesz a győzelem érdekében. A tábornok szerint nyilvánvaló, hogy az orosz hadsereg már nem az az arrogáns szervezet, mint ami 2022-ben volt, hanem 

A hírszerzés főnöke úgy látja, hogy Oroszország támadásra készül az ország északkeleti részén fekvő Harkiv és Szumi régiók ellen, és ennek időzítése az ukrán védelem erejétől függ. Feltételezi azonban, hogy a fő orosz hadművelet „május végén vagy június elején” kezdődik. Az ukrán kémfőnök szerint a határ túloldalán, Harkiv közelében állomásozó orosz északi csoport jelenleg 35 000 fős, de létszámát 50-70 ezer főre fogják növelni, és egy 15-20 ezer fős tartalékhadosztály felállítása is folyamatban van Közép-Oroszországban, amely megerősítheti a fő erőket. Ez nem elég ahhoz, hogy bevegyenek egy nagyobb várost, de szerinte így is sötét napok várnak az 1,2 milliós Harkivra.
A tábornok problémának látja, hogy hetekbe fog telni, amíg az újabb amerikai hadfelszerelések elérik a frontvonalat, ráadásul nem valószínű, hogy az érkező eszközök száma meghaladná az Oroszország számára rendelkezésre álló eszközök számát, vagy hatékony védelmet nyújtanának az oroszok pusztító, irányított bombái ellen. Hozzátette mindkét oldalon problémák vannak a mozgósítással, de Oroszországnak több katonája van, ami további nyomást jelent az amúgy is nehéz helyzetben levő ukrán védelmi erőkre.
Szkibitszkij nem tartja valószínűnek, hogy Ukrajna egyedül megnyerhetné a háborút a csatatéren. Még ha sikerülne is visszaszorítani az orosz erőket az egyre távolodó határaihoz, ez nem zárná le a háborút. Úgy véli, hogy az  ilyen háborúknak csak szerződésekkel lehet véget vetni.
Szerinte jelenleg mindkét fél arra törekszik, hogy a lehető legjobb pozícióból várja a jövőbeni tárgyalásokat. Úgy becsüli azonban, hogy az érdemi tárgyalások legkorábban 2025 második felében kezdődhetnek meg. 

A tábornok véleménye azonban jól láthatóan nem egyezik az ukrán elnök Volodimir Zelenszkij által képviselt állásponttal, aki kizárta az oroszokkal folytatott közvetlen tárgyalásokat. Brüsszel és a NATO felelős vezetői is fennen hangoztatják, hogy Ukrajna győzni fog. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó pedig úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna 2025-ben, az Egyesült Államok által jóváhagyott 61 milliárd dolláros segélycsomag és további nyugati támogatások segítségével tervez ellentámadást indítani az orosz megszállás alatt álló területek visszafoglalása érdekében. Kijelentette, hogy az amerikai segítséggel Ukrajna képes lesz visszaszerezni, amit elvettek tőle. Hozzátette, hogy ehhez Nyugat-Európa támogatása is elengedhetetlen lesz. Magyarán, még több pénzt kell fordítani a háború folytatásához, és Európa még jobban belesodródik a háborúba. 

Szijjártó Péter külügyminiszter a Megafon Millenárison tartott rendezvényén azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió jelenlegi vezetése, a liberálisok az elhibázott szankciós politikával súlyos károkat okoztak Európának, az európai emberek mindennapjaiban és mivel politikai felelősségük nyilvánvaló "a legjobb védekezés a támadás" elve alapján a háborús pszichózist erősítik, erőltetik.

 A tárcavezető elképesztőnek tartja, hogy egyes európai vezető politikusok már nukleáris fegyverek bevetéséről is beszélnek, elfelejtve, hogy ennek visszafordíthatatlan következményei lennének. Magyarország soha nem tett egyetlen olyan lépést sem, amely a háború kiterjedését, elhúzódását, további emberéletek kioltását okozta volna - fogalmazott. Szijjártó Péter azt tartja a legfontosabbnak, hogy az európai parlamenti voksoláson és az amerikai elnökválasztáson is jobboldali győzelem szülessen, mert - mint mondta - ez szükséges ahhoz, hogy "véget vethessünk a háborús pszichózisnak".

A kormány álláspontja továbbra is egyértelmű az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban: Magyarország ki akar maradni a háborúból, és a NATO ukrán missziójában sem kíván részt venni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.

A miniszter azt mondta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ne kelljen magyar katonákat, illetve Magyarországról fegyvereket küldeni Ukrajnába. Hozzátette: továbbra is az a kormány véleménye, hogy a háborúnak a csatatéren nem lesz megoldása, ezért a NATO-nak is minden erejével a béketárgyalások minél hamarabbi megkezdését, és azonnali tűzszünetet kellene szorgalmaznia.

Közölte: a kormány szerdai ülésén elemezte a háborús helyzetet, ami annyival lett súlyosabb, hogy újabb és újabb részletek derülnek ki azokról a NATO-tervekről, amelyek a háborúba való közvetlen beavatkozás veszélyével járnak. A Kormányzati Tájékoztatási Központ erről egy „tényszerű tájékoztatást” ad majd mindazoknak, akik az ilyen kapcsolattartáshoz hozzájárultak.

A NATO ukrán missziója fegyveres katonai kiképzést és a fegyverszállítások koordinálását jelentené, emellett 100 milliárd dollárt kívánnak fordítani a következő öt évben a háborúra – tette hozzá Gulyás Gergely. Azt mondta: önmagában aggasztó, hogy a háború ötéves elhúzódásával számolnak. Ezekhez a tervekhez valamennyi NATO-tagország részvételét tartják szükségesnek, Magyarországon is óriási nyomás van, hogy ezeket a terveket támogassa – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A kormány a NATO terveivel kapcsolatos álláspontjától küldött e-mailt azoknak, akik korábban megadták elérhetőségüket.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) ebben azt írja: a NATO egy ukrajnai misszió felállítását tervezi, ez magában foglalná a katonai kiképzést és a fegyverszállítások koordinációját is.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a háborúnak nincs megoldása a csatatéren. Vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz.

Az észak-atlanti szervezet öt év alatt 100 milliárd dollárt is „belepumpálna” a háborúba, tehát annak legalább ötéves elhúzódásával számolnak – írták.

„Amit látunk, az a legrosszabb forgatókönyv, mert egy világháborúhoz is vezethet” – fogalmaztak, hozzátéve: Magyarországon óriási a nyomás, hogy támogassa a háborút kiterjesztő terveket.

„A kormány álláspontja azonban egyértelmű: ki akarunk maradni a háborúból. Nem akarunk részt venni ebben a NATO-misszióban. Mindent megteszünk, hogy ne kelljen fegyvereket és katonákat küldenünk” – rögzítette a KTK, majd kiemelte: életeket menteni csak tűzszünettel és békével lehet.

Újabb nagy erejű orosz támadás indult a kelet-ukrajnai Harkiv irányába, a támadás kiterjedése azonban egyelőre ismeretlen.

Nagy erőkkel, páncélos és tüzérségi egységek bevetésével indított általános offenzívát az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai Harkiv városánál, írja a Reuters. Harkiv Ukrajna második legnagyobb városa, a település megközelítőleg 60 kilométerre helyezkedik el az orosz határtól. 2022-ben, a háború kitörése idején az oroszok egyszer már megpróbálták ostromgyűrűbe fogni a várost, azonban bevételére irányuló kísérlettel az áprilisi kivonulást követően felhagytak. Az új offenzíva azért is mondható jelentősnek, mivel ezzel

újabb front nyílt a háborúban, Harkiv eleste pedig súlyos katonai-politikai veszteséget jelentene az ukrán vezetés számára.

Instagramra feltöltött bejegyzések szerint az offenzíva helyi idő szerint hajnali négy órakor kezdődött, rakétatüzérségi előkészítő támadással.

A Reuters szerint az orosz szárazföldi egységek a Harkivtól északkeletre elhelyezkedő Volcsanszk város mellett indították meg a támadást, a hírügynökség idézi az ukrán védelmi minisztérium közleményét is, miszerint a kijevi vezetés erősítést küldött a térségben harcoló ukrán csapatok számára.

„Körülbelül hajnali öt óra körül az ellenség megkísérelte áttörni a védelmi vonalainkat, álcázott páncélozott járművekkel (…) mostanra ezeket a támadásokat visszavertük, ugyanakkor továbbra is folynak a harcok változó intenzitással”

– áll az ukrán védelmi minisztérium közleményében.

A támadással kapcsolatban azóta megszólalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, akinek nyilatkozatát az NBC is közölte. Az ukrán elnök kijelentette:

elkezdődött az újabb orosz offenzíva, amire állítása szerint már számítottak.

„Oroszország egy felújított offenzívába kezdett ebben az irányban [Harkiv felé – a szerk.]. (…) Ukrajna azonban fel is vette harcot katonáival, dandárjaival, tüzérségével”

– mondta Zelenszkij.